MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Olcsóbb lett az útdíj Oslo és Hamar között

A főváros és Hamar közti 126 km-es útszakasz igen drága volt mostanáig: például egy dízel autónak Autopass nélkül összesen 464 koronába került oda-vissza, mivel 9 útdíj kapun kellett áthaladnia. Október 12-én azonban a 9-ből 2 útdíjkaput eltávolítottak: ez a kettő pedig a gardermoeni északi lehajtója utáni, illetve a kolomoeni (Stange) lehajtónál található. Mindkettő 2009 óta üzemelt, és most a tervezett idő előtt építik le őket, mivel az említett szakaszon nagyobb volt a forgalom, mint amivel a szakértők számoltak: az elmúlt 14 év alatt 170 000 millióan haladtak át.

Így a két kapu eltávolításával most Autopass nélkül 50 koronával lett olcsóbb a szakasz egy úton, míg Autopass-megállapodással 40 és 16 korona között van az árkülönbség, attól függően milyen üzemanyagot használ a jármű.

Az Oslo-Hamar szakasz a megmaradt 7 útdíjkapuval azonban még mindig a legdrágább útszakasz Norvégiában, és a legközelebbi 2 útdíjkapu eltávolítása 2025-ben várható.

Forrás: TV2

Sokáig elég lesz a norvég alma

A Földművelési Igazgatóság (Landbruksdirektoratet) szerint a jövőre nézve elmondható, hogy lesz elegendő alma.

- Elegendő alma van raktáron, hogy még hosszú ideig ellássa a piacot. Viszont abból kiindulva, hogy idén milyen nagy hozamú és milyen jó minőségű volt a termés, szomorú, hogy az almatermesztés évek óta csökkenő tendenciát mutat – írta honlapján a Landbruksdirektoratet.

Ugyanakkor azt is elmondták, hogy az alma termelői ára is csökkent az utóbbi hetekben, ugyanakkor a bolti ár nem követte ezt.

Az almaterméssel ellentétben úgy látszik, hogy a burgonya hozama jelentősen alacsonyabb, mint korábbi években.

- Bár vannak minőségi problémák, a csomagoló cégeknél igyekeznek kiküszöbölni ezeket – tájékoztatott a Landbruksdirektoratet.

Forrás: Nettavisen

Változások a kormányban

Október 16-án Jonas Gahr Støre miniszterelnök változásokat jelentett be a kormányban, hogy a párt újult erővel folytathassa a munkát a jövőben. 

Anniken Huitfeldt külügyminiszter lemondott, helyét Espen Barth Eide vette át, aki korábban a klímáért és környezetvédelemért felelős miniszter volt. Eide már betöltötte a külügyminiszteri posztot 2012-2013 között, még Jens Stoltenberg kormányában. 

Stavanger leköszönő polgármestere, Kari Nessa Nordtun művelődésügyi miniszteri kinevezést kapott. Nordtun jogász végzettséggel rendelkezik, és ő volt az, aki ügyvédként segítette a július 22-i terrortámadás túlélőit. 

Marte Mjøs Persen lemondott a foglalkoztatásért és integrációért felelős miniszteri posztjáról, munkáját Tonje Brenna veszi át, aki korábban művelődésügyi miniszter volt. 

Andreas Bjelland Eriksen lett az új klíma- és környezetvédelmi miniszter Barth Eide után, akit külügyminiszterré neveztek ki. 

Bjørnar Skjæren halászati és óceánügyi miniszter lemondott, posztját Cecilie Myrseth veszi át. 

Sigbjørn Gjelsvik önkormányzati és kerületi miniszter is lemondott, munkáját Erling Sande veszi át. 

A jelenlegi kormány egy új poszttal is bővül: informatikai és közigazgatási ügyekért felelős minisztert neveztek ki Karianne Tung személyében. 

Forrás: ABC Nyheter és VG

A mezőgazdasági miniszter felszámolná az óvodai hústilalmat

Geir Pollestad (Sp) mezőgazdasági miniszter arra kérte az új oslói városi tanácsot, hogy változtassa meg álláspontját az óvodai hústilalommal kapcsolatban.

A mezőgazdasági miniszter azt mondta a Nationennek, hogy az újraalakuló városi tanácsnak ki kellene használnia az alkalmat arra, hogy az MDG javaslatára az óvodákban bevezetett húsfogyasztási tilalmat megszüntesse.

