Megyéről megyére - Rogaland
Megyéről megyére címmel útjára indítunk egy új sorozatot, mellyel az a célunk, hogy minél több szempont alapján bemutassuk Norvégia megyéit (fylke).
Sorozatunk első részében Rogaland megyét mutatjuk be.
Elhelyezkedés
Rogaland Norvégia délnyugati részén található. Területe 9377 km2, népessége 479.892 fő (2020), ami jelenleg egyre növekszik. Közigazgatási központja Stavanger. Nagyobb települései: Sandnes, Egersund, Sola, Randaberg, Haugesund, Karmøy
Földrajza
Nevezik miniatűr Norvégiának is, ami nem véletlen, hiszen a megye nyugati peremének jó része fjordokkal, szigetekkel szabdalt tengerpart - ám itt található Norvégia leghosszabb homokos partja, a Stavangertől délre 50 km-en át elnyúló Jærstranden is. Stavangertől keletre és északra a tenger vize magas sziklafalak között mélyen benyomul a szárazföldbe. Ugyanakkor közvetlenül a tenger mellett lankás területek, zöld legelők, szántóföldek, erdők is találhatóak. Rogaland Norvégia egyik "éléskamrája", hiszen meglehetősen sokan és nagy területen foglalkoznak mezőgazdasággal: állattenyésztés (birka, marha, sertés), zöldségtermesztés (pl. Finnøy sziget üvegházai adják Norvégia paradicsomtermésének 30%-át).
Klíma
Rogaland éghajlatát az Északi-tenger közelsége határozza meg. Emiatt a tél enyhe, a nyár viszont hűvös. A terület nagyon csapadékos, november-február között kifejezetten kellemetlen tud lenni: az észak-atlanti ciklonok rendszeresen követik egymást, sokszor gyakorlatilag vízszintesen esik az eső. Hűvösebb, csapadékosabb periódusok az év többi időszakában is gyakran előfordulnak. Cserében Rogalandban köszönt be leghamarabb a tavasz egész Norvégiában. A nyár időjárása változatos, alapvetően hűvös, de a klímaváltozásnak "köszönhetően" az utóbbi években előfordult 30-34 fok is. A legkellemesebb időszak egyébként a május-június. A tél enyhe, emiatt a part menti részeken nagyon ritkán van hó. A hegyekben viszont remekül kihasználható síszezon van.
Turisztika, túralehetőségek
Rogaland szerencsés a turisztikai látnivalók szempontjából. A leghíresebb a Lysefjord a Preikestolennel és a Kjerag-sziklával, ahol nyáron rengeteg a turista De nagyon sok a külföldi turisták elől "eltitkolt", ezért nem zsúfolt, szuperjó, gyönyörű hely is akad: tavak, vízesések, erdők, strandok, stb. Érdemes felkeresni Stavanger óvárosát, a fehérre festett, ódon faházaival hasonló hangulatot adó Skudeneshavnt, a szigeteket (pl. Kvitsøy, Karmøy), Egersund belvárosát, vagy Jæren strandjait, ahol egyre népszerűbb télen is a szörfözés. Stavanger és Tau között pedig végigautózhatunk a világ leghosszabb (16 km) és legmélyebbre lefutó (292 m) tenger alatti közúti alagútján. Télen a rogalandiak körében népszerű síterep Sirdal (ami már Agder területén van), illetve Sauda.
A következőkben elsősorban Stavangerről írok, hiszen ezt a várost ismerem a legjobban.
Gazdaság
Stavanger Norvégia második leggazdagabb városa és ez ordít róla. Minden előnyével és hátrányával. Előnyök: jó infrastruktúra, rendezett utcák, házak, jól ellátott intézmények, alacsony munkanélküliség. Hátrányok: mindent, de mindent alárendelnek a gazdasági fejlődésnek, úgyhogy pl. nem lehet úgy odaköltözni sehova, hogy egy-két éven belül ne kezdődne egy kisebb-nagyobb beruházás, útépítés, építkezés a közelben. Ha más nem: régi lakóház bontása, új építése robbantással, minimum két évig tartó folyamatos kopácsolással. A másik, hogy elképesztően nagy a vándorlás (Stavanger lakosságának kb. 20%-a külföldi, de az ország más részeiből ideköltözők aránya is magas), a munkalehetőségek nagyon sok embert vonzanak, viszont a klíma vagy éppen a munkaerőpiac változásai miatt sokan el is költöznek, illetve rengeteg külföldi cég van, ahol a munkatársak pár évente vagy projektenként váltják egymást.
