Miért lógnak a királyi család tagjairól készült képek a norvég mellékhelyiségekben?
Biztosan sokan emlékeznek arra, hogy az iskolai tankönyvekből sokszor az apróbetűs részekre emlékszünk évtizedek múlva is megletősen pontosan, hiszen ezek tartalmazták a legizgalmasabb részleteket
Néha így járunk akkor is, ha egy eddig nagyjából ismeretlen kultúrában szeretnénk minél jobban elmélyedni.
Ugyan, mit számít a vikingkor vagy Norvégia függetlenné válása, amikor a norvég kultúrtörténet egyik legizgalmasabb "mellék" területere tévedünk: a kerti budik, klotyók, slozik, retyók, pottyantók, vagyis az utedok, utedassok, privétek világába.
Maga az építmény természetesen nem norvég sajátosság, ahogyan az sem, hogy sokszor szívalakú nyílás díszíti az ajtajukat. Azonban az, hogy a kis házikó belső terét egy ország legprominensebb személyeinek képeivel dekorálják, meglehetőse szokatlan.
A kinti wc-k elterjedése természetes folyamat volt, hiszen ez volt a legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás mindaddig, amíg nem volt vezetékes víz vagy nem tudták megfelelően elvezetni a szennyvizet. A települesek jelentős részén ez mára megvalósult, de a hytték mellett még ma is rengeteg helyen található, noha az újabb építkezéseknél már igyekeztek modernebb megoldásokat találni (pl. olyan toalett, ami elégeti azt, ami régen a természetbe vagy a gödörbe került) és most már környezetvedelmi okoból erősen szabályozzák a szennyvízelvezetés módját is.
De térjünk vissza a fali dekorációra. A történet az 1900-as évek elejére vezet vissza bennünket, ekkor terjedtek el ugyanis a képes hetilapok Norvégiában. A legtöbb számban szerepeltették a királyi család tagjait is. Mivel sokáig nem létezett a mai értelemben vett wc-papír, ezért az emberek a kiolvasott újságokat használták helyette.
Thor Vingelsgaard Roar Gotaas: Norske utedoer (Gyldendal Norsk Forlag AS, 2018)
A legtöbben pedig úgy gondolták, hogy nem illő a királyi családdal törölni a hatsójukat, az emésztőgödörbe sem szívesen hajították volna, ezért inkább kitették a falra. Ez a dekorálási mód szépen lassan "népszokássá" vált és már nemcsak újságokból kitépett lapokat, hanem fotókat, sőt a királyi párt ábrázoló porcelántányérokat is felszegeltek.
Hogy kinek a fejéből pattant ki az ötlet, azt ma már homály fedi és nem valószínű, hogy a kultúrtörténészek valaha is a nyomára bukkannak. Viszont a budik mind a mai napig népszerűek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy sokszor kifejezetten izgalmas építészeti projet egy-egy ilyen épület megvalósítása.
Ám ma már nem a kertek eldugott sarkaiba, hanem kifejezetten a szemünk elé: utak mellé, gyakran egészen elképesztő kilátással építik meg ezeket. Az emberek a királyi családot pedig nem a falon, hanem a telefon kijelzőjén nézhetik trónolás (bocsánat) közben.