- Engem erősen foglalkoztat ez, mert az étkezés egy nagyon fontos közösségi színtér, és tudjuk, hogy sok gyerek és fiatal étkezéssel kapcsolatos problémákkal küzd. Ezért úgy gondolom, hogy teljességgel helytelen lenni bevezetni egy ilyen tilalmat.

Hassan Nawaz, az Oslo Høyre egészségpolitikai szóvivője szeptemberben úgy nyilatkozott az NRK-nak, amikor elfogadták a hústilalmat, hogy ellenzik a tilalom bevezetését, és hogy amellett állnak, hogy választási lehetőségeket biztosítsanak az étkezésben. Ekkor még nem merült fel benne, hogy egy új városi tanács esetleg visszavonhatja a tilalmat.

Forrás: ABC Nyheter

Adománygyűjtés Torjus családjának

Az elmúlt napok főhíreiben szerepelt a hétéves lindesnesi kisfú története, aki egy családi vadászat során tűnt el még október 15-én. Sajnos a kisfiúra csak holtan találtak rá két nappal később annak ellenére, hogy rengetegen keresték, beleértve rengeteg önkéntest is. A Spleis adománygyűjtő oldalon a kisfiú temetésére és a család egyéb költségeire már több mint 2,3 millió korona gyűlt össze több mint 13 ezer adományozótól (október 22-i adat). 

Forrás: NRK és NRK

A norvég külügyminiszter a gázai konfliktusról

Espen Barth Eide külügyminiszter október 18-án közzétett sajtóközleményében elmondta, hogy mélységesen megdöbbentette a gázai Al-Ahli kórház lebombázása, melynek során több száz ember vesztette életét, köztük gyermekek, egészségügyi dolgozók és más civilek. Hozzátette, hogy továbbra sem világos, ki volt a felelős a kórházat ért támadásért.

A nemzetközi jog értelmében minden önvédelmi cselekménynek szükségesnek és arányosnak kell lennie. A felek kötelesek betartani a humanitárius jogot is, ami azt jelenti, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a civilek védelméért és a károk csökkentéséért. Eide elmondta, hogy minden hadviselő félnek kötelessége megvédenie a kórházakat, iskolákat és más polgári infrastruktúrát. Az ENSZ becslései szerint 1300 izraeli és 3000 palesztin vesztette életét a gázai konfliktusban október 7-e óta.

Forrás: Regjeringen

A király részvétét fejezte ki a finn elnöknek

Harald király részvétét nyilvánította Finnország elnökének, Sauli Niinistönek az ország korábbi elnöke, Martti Ahtisaari elhunyta miatt.

- Nagy szomorúsággal fogadtam a hírt Finnország korábbi elnöke, Martti Ahtisaari távozásáról. Magam és az egész norvég nép nevében őszinte részvétemet és együttérzésemet szeretném kifejezni az elnök családja és az egész finn nép felé – áll a király által aláírt dokumentumban a Királyi Ház honlapján.

A finn politikus és diplomata 86. életévének betöltése után hétfőn hunyt el Helsinkiben. Ahtisaari 1994 és 2000 között volt Finnország elnöke.

2008-ban Ahtisaari Nobel-békedíjat kapott több konfliktusban, többek között az Aceh-provinciában végzett békeközvetítői tevékenységéért.

Forrás: Nettavisen

Nők, Béke és Biztonság (WPS) index 2023

A Georgetown Institute és a Peace Research Institute Oslo (PRIO) által készített Nők, Béke és Biztonság (WPS) index 11 mutatón keresztül méri és elemzi a nők gazdasági, társadalmi, és politikai integrációját, formális és informális diszkriminációját, valamint az egyéni, társadalmi és közösségi biztonságát. A WPS index élén azok az országok állnak, ahol a társadalom legjobban védi a nők jogait, melynek során békét, demokráciát és jólétet élveznek.

A kutatók 177 országot vizsgáltak, melyből egyértelműen kiderült, hogy Afganisztánban a legrosszabb nőnek lenni, de Jemenben sem sokkal rózsásabb a helyzet. A listát Dánia vezeti háromszor olyan magas ponttal, mint Afganisztán. Norvégia a 7. legjobb ország a nőknek a vizsgált szempontok alapján (szerk.: 2021-ben még az első helyen szerepelt Norvégia). 

Forrás: NTB

A norvég püspökök elítélik a Gázában és Izraelben történt erőszakos terrorcselekményeket

A Norvég Egyház püspökei nyilatkozatban ítélték el a Gázában és Izraelben történt erőszakos terrorcselekményeket.

- Teljes mértékben elítélünk minden, a civilek ellen irányuló támadást, mind az első, a Hamasz által elkövetett terrorcselekményeket, mind pedig a legutóbbi bombatámadást a gázai kórház ellen – írják a nyilatkozatban.

- Olyan mértékben áthágják a nemzetközi jog előírásait, hogy az túlmutat azon, amit mi el tudunk képzelni gonoszság és szükség tekintetében. Ezreket öltek meg, még több ember sérült meg és szenvedett el traumát, az emberek az újabb támadásoktól való félelemben élnek – írták a püspökök.

- A szentföldi egyházakkal együtt azt kérjük, hogy érjen véget a terror és az erőszak.

A püspökök felhívták a figyelmet az akut humanitárius krízisre is, amely a túszejtések, a blokád és a gázai civil célpontok bombázása következtében alakult ki, és azt kérik, hogy amit csak lehet, tegyenek meg annak érdekében, hogy megállítsák a katasztrófát.

A nyilatkozatban a püspökök azzal a kéréssel fordultak a norvég kormány felé, hogy tegyen új és valós erőfeszítéseket arra, hogy visszaállítsák a békét mindenki számára Izraelben és Palesztinában. 

Forrás: ABC Nyheter

Bezár a Michelin-csillagos étterem

Az oslói lilleakeri Schlägergården 2024. január 31-én a rossz gazdasági helyzet miatt végleg bezárja a kapuit. 

- Sok dicséretet kaptunk, de az étteremnek gazdaságilag fenntarthatónak is kell lennie, és azok a törzsvendégek, akik az elmúlt évek során sokat jártak hozzánk, most ritkábban fordulnak meg nálunk - nyilatkozta a tulajdonos, Björn Svensson. A Schlägergården 2021-ben nyitott Oslóban és már a következő évben Michelin-csillagot kapott. Svensson a bezárásról értesítette a Michelin-kalauzt is.

Forrás: E24

A norvég koronahercegi család dán születésnapi

buliban járt

Nagy nap volt október 15-e Dánia számára, ugyanis II. Margit dán királynő unokája, Keresztély herceg 18 éves lett. Ingrid Alexandra norvég hercegnő a szüleivel, Haakon koronaherceggel és Mette-Marit koronahercegnével együtt vett részt a Christiansborg palotában rendezett királyi gálavacsorán. A 19 éves hercegnő édesanyja 12 éves ruhájában érkezett a rendezvényre, amit Emilio Pucci olasz divattervező készített. Keresztély herceg a Szent Olaf rend nagykeresztjét kapta ajándékba a norvég királyi háztól, ami azért számít különleges ajándéknak, mert ezt általában csak norvégok, királyok és államfők kapják.

Forrás: Dagbladet

Élen a norvég focista csapata

Julian Ryerson, a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Borussia Dortmund csapatának norvég válogatott jobbhátvédje végig a pályán volt az október 20-i Werder Bremen elleni meccsen. Az összecsapást a dortmundi csapat nyerte 1-0-ra Julian Brandt 67. percben lőtt góljával, ezzel átmenetileg ismét átvették a vezetést a bajnokságban, előnyük egy pont az egy meccsel kevesebbet játszó Bayer Leverkusen előtt. A Dortmund hat győzelemmel és két döntetlennel kezdte a szezont, és még veretlen a Bundesliga 2023/24-es kiírásában. 

Forrás: NRK

Ismét kézilabdaünnep volt Kolstadban

A férfi kézilabda Bajnokok Ligája október 19-i meccsén a Kolstad hazai pályán fogadta a 23-szoros német bajnok és négyszeres BL-győztes Kiel csapatát. A Trondheim Spektrumbe 7121 néző látogatott ki, és valódi kézilabdaünnepet láthatott, miután a Sander Sagosen vezette norvég klub 34-30-as vereséget mért a német csapatra. 

Sagosen a maga részéről ihletett formában játszott, és kilenc kapuralövéséből nyolcszor köszönt be. A norvég válogatott irányítója a mérkőzés lefújása után az Adresseavisennek elmondta, hogy tökéletes estét zártak, és rendkívül büszke a csapattársaira, és arra, amit csapatként elérnek. Sagosen mellett remek meccset zárt még a tíz találatig jutó Sigvaldi Bjørn Guðjónsson és az öt gólt szerző Gøran Johannