Fordítás hitelesítés
Az alábbi dokumentumban a különböző típusú fordításokat és a hitelesítések szabályait gyűjtöttük össze, amelyek a nemzetközi ügyintézések során fordulnak elő.
Hivatalos fordítások
Hivatalos fordításokat fordítóirodák, fordítók is végezhetnek, nincs szigorú jogi szabályozása. Az elkészült fordítást ellátják bélyegzővel és tanúsítják a fordítás helyességét, teljességét, az eredetivel való megegyezést. Interneten rengeteg fordítóirodát találunk, akik hivatalos célú fordításokat vállalnak. Mindig célszerű tájékozódni arról, hogy az illetékes magyar vagy külföldi hatóság milyen fordítást fogad el a hivatalos eljárásában.
Hiteles fordítások
A magyar és külföldi hivatalos eljárások jelentős részében csak olyan okiratot fogadnak el, amelyet hiteles fordítással láttak el. A különbség a hiteles és a hivatalos fordítás között az, hogy hiteles fordítást Magyarországon csak az állami Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készít. A jogszabály csak őket hatalmazza fel ilyen hiteles fordítás készítésére.
A hiteles fordítások típusai:
Klasszikus hiteles fordítás: az eredeti dokumentum pontos, a kért nyelvre lefordított, lektorált, egyedi azonosítóval ellátott, biztonsági papírra készült változatát jelenti, ahol az eredeti okirat (vagy annak hiteles másolata) és az elkészült, lefordított dokumentum egymástól elválaszthatatlan módon van összetűzve
E-hiteles fordítás: elektronikus aláírással ellátott dokumentumokról készül, és kizárólag elektronikus formában vehető át, tehát nincs papíralapú példánya, hiszen az elkészült fordítás elektronikus aláírással is rendelkezik.
Közjegyzői hiteles fordítás: A közjegyzői okiratokról az arra feljogosított közjegyzők is készíthetnek hiteles fordítást, ilyenkor a fordításnak az eredetivel való megegyezését záradékkal tanúsítják.
Konzuli hitelesítések az oslói Magyar Nagykövetségen
Aláírás hitelesítése: az iratot a konzuli tisztviselő előtt írjuk alá, vagy sajátunknak ismerjük el. Az aláírás hitelesítése során a konzuli tisztviselő csak az aláírás valódiságát igazolja, az irat tartalmát nem vizsgálja, azért nem felelős.
Másolat hitelesítése, hiteles másolat készítése: mindkét esetben szükséges az eredeti irat bemutatása.
Fordítás hitelesítése: a konzulátus ellenőrzés után hitelesíthet egy elkészített fordítást, ha a norvég állam által hitelesített ún. "statsautorisert translatør" norvég-magyar fordítását adjuk le. Hiteles norvég-magyar (csak norvégról magyar nyelvre) fordító Norvégiában kizárólag Molnár Gábor. (Elérhetőségei: email >>> , telefon: +4790633439)
Felülhitelesítés (Apostille tanúsítvány)
Néhány esetben szükséges a külföldi felhasználásra szánt okiratok felülhitelesítésére, ami valójában annyit jelent, hogy tanúsítják a felülhitelesítendő szerv aláírásának és bélyegzőjének valódiságát, viszont az okirat tartalmát nem vizsgálják.
Az okiratok két csoportba sorolhatóak annak alapján, hogy mely államban kívánjuk felhasználni őket.
Ha az okiratot olyan országban kívánjuk felhasználni, amely aláírta az Apostille intézményét bevezető 1961. évi Hágai Egyezményt (Norvégia és Magyarország is tagja az egyezménynek), akkor az okiratot Apostille tanúsítvánnyal látják el.
Felülhitelesítés Magyarországon
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyi szakértői intézmények és a bíróságok által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások felülhitelesítését végzi.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (Konzul és Állampolgársági Főosztályának Hitelesítési Részlege) a NAV és más szervek által kiállított okiratok és egyéb közokiratok (pl. anyakönyvi kivonatok, erkölcsi bizonyítványok, hatósági igazolások, iskolai bizonyítványok, oklevelek), továbbá az ezekről készített hiteles fordítások felülhitelesítését végzi.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások felülhitelesítését végzi.
Felülhitelesítés Norvégiában
Norvégiában nincs a fordítások biztonsági papírra történő vezetésére vonatkozó rendelkezés. A Statsforvalteren (megyei államigazgatási hivatal) adja az okmány hátlapjára. Az oslói magyar konzulátus csak akkor hitelesíti felül a hiteles fordítást, ha Apostille bélyegzővel van ellátva a fordítandó okmány. A Statsforvalteren csak akkor tesz Apostille pecsétet a fordítandó iratra, ha annak kiadója és aláírója szerepel egy erre készített országos listán. Ha nem, akkor előzőleg notarius publicusnál (közjegyző) kell lebélygeztetni.
Ha az okiratot olyan országban kívánjuk felhasználni, amely nem csatlakozott az Apostille Egyezményhez akkor az okiratok miniszteri felülhitelesítésére (közbenső felülhitelesítés) kerül sor, utóbbi esetben viszont az okiratokat a felhasználás szerinti ország Magyarországon vagy Norvégiában (attól függően, hogy hol élünk) akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni. E felülhitelesítést a konzul az okiraton elhelyezett, vagy ahhoz hozzáfűzött záradék formájában állítja ki, ez a záradék azt tanúsítja, hogy az okiraton szereplő bélyegző és aláírás valódi.
Forrás: OFFI, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Regjeringen