15 kérdés és válasz május 17-ről
Syttende mai - Norvégia nemzeti napja
Ezúton kívánunk minden csoporttagunknak nagyon kellemes, esőmentes és élménydús ünneplést Norvégia nemzeti napján.
Az alábbiakban 15 kérdést és választ gyűjtöttünk össze nektek az ünneppel kapcsolatban
1. Mi történt 1814. május 17.-én Norvégiában?
"1814. A napóleoni háborúk végeztével Svédország a győztes félen találta magát, míg a Dán-Norvég királyság az ellenkezőn. A békeszerződések egyik pontjaként Svédország "megkapta" Norvégiát. Ezt viszont a dán koronaherceg nem teljesen így gondolta és egy megmozdulást kezdeményezett norvég vezető politikusok bevonásával. A fő motiváció az volt, hogy idővel Norvégia újra egyesülhessen Dániával. Ennek az lett a következménye, hogy 1814. május 17.-én Eidsvoll városkájában kikiáltották a norvég alkotmányt." Levente Samu blogján olvashatjátok a folytatást >>>
2. Egy svéd király nehezményezte, hogy a norvégok ünnepként tekintenek május 17.-ére. Ki volt ő?
Karl Johann, akiről Oslo főutcája kapta a nevét.
3. Hol írták alá Norvégia alkotmányát 1814-ben?
Norvégia alkotmányát először az Eidsvollban (a fővárostól északra fekvő kisvárosban) 1814. május 16-án összeült Alkotmányozó Gyűlés fogadta el, és május 17-én írták alá. Ebben az időben a világ egyik legradikálisabban demokratikus alkotmányának számított.
4. A "kransekake" a norvégok ünnepi tortája. Melyik 3 alapanyag szükséges hozzá?
A "kransekake" alapanyagai a mandula, porcukor, tojásfehérje.
5. Mióta használják a nemzeti ünnepen nemzeti viseletként a bunadot?
Kb. 100 éve. A "bunad" szó is a 20. század találmánya, a viselet, mint nemzeti viselet pedig szintén körülbelül 100 éves. A bunad mozgalom a 20. században gyökerezik a nemzeti romantikával, amely magában foglalta a hagyományos népviseletek iránti érdeklődést.
6. Milyen fontos feladata van a királyi családnak ezen a napon?
A királyi palota erkélyéről integetni.
7. Kezdetben a gyermekek menete (barnetog) csak kisfiúk számára volt lehetséges.
Igaz. Az első barnetog 1200 kisfiúból ált, a legtöbben oslói iskolákból vettek rajta részt. Lányok csak 1889 óta vehetnek rajta részt.
8. Ezen a napon csak piros, fehér vagy kék színű fagylaltot illik enni.
Hamis, nincsen színek szerinti diszkrimináció.
9. A számik hivatalos zászlaját tilos használni ezen a napon.
2007 óta hivatalosan is lehetséges.
10. Bármilyen állampolgárságú személy felveheti a bunadot ezen a napon.
Igaz. 1983-ban az osloi Sagene iskola bombatámadásról szóló fenyegetést kapott neo-náci szélsőségesektől, mivel az iskolában sok külföldi állampolgárságú gyermek volt. Ekkor született válaszként a "17. Mai for Alle" nevű kezdeményezés, miszerint mindenkinek szól a nemzeti ünnep.
11. Melyik régió bunad viselete látható a képen?
Hardanger
12. Hány éve köszöntötte először a király a felvonuló gyermekeket?
115 éve. Néhány alkalommal volt csak kivétel: 1910-ben Eduárd walesi herceg halálakor (Matild királyné - norvég nevén Maud Charlotte Mary Victoria - édesapja volt), a második világháború alatt, illetve a Covid-járvány idején.
13. Hol vonul fel idén a királyi pár a híres autójával?
Titok övezte az útvonalat annak érdekében, hogy ne alakuljon ki nagy tömeg sehol. Ahogy megtudtuk, a király még villamosra is szállt.
14. Körülbelül hány órakor csendül fel a norvég himnusz?
12 óra körül.
15. Melyik dal jelképezi leginkább ezt a napot?
Norge i rødt, hvitt og blått.
Szerkesztette: Pál Bettina