MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

A különböző országrészek különböző lehetőségeket rejtenek magukban, a könnyebb dél-norvég erdei túráktól kezdve Jotunheimen hegyóriásain át egészen a sarkvidéki tájakig. Sokan azonban úgy indulnak neki jól csengő szakaszoknak és utaknak, hogy sosem próbálkoztak még hasonlóval sem, és előzetesen információt sem gyűjtenek arról, mi vár majd rájuk. A végeredmény pedig legjobb esetben rossz tapasztalat és undor, mikor egy újabb túrára gondol az ember, rosszabb esetben viszont kifordult boka, hegygerincen teljes kimerülés, esetleg mentőhelikopteres végső megoldás. A legrosszabb eset pedig, hogy sosem jutunk haza élve. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az “ezek a dolgok csak másokkal történnek meg” csak nézőpont kérdése. Hiszen egy másik ember szemében mi pontosan ugyanúgy “mások” vagyunk, mi is kerülhetünk bajba. Ebben a kis útmutatóban próbáltam összeszedni néhány hasznos tanácsot és szabályt azoknak, akik nem szoktak túrázni, de kedvet kaptak ahhoz, hogy nekivágjanak a norvég természetnek. Fontos megjegyeznem, hogy nem vagyok sem profi túravezető, sem szakember, így az írásom nagy része sem saját vélemény, hanem az, amit a tényleges szakemberek tanácsolnak. Ezt kiegészíteném azzal, amit a józan ész diktál, és amit én személyesen is megtapasztaltam.

Fjellvettreglene – A norvégok hegyi kódexe

A Norvég Túraszövetség (DNT) összeszedett egy nagyon jó, 9 pontból álló szabályrendszert, amit ha figyelmesen követünk, nagy baj nem történhet velünk. Érdemes ezeket a szabályokat átgondolni, és ha a szituációnkban relevánsnak érezzük, fogadjuk meg őket. Abból még baj nem történt. Norvégul ezt fjellvettreglene néven találjuk meg, de most magyarul fogok írni róluk, pontról pontra.

Tervezd meg az utad előre, és szólj másoknak arról, hová mész!

• Mindig vedd figyelembe azt, hogy egyedül vagy csoportosan indultok-e túrázni, és hogy kinek milyen fizikai képességei vannak. Ha valaki egy kicsit lassabb, vagy nincs olyan kondiban, hogy felszaladjon a Galdhøpiggen oldalán, akkor ne erőltessük. Egyrészt ezzel neki is elrontjuk az élményt, másrészt kockázatnak tesszük ki őt és a csoportot.

• Minden esetben nézz előre utána annak, hogy milyen körülmények fognak fogadni amikor odaértek a túra helyszínére. Napsütésben mentek? Vigyetek naptejet, mert csúnyán le fogtok égni. Esőben? Biztos jó ötlet a sziklás hegyoldalon esőben felfelé menni? Le fogtok tudni jönni? Vihar lesz? Ha a villám becsap a hegytetőn, számolj azzal, hogy nagyon gyorsan karriert fogsz váltani es villámhárító leszel. Sajnos volt már halálos kimenetelű baleset emiatt. Esni fog a hó? Van elég meleg, megfelelő minőségű ruhátok? És vízálló? Esőálló? Impregnálva van a bakancsotok? Van nálatok váltás zokni, vagy a következő hat órában vizes lesz a lábad, miközben odakint -20°C van?

• Mindig nézz utána, hogy milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy egy túrát végigcsinálj. Kell majd sziklát mászni? Tudsz is? Kell magaddal vinned biztosítókötelet, mászóvasat vagy más speciális felszerelést? Végig tudsz gyalogolni nagy tempóban 12 órát hegyi terepen? Hány kilométert bírsz egy nap végigjárni?

• Mindig legyél környezettudatos. Amit elviszel magaddal, azt hozd is haza. Finom volt a pihenő közben elfogyasztott Kvikklunsj, de a csomagolását ne dobd el. Készülj fel, legyen nálad zacskó, amiben összegyűjtöd a szemetet, amit aztán haza is viszel magaddal és otthon kidobod. Mindig törekedj arra, hogy a lehető legkevesebb nyommal járjon a látogatásod a természetben. Ne pakolj egymásra köveket a folyóparton, még akkor sem, ha láttad az Instagramon, hogy minden természetközeli guru ezt csinálja. Rongálod vele a környezetet, megbolygatod a természetes ökoszisztémát, es nem mellesleg félrevezető is lehet. Egyes helyeken a Túraszövetség jelzés céljából tesz egymásra köveket, így jelezve, hogy arra vezet az út. Ezt hagyjuk meg a profiknak.