Munkalehetőségek
Stavanger és a környék gazdaságának két pillére van, az egyik az olajipar, a másik a mezőgazdaság. Ez alapvetően ki is jelöli, hogy milyen területeken könnyebb elhelyezkedni, de nagyjából le is fedi a lehetőségeket. Persze az egészségügy, itt is, mint az ország más részein, tárt karokkal várja a jelentkezőket, ahogy bizonyos hiányszakmákban is viszonylag könnyen találhat munkát, akinek megfelelő végzettsége és tapasztalata van. Ezeken kívül elég nehéz. Nagyon sokan vannak úgy, hogy a család egyik tagja könnyen kap állást pl. olajipari szakemberként, a másik, hiába adott pl. egy mérnöki végzettség (de nem olajipari területen), tapasztalat, nyelvtudás, évekig nem tud elhelyezkedni. Humán szakmákban, kulturális területeken, oktatásban még nehezebb: sok a fóka, kevés a hal.
Ingatlan
Tömören: eszméletlen drága, persze nem annyira, mint Oslo, de már Bergenhez képest is. A Stavanger környéki települések sem olcsóbbak, maximum kevesebb a felsőkategóriás ingatlan. Amennyire a piaci elemzőknek hinni lehet, az ingatlanpiac pörög, sorra épülnek az új lakások is - bár az utóbbi években itt az ország más részeihez viszonyítva lassúbb volt az áremelkedés.
A város hangulata
Ez a bekezdés igencsak szubjektív lesz. Mivel korábban Budapesten éltem, nekem nagyon sok minden hiányzik, a változatosság, az, hogy folyamatosan történik valami izgalmasan új dolog. Nyilván nincs sok értelme Stavangert egy kétmilliós fővárossal összehasonlítani, de úgy érzem, hogy jóval több lehetőség rejlik ebben a városban, mint amennyire élnek vele. Például hiába van egy fantasztikus koncertház, ha a legnézettebb programot - enyhe túlzással - kb. az ABBA-tribute zenekar fellépése jelenti, holott lenne igény más műfajokra is. Vagy pl. van egy igazán hangulatos része a városnak (Storhaug), ami régen a kikötői munkások negyede volt. A legtöbb országban ezek az utcák tele lennének kis boltokkal, galériákkal, éttermekkel, kávézókkal, kocsmákkal, klubokkal, mindenféle programmal stb. Itt meg a legtöbb ilyen próbálkozás pár hónap után kudarcba fullad... Valami megindult ugyan a változás irányában, de nagyon-nagyon lassan alakul. Szóval, ami zavar, hogy Stavanger hiába fejlődik, mégsem vált karakteres várossá. Bergen vagy Ålesund rabul ejti az embert, Stavanger nem igazán.
Jó hely, vannak hangulatos részei, de egy nagy adag hiányérzet is. Annak igazán jó, aki szereti, hogy minden nap szalad a munkába és a szabadidős aktivitását kb. a túrázás, síelés, a hyttébe vagy Sydenbe utazgatás és a ház körüli teendők jelentik.
Ja, vannak golfpályák is. Hangulat és élet szempontjából a nyolcvanas évek lehetett itt a csúcs, amikor egy nagyon konzervatív, mélyen vallásos paraszti és konzervipari társadalomból hirtelen valami egészen más lett és ez Stavangernek jót tett. Mostanra viszont túlnőtte magát, rengeteg projekt zajlik, jobb esetben építészetileg izgalmas megoldásokkal, rosszabb esetben koncepció nélküli, unalmas házakkal és nyilvános terekkel, miközben pl. hangulatos utcak szűnnek meg, rengeteg régi kis bolt zárt be végleg a multik terjeszkedése miatt. Ugyanakkor azt sem lehet kijelenteni, hogy Stavanger egy élhetelen város lenne.
Íme néhány pozitívum: a városnak vannak olyan részei, amik gyakorlatilag összenőttek a természettel, néhány perc sétával egy erdőben, tó mellett vagy a tengerparton találhatja magát az ember. Sok helyen állatok legelésznek, őzekkel, nyulakkal, madarakkal találkozhatunk. Mindenképpen érdemes megemlíteni azért azt is, hogy van néhány hely és rendezvény, ami szuperül működik és ezek adnak némi reményt, hogy Stavanger több mint "Norvégia olajfővárosa".
Mennyire gyerekbarát?
Na, egy igazi pozitívum. Stavanger kifejezetten gyerekbarát város. Rengeteg játszótér van, klasszikus játékokkal (hinta, csúszda, mászóka) és sok olyan terület is, ahol a természet lehetőségeit aknázták ki és alakítottak ki aktivitásra csábító területeket, vannak múzeumok is izgalmas interaktív kiállításokkal, tengeri és tóparti pihenő- és fürdőhelyek, piknikezőhelyek, kis erdők, játszóházak, könyvtárakban mindenféle programok, klubok, farmok állatokkal stb.
Szerkesztette: Boros Judit