A július 22-i terrortámadás tíz éves évfordulója

A 2011-es norvégiai terrortámadásra tíz éve, 2011. július 22-én került sor a Regjeringskvartaletben, Oslo kormányzati negyedében és a Buskerud megyei Tyrifjorden tóban található Utøya szigetén. A támadások során összesen 77 ember vesztette életét.

Bombatámadás

15 óra 26 perckor robbanás rázta meg Oslo belvárosát, az akkori miniszterelnök, Jens Stoltenberg irodájának közelében. A miniszterelnök ugyan nem sérült meg, de nyolc ember életét vesztette, és sokan megsérültek. Feltételezhetően sokkal nagyobb lett volna az emberi veszteség, ha az év bármely másik időszakában következik be a támadás, mert júliusban a legtöbben nyaralnak. A "fellesferie" miatt sok iroda üresen állt a kormányzati negyedben, ahol a robbanás történt. A rendőrség tisztviselői megállapították, hogy a robbanást autóbomba okozta. A norvég katonaság kordont hozott létre Oslo belvárosa körül, illetve figyelmeztették a lakosokat, hogy maradjanak otthon. A mentési munkák során a rendőrség arról kapott bejelentést, hogy Utøya szigetén, a Munkáspárt ifjúsági szervezete, az Arbeidernes ungdomsfylking (AUF) nyári táborában lövések hallatszottak.

Utøya

17 óra körül egy rendőrnek öltözött férfi érkezett Utøya szigetére. Arra hivatkozott, hogy az oslói bombatámadás miatt biztonsági ellenőrzést végez a szigeten, így könnyen bejutott az ifjúsági táborba. Összehívta a táborozókat, majd egy automata- és egy kézifegyverrel lőni kezdett rájuk. A táborlakók közül sokan tizenévesek voltak, az egyik túlélő mindössze 10 éves volt. A rendőrségnek 50 percbe telt, míg a szigetre ért, mivel nem volt készenlétben helikopter. 20 percig tartott, hogy elérjék a tópartot, és további 20 percbe telt, míg csónakot találtak az átkeléshez. Mire a rendőrség megérkezett, a halálos áldozatok száma meghaladta a 60 főt. A rendőrök megérkezésekor a gyilkos megadta magát. Az elfogott Anders Behring Breiviket terrorizmussal vádolták meg. A rendőrség közleménye szerint elismerte, hogy ő követte el a támadásokat, de büntetőjogi felelősségét nem ismeri el; ügyvédje szerint tettét "könyörtelennek, de szükségesnek" nevezte. A támadásokkal kapcsolatos független vizsgálat szigorúan bírálta a norvég bűnüldöző és hírszerző szervek lépéseit. A július 22-i bizottság úgy határozott, hogy a rendőrség megakadályozhatta volna az eseményt, vagy csökkenthette volna a károkat. A jelentés megállapításai miatt számos tisztviselő lemondott, köztük Norvégia országos rendőrfőkapitánya.

A támadó

A két támadás végrehajtásával vádolt 32 éves norvég Breivik nem szerepelt korábban a bűnügyi nyilvántartásban. Breivik militáns szélsőjobboldali ideológiáját 1518 oldalas, "2083 - Európai függetlenségi nyilatkozat" című írásában foglalta össze, amelyet a támadás napján hozott nyilvánosságra. Ultranacionalista kiáltványa világossá teszi idegenellenes nézeteit, melyek egy sor politikai eszméből - kulturális konzervativizmus, szélsőjobboldali populizmus, iszlámellenesség, szélsőjobboldali cionizmus, szerb paramilitarizmus - merítenek. Az iszlámot és a "kulturális marxizmust" ellenségnek tekinti. 2011 novemberében a bíróság által kinevezett pszichiáterek arra a következtetésre jutottak, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedett . A bíróság által elrendelt második vizsgálat megállapította, hogy Breivik épelméjű volt a támadások idején, és a tárgyalás folytatódhatott, a józan eszéről szóló végső döntés a tárgyaló bírákra maradt. 2012 augusztusában a bíróság kimondta, hogy Breivik épelméjű volt a támadások idején, és a maximális 21 év börtönbüntetést kapta. Ha továbbra is veszélyt jelentene a társadalomra, akkor további 5 évet kaphat.

A reakciók

Július 24-én gyászszertartást és megemlékezést tartottak Oslóban, ahol Jens Stoltenberg miniszterelnök is beszédet mondott. Az Európai Unió, a NATO és számos ország kormánya elítélte a támadásokat, és együttérzéséről, szolidaritásáról biztosította Norvégiát. Magyarország nevében Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatban részvétét nyilvánította az elhunytak hozzátartozóinak.

Az évforduló

A 10 éves évforduló alkalmával a kormány nemzeti megemlékezést fog tartani, melyet az NRK közvetíteni fog. A teljes program itt olvasható>>> Erna Solberg miniszterelnök szerint a gyűlölet és a szélsőségesség elleni harc soha nem ér véget. Ezért július 22-t és a többi napot arra kell használjuk, hogy emlékeztessük egymást, hogy közös felelősségünk a szélsőséges nézetek, a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd legyőzése. Utøya szigetén nemzeti emlékhelyet fog létrehozni a kormány, mely még építés alatt áll, így sajnos július 22-ére nem fog elkészülni.

Forrás: Britannica, Wikipedia, Regjeringen