• Olyan terveket készíts, amik függetlenek attól, hogy lesz-e mobilneted vagy sem. Rengeteg helyen nincs térerő, es nem fogod tudni használni a Google Maps-et.

Igazítsd a túrát a képességeidhez és a körülményekhez!

• A túra során folyamatosan igazítsuk a terveinket a változó körülményekhez. Ha a hegytetőn vagyunk, és aznapra jó időt mondtak, de a kilátóról kitekintve azt látjuk, hogy durva vihar jön felénk, ne erőltessük azt a maradék 10 km-t ami még hátra lenne. A lehető legrövidebb úton jöjjünk le biztonságosabb magasságba.

• Mindig tiszteld az időjárást! Bármennyire is keménynek érezzük magunkat, a természet a másodperc töredéke alatt megmutatja, hogy ez közel sem igaz. Ha úgy látod, potenciálisan veszélyes az időjárás, lesz másik alkalom befejezni a túrát. Ha nem figyelünk az intő jelre, lehet, nem lesz következő alkalom.

• Ha másokkal együtt túrázunk, az mindig nagyobb biztonságot jelent, ezen kívül közös élménynek is kiváló. Ha viszont egyedül túrázunk, mindig legyünk sokkal figyelmesebbek, ugyanis könnyen lehet, hogy nem lesz segítség, ha baj van.

• Ne indulj hosszú túrára tapasztalat nélkül, hiszen könnyen előfordulhat, hogy nincs lehetőség visszafordulni, és a túrát akkor is be kell fejezned, ha közben összeomlik körülötted minden. Ha kezdők vagyunk, menjünk olyan túrára ami könnyű és rövid, közben pedig trenírozzuk magunkat hosszabb, nehezebb és több kihívást magába foglaló utakra. Ha valaki például nem szokott túrázni, az ne Svalbardon kezdje a hobbit, mert könnyen beletörhet a bicskája. Menjünk kisebb erdei túrákra, egész naposakra, esetleg alacsonyabb hegyekre, mint amilyen pl. Bergen körül a hét híres hegy. Utána jöhet a Trollsteinen Svalbardon.

• Ne csak magunkra figyeljünk, hanem a többi túrázóra is, akik járják az utat. Legyünk tisztelettudóak, mindig köszönjünk rá a szembejövőre. Ha azt látjuk, hogy valaki bajban lehet, érdemes odamenni és feltenni a kérdést, hogy minden rendben van-e? Lehet, hogy nem mert minket megszólítani az illető, de egyébként segítségre van szüksége.

• Ha csoportosan túrázunk, legyen lehetőség nyíltan és direkt módon kommunikálni egymással. Ha valaki pl. nem bírja már tovább az utat, ezt ne vonjuk kétségbe, ne tegyük nevetség tárgyává, hanem kérdezzük meg, mit szeretne, és ahhoz igazítsuk a további terveinket.

• Legyetek tisztában az általános jogokkal és kötelezettségekkel. Az ún. Allemannsretten-re még később visszatérünk.

Mindig vegyük komolyan az időjárásra vagy csuszamlásokra figyelmeztető információkat!

• Ezeknek minden esetben nézzünk előre utána alaposan, és mérlegeljük, hogy a mi esetünkben ezek milyen potenciális veszélyt hordoznak magukban. Ha nem értünk hozzá, akkor kérdezzünk meg szakembert, vagy inkább válasszunk másik útvonalat.

• Kövessük a szakemberek javaslatait, és inkább valasszunk egy könnyebb terepet, ha a körülmények veszélyesek.

• Hasznaljuk az yr.no, storm.no es varsom.no oldalak információit. Érdemes nem csak előző este, hanem indulás előtt is gyorsan ránézni, ugyanis nagyon rövid idő leforgása alatt is teljesen megváltozhatnak az időjárási körülmények.

Legyünk felkészülve a viharra és a hidegre, még rövid túrákon is!

• Mindig az időjárásnak megfelelő ruházatban induljunk el túrázni. Ne feledjük, hogy a hegyekben nagyon gyorsan változik az időjárás.

• Vigyünk magunkkal pótruhát és olyan felszerelést amit a túra és a terep megkövetel. A használt “tornacsuka” nem lesz jó választás egy sziklás hegyi terepen, mert a nap végén kifordult bokával fogunk a sürgősségin ülni. Főleg télen a hidegre is érdemes készülni, mert a fagyási sérülések nemcsak fájdalmasak, de nagyon veszélyesek is.

• Mindig hasznos ha van nálad valamivel több étel, ha hosszabb ideig tart a túra, mint terveztétek, vagy ha segítségre vártok.

Legyen nálad felszerelés amivel magadon és másokon is tudsz segíteni!

• Egy téli túra során szükséged van vindsekk-re (magyarul bivakoló-zsák), hálózsákra, az alá egy alaprétegre (pl. valamilyen túramatrac), és lapátra, hogy egyetlen éjszakát kint tudj tölteni. Ez mindig kockázatos, ha nincs tapasztalatunk abban, milyen hálózsák és felszerelés bírja ki a kinti hideget. Ha nincs tapasztalatunk, kérjünk segítséget olyan emberektől, akik értenek hozzá!

• Legyen nálad valami, ami segít téged könnyebben láthatóvá tenni. Ez lehet pl. egy láthatósági mellény, vagy fejlámpa is. Ez utóbbi egyébként is mindig rendkívül hasznos, szituációtól függetlenül.

• Legyen nálad megfelelő elsősegélycsomag.

• Csomagolj okosan! A különböző túrákhoz szükséges felszerelésekről a dnt.no oldalon tudsz tájékozódni.

• A mobiltelefon hasznos, de ne feledd, hogy nem minden esetben lesz működőképes. Pl. a magasabb hegyekben és nemzeti parkokban sok helyen nincs térerő egyáltalán.

• Ha már megtörtént a baj, hívd a 112-t, hívj segítséget, vagy valamilyen módon figyelmeztess másokat!

• Fontos tudnunk azt is, hogy ha helikopterrel kell lehozniuk a mentőknek minket a hegyről valamiért, akkor sem kell fizetnünk érte, ugyanis az életmentés Norvégiában nem díjhoz kötött. Bátran kérjünk segítséget, ha baj van, ne várjunk!

Válasszunk biztonságos útvonalat, ismerjük fel a csuszamlásveszélyes terepet, és a veszélyes, jeges felületeket!

• Az útvonalak tudatos és jó megálasztása a legfontosabb tényező a csuszamlások elkerülésénél. Jegyezd meg, hogy a csuszamlás olyan terepen jöhet létre, ahol a fal magassága legalább nagyjából 5 méter, és meredekebb mint 30 fok.

• Annak ellenére, hogy a terep alattad lapos, elindíthatsz egy lavinát magad alatt a hegyoldalban.

• A csuszamlás hossza akár háromszor olyan hosszú is lehet, mint a fal magassága ahonnan indul.

• Kerüljük a hópárkányokat, ahol tudjuk! A hópárkány a hegycsúcs / hegygerinc azon része, ahol a hó a szabad levegőben lóg összetömörödve, de nincs alatta sziklás rész, így ha arra ráállunk az leszakad és lezuhanunk. Súlyos sérüléseket szenvedhetünk, de akár az életünkbe is kerülhet.

• Mindig figyeljünk a jég állapotára, ha fagyott vízre sétálunk rá!

Használj térképet és iránytűt, tudd mindig merre jársz!

• Akkor is kövesd a térképet, ha egyébként jelzett útvonalon jársz. Voltam már olyan úton, ahol a hivatalos jelzés nem egyezett meg azzal, hogy merre kell menni.

• Hasznos, ha van nálunk GPS vagy egyéb helyzetjelző készülék, de gondoskodjunk hozzá áramforrásról is (pl. powerbank).

Időben fordulj vissza, nincs benne semmi szégyen!

• Folyamatosan gondold újra a terveidet, és még azelőtt válaszd a B tervet, hogy teljesen kimerülnél

• Megváltoztak a körülmények? A csoportban valaki nem bírja tovább az utat? Vissza kellene fordulni? Ne legyen ez probléma! A biztonság sokkal fontosabb mint hogy mindenképpen erőltessük a cél elérését. Nagy bajba kerülhet az egész csapat, ha az intő jelek ellenére is tovább mentek.

Spórolj az erőddel és keress időben menedéket!

• Haladjatok olyan tempóban, mint a csoport leglassabb tagja, és figyeljetek arra, hogy senki se maradjon le. Az ember azt hinné, pár méter különbség nem nagy, de könnyen lehet, hogy a környezet hangjai elnyomják a másik ember hangját, és nem halljuk, ha segítségért kiált a hátunk mögött. Haladjatok inkább együtt, és mindig figyeljetek arra, hogy a többiek hogy vannak. Érdemes egymást figyelmeztetni, ha nehézségbe ütköztök, hogy mások is előre tudjanak róla.

• Egyél és igyál gyakran! Amikor igénybe veszi a tested a terep, több folyadékra van szükséged, mint amennyit érzel.

• Ne várj a menedék keresésével addig, amíg teljesen kimerülsz!

• Az erős szélben jobban kimerülsz. Használj bivak-sátrat, vagy ásd le magad a hóba még időben!

Allemannsretten – a norvég természet szabad használatának joga

Mindenkinek, aki Norvégiában tartózkodik, jogában áll kisebb-nagyobb korlátozásokkal járnia és használnia a természetet. Fontos azonban különbséget tenni az innmark (kb. magántulajdonú terület) és utmark (minden ami nem innmark) között. Ez utóbbihoz sorolható többek között az erdő, hegy, láp, partvidék stb. Néha sajnos a megkülönböztetésük nem könnyű, ezért józan döntést kell hoznunk.

1. Hol mehetek túrázni?

Utmark területeken szabadon bárhol túrázhatunk, úgy, hogy közben tekintettel vagyunk a természetre. Erről bővebben feljebb írtam. Innmark területen kijelölt túraútvonalon és ösvényeken haladhatunk, amíg tisztességes távolságot tudunk tartani a házaktól. Október 15. és április 29. között a fagyott vagy hóborította szántókon is keresztülvághatunk.

2. Hol és mikor rakhatok tüzet?

Április 15. es szeptember 15. között általános tűzgyújtási tilalom van erdős területek közelében. Ez nagyon fontos, ugyanis az erdőtűz egy évről évre visszatérő súlyos probléma a norvég természetben. Viszont a strandon lehet tüzet rakni, amennyiben a tűz nem károsítja az aljnövényzetet vagy okoz tűzveszélyt. Lehetnek azonban szigorúbb helyi szabályozások.

3. Hol verhetem fel a sátram vagy akaszthatom fel a függőágyam?

Utmark területen szabadon bárhol felállíthatod a sátrad. Egyébként legalább 150 méterre a legközelebbi lakott épülettől vagy hytte-től kell ezt megtenned. Fontos, hogy legfeljebb két napot sátorozhatsz egy helyen, kivéve, ha a földterület tulajdonosától külön engedélyed van rá, hogy tovább maradhass. Viszont pl. hegyvidéken ahol távol vagy a lakott területektől, nincs ilyen időbeli korlátozás.

4. Hol szedhetek bogyós gyümölcsöt, gombát és más terméseket?

Utmark területen bárhol leszedhetjük és fogyaszthatjuk őket. Néha igazi kincsekre lehet találni egy-egy málnás területen, ahol kilószám terem a gyümölcs, ti pedig éhesek vagytok túra közben. Figyeljünk azonban arra, hogy Nordland, Troms és Finnmark területén vannak olyan speciális helyek, ahol tilos törpemálnát (multebær) szedni. Ezeken a helyeken mindig nézzünk utána a helyi szabályoknak.

5. Hol úszhatok es fürödhetek?

Szinte majdnem mindenhol lehet csobbanni es úszni, de arra figyeljünk, hogy lakott épülettől kellő távolságra történjen. A nudizmus is engedélyezett, de a tevékenységünk nem történhet más kárára, ezért érdemes a legtöbb esetben fürdőruhát húzni.

Itt egy személyes észrevételt is megosztanék. Vannak, akiknek nagy álma természetes vízben fürödni. Nem úszni, hanem ténylegesen lefürödni, hajat mosni. Ez egy hihetetlenül rossz ötlet, ugyanis bármennyire is a “legtermészetesebb” szappant viszed magaddal a természetbe, akkor is súlyosan károsítani fogod vele az élővizet, nem beszélve arról, hogy a vízbe belemosod a bőrödön és hajadban lévő összes kemikáliát. Mielőtt a természettel való harmonikus kapcsolatodat ilyen formában próbálod megélni, nagyon szépen kérlek, gondold végig azt, hogy te szeretnéd-e, hogy valaki szappant mosson az ivóvizedbe annak jeleként, hogy mennyire szeret téged. Ugye, hogy te sem örülnél.

6. Hol és mikor kötelező a póráz használata?

Április 1. és augusztus 20. között általános rendelet a póráz használata, ha szeretnénk magunkkal vinni négylábú barátainkat is a túrára. Egyes helyeken tovább is tarthat ez az időszak, ezért érdemes utánajárni annak, hogy mik a helyi szabályok. Egyébként az állat póráz nélkül is sétálhat, de a gazda felelőssége, hogy kontroll alatt tudja tartani a sétáltatott állatot.

Legyetek óvatosak, felkészültek, és figyeljetek egymásra. Kellemes időtöltést kívánok mindenkinek a norvég természetben!