Feketemunka
Munkalehetőséget kínál a cég, minden adminisztrációt elintéz helyettünk, nem kell nyelvtudás, nem szükséges útlevéllel rendelkeznünk (megjegyzés: útlevél nélkül nem lehet bankszámlát nyitni Norvégiában), kedvezményes lakhatást biztosít, megveszi a repjegyünket.
Mi történik?
Honnan lehet felismerni?
Már legalább három olyan személyről tudunk (elmondásaik alapján ez jóval több), aki elkezdett dolgozni a cégnél, fizetést azonban nem kaptak (vagy csak töredékét), így az albérletet is el kellett hagyniuk. Nem tudták érvényesíteni jogaikat a céggel szemben. Ez sokszor azért történik, mert felélve a pénzügyi tartalékaikat, nincs rá lehetőségük, hogy itt maradjanak az országban és megfelelő jogi lépéseket tegyenek.
Ha járt még valaki hasonlóképpen, az jelezze a weboldal üzenetküldő űrlapján. A facebook csoportunkban nem szeretnénk olyan vállalkozókat ajánlani, akik ilyesmiben érintettek lehetnek.
Ne feledjétek, minden körülmények között jogotok van a segítséghez és a védelemhez. Ha úgy érzitek, külföldön becsaptak, bajba kerültetek, lépjetek kapcsolatba a Munkaügyi Felügyelettel (Arbeidstilsynet) és a rendőrséggel (Politiet).
Néhány tipp az európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) ajánlásával
-
Ne az ingyenes apróhirdetések között keressük álmaink külföldi állását. Az ellenőrizetlen reklámok helyett válasszuk a megbízható forrásokat: finn.no, NAV, EURES, LinkedIn, szakmai oldalak stb.
-
Ha az ígéret túl szép, hogy igaz is legyen, többnyire nem az. Külföldön sincs rénszarvaskolbászból a kerítés! Fogjunk gyanút, ha a hirdető sem nyelvtudást, sem szakképzettséget nem kér a külföldi állás betöltéséhez, ugyanakkor magas jövedelmet és teljes körű ügyintézést ígér.
-
Nézzünk utána alaposan, ki az állás hirdetője. Előfordul, hogy az illegálisan működő magán munkaerő-közvetítő cégek vagy csaló magánszemélyek álnéven, hamis adatokkal próbálnak pénzt kicsalni a munkavállalókból.
-
Figyeljünk a hirdetés stílusára, nyelvezetére, megjelenésére. Árulkodó lehet, ha a hirdetőnek nincs saját céges e-mail címe és honlapja, de az is gyanús, ha a cégadatok (cím, székhely, adószám) nem találhatók a megadott weboldalon. Óvakodjunk, ha a hirdetésben hangzatos nyelvi fordulatok szerepelnek (pl. "A szerencse most Önre mosolygott!"), ha túl sok az ígéret, ha a szöveg helyesírási hibákkal, elgépelésekkel van tele, és ha pénzt kérnek a jelentkezőktől.
-
Az erőszakos sürgetés mindig gyanús. A csaló magánközvetítők sokszor mielőbbi jelentkezésre (és kisebb-nagyobb összegek befizetésére) kényszerítik az álláskeresőket, hogy idejük se legyen alaposan végiggondolni az ajánlatot.
-
Szűrjük ki az olyan hirdetéseket, amelyek régóta keringenek az interneten. Nem ritka jelenség, hogy újra és újra belefutunk bizonyos álláshirdetési szövegekbe, amelyek némi változtatással, más kapcsolattartási adatokkal, időről időre felbukkannak az interneten. Ha olyan érzésünk van, hogy ezt a hirdetést már láttuk valahol, keressünk rá.