Hol dolgozol jelenleg?

Jelenleg a Molde Kommune-nél dolgozom, mint ápoló (pleiemedarbeider).

Milyen munkatapasztalattal rendelkezel?

Ami a jelenlegi munkakörömet illeti: 3 év tapasztalattal rendelkezem. Eredeti szakmám: kozmetikus 1985 óta, és egészen 2019- ig dolgoztam, mint kozmetikus, ebbol 7 évet itt Norvégiaban. Először mint alkalmazott, később, 2014-től vállalkozó.

Mikor érkeztél Norvégiába? Hogyan zajlott a kiköltözés? Hogyan találtad meg az első munkahelyed?

2011. nyarán érkeztünk Norvégiába férjemmel együtt. Muszáj volt, mi is svájci frank alapú hitelt vettünk fel, és gyakorlatilag lehetetlenné vált a visszafizetése számunkra. Dönteni kellett. Mivel a gyermekeink felsőfokú intézményekben tanultak, így megbeszéltük, hogy mi a jövőnk előre, és majd ha elvégezték az iskoláikat, jöhetnek utánunk. Édesanyám segített sokat, szárnyai alá vette őket. Nagyon nehéz volt otthagyni őket, mert nem tudtuk, mikor látjuk egymást megint. Bepakoltuk fél életünket egy Toyota Celica autóba és elindultunk. Előtte jelentkeztünk egy önkéntes iskolába Lillehammer környékére, ahol vártak minket. Gondoltuk, ugródeszkának jó lesz. Hamar ugrottunk, mert nagyon nagyot csalódtunk, és elég rossz, Norvégiához nem méltó körülmények közt laktunk. Ruhákat gyűjtöttünk össze konténerekből, és a 20 kg-os zsákokat szállítottuk egy nagy konténerbe. 12 órákat dolgoztunk, kaptunk szobát és ennivalót cserébe, valamiféle oktatást angolul és virtuális pénzt. Akik végigcsinálták a programot, azok másfél év múlva önkéntesként kiutazhattak a harmadik világ országainak egyikébe.

Innen hamar leléptünk, és elkezdtük a saját életünket a testvérem segítségével, aki már több, mint 10 éve élt itt. Kibéreltünk egy hytte-t, és takarítói munkát kaptunk a Hemsedal Skisenter-ben. Ezzel egyidőben hajnalban újságot hordtunk ki Sogndal és környékén. Ez az időszak is nehéz volt, egy sportkocsival: elöl két szöges használt gumival, amit egy gumiszervízben kaptunk kölcsön, és az első tapasztalat a norvég téllel. Mindezek elenére nagyon elégedettek voltunk. Közben pályáztunk mindenhova angolul.

Egyszer csak lehetőséget kaptam egy kozmetikai alkalmazotti állásra egy kis faluban, Strandan. A tulajdonos lengyel volt, nagyon helyes, megértő, segítő személyiség. Így kezdődött, és megint költöztünk.

Milyen nyelvtudás és végzettség volt szükséges a pozícióhoz?

Kiköltözéskor fél év angol nyelvtudással rendelkeztem, vagyis nagyjából semilyennel. Férjem volt a tolmácsom még az állásinterjún is. De a kozmetikába való felvételem után gyorsan ragadr rám a nyelv ismerete: a kényszer nagy úr. Ráadásul a nynorsk (én bokmålt tanultam önszorgalomból). Iskolába nem jártam. Közben a férjem is kapott takarítói állást egyetemi közgazdász végzettséggel a kommune-nél, így elég jó lakást tudtunk bérelni és elindult az életünk a Sunnmøre alpok egyik kis falvacskájában, gyönyörű helyen, Ålesund és Geiranger szomszédságában.

Milyen bruttó órabéred vagy éves béred van?

Eleinte 140-150 koronát kaptam, mint alkalmazott. Két évre rá megnyitottam a saját szépségszalonomat ugyanazon a helyen. 2014 és 2018 között dolgoztam benne, aztán kaptam egy lehetőséget Mode-ban (jelenleg is itt lakom), hogy dolgozzak egy hotel spa részlegén, mint vállalkozó kozmetikus és testkezelő. Örültem nagyon, így elköltöztünk. Közben már elkezdtem dolgozni kiegészítésként egy idősotthonban, mint ápoló. Ezt itt Moldeban is folytattam és jelenleg is itt dolgozom. A kozmetikázást abbahagytam, a vállalkozói lét itt is izgalmas és fárasztó, végleg kiszálltam belőle.

Milyen béren kívüli juttatásokat kapsz? Van-e túlóra? Milyen hátrányai, nehézségei vannak a munkádnak? Mi az, amit szeretsz a munkádban? Van-e a jelenlegi pozíciódban fejlődési lehetőség?

Kommune-nél dolgozni szerintem Norvégiában az egyik legbiztosabb jövedelemforrás, és akár nyugdíjig is kitarthat. Idősotthonban dolgozom és nagyon szeretem. Fizikailag elég megterhelő, de nagyon kedves emberekkel vagyok körülvéve. Szeretek az idősekkel is dolgozni, szeretek segíteni. Próbáltam iskolába bejutni, de így 55 éves fejjel is csak a bevándorlóknak fenntartott iskola rendszerébe kapnék helyet: 3 év iskolapad, mindenféle fellesfag-okat kéne tanulni és mellette gyakorlat amit nem fizetnek. Úgy érzem, ez már nem nekem való. De így is kellek, ugyanannyit dolgozom vikarként, mint amennyit a többiek, szóval már nem erőlködöm. Ráadásul ami a szabadságot illeti, akkor megyek, amikor akarok. Juttatások is vannak, esti meg hétvégi kiegészítések. Szóval én elégedett vagyok. A hátránya, hogy nem vagy szakmabeli,hogy nem kapsz állandó munkát és táppénzt sem, de szabadságpénzt egy évben egyszer igen: feriepenger, ami kb. egy havi béred.

A hátránya ennek a munkának, hogy fizikailag nagyon le vagy terhelve, tehát jó, ha jó kondiban tartod a tested. Ha nagyon szeretném, el tudnám végezni az interneten is a helsefagarbeider, egészségügyi dolgozói szakot, még gondolkozom rajta. Tanulni, fejlődni mindig van lehetőség itt Norvégiában. Célom most az állampolgárság megszerzése.

Milyen személyes tanácsod lenne azok számára, akik most fontolgatják a munkakeresést ebben a munkakörben?

Ápolóként könnyebben el lehet helyezkedni, mert nagyon nagy szükség van rájuk. Kozmetikus állás nem sok van, és nagyon kevés az alkalmazotti állás, mert főleg vállalkozókat keresnek. A nyelv legalább alapfokú ismerete szükséges mindkét álláshoz, mert hiszen emberekkel foglalkozunk. Nekem szerencsém volt kezdetben, hogy egy kis faluban megkaptam az első lehetőséget, mint kozmetikus.

Családdal szerintem nagyon nehéz kiköltözni. Mindenképpen jöjjön előre valaki és nézelődjön, próbálkozzon. Hozzáteszem még, hogy mi hiába voltunk előfutárok a családban, végül egy gyermekünk sem él itt. Kettő Magyarországon, egy pedig Németországban (neki elege lett a magyar valóságból). De mindenki boldog ott ahol van, és ez a lényeg. Mi meg gyakran látogatunk haza hozzájuk, mert megtehetjük. Mindenkinek sok sikert és örömöt!