Fodrász 2
Csoporttagunk Oslóban dolgozik egy kisvállalkozásnál, mint alkalmazott.
Milyen munkatapasztalattal rendelkeztél Norvégia előtt?
Angolul beszéltem folyékonyan, norvégul kb B1-es szinten voltam, mikor itt kezdtem. Fodrász szakmai végzettségem van otthonról.
Mikor érkeztél Norvégiába?
2018-ban.
Hogyan találad meg az első munkahelyed Norvégiában?
Első munkahelyem au-pairként volt, 2 hónappal költözés előtt kérdeztek meg, hogy jönnék-e. A 2 éves szerződés lejárta után, 2020-ban találtam meg az első munkahelyem fodrászként, segítséggel egy korábban ott dolgozó fodrásztól.
Milyen szintű nyelvtudás volt szükséges az első norvégiai munkahelyeden?
Au-pairként angol elég volt, mert a család félig angol nyelven beszélt. Első fodrász munkához csak norvég kellett, senki nem beszélt angolul a cégnél, ahol dolgoztam, szóval az első hónapok nehezek voltak. Nyelvtanulást nem támogatták, viszont ahhoz és a mostani helyen is szükséges, a vendégek 99%-a nem hajlandó angolul beszélni.
Milyen órabéred vagy éves béred van?
Bruttó 208 korona/óra, alkalmazottként ez a maximum, ami kapható.
Milyen béren kívüli juttatásaid vannak?
Ingyenes továbbképzések, éves bevételtől függően ingyenes közös utazás.
Jellemző-e a túlóra? Ha igen, hogyan kezelik?
Nem igazán, leginkább vendég függő. Választható, hogy lecsúsztatni vagy kifizettetni szeretnéd.
Milyen hátrányai, nehézségei vannak a munkádnak?
Az egész napos állás a legmegterhelőbb. Egyetlen külföldiként sokszor kívülállóként érzem magam, annak ellenére, hogy semmiből nem hagynak ki. Érződik a különbség, hogy mind itt nőttek fel, még ha nem is egy környéken. A fizetés pedig norvég szinten sajnos alacsonyan van.
Milyen személyes tanácsod lenne azok számára, akik most fontolgatják a munkakeresést ebben a foglalkozási körben?
Dolgoztam nagy cégnél és kis szalonban is, a legfontosabb a nyelvtudás volt. A mostani munkahelyemtől választ sem kaptam, mikor angolul küldtem az életrajzot, mikor norvégul, egy nappal később már behívtak interjúra. Érzéseim szerint itt a vendégekhez való viszony is kevésbé személyes, mint otthon és többször panaszkodnak a legkisebb dolgokra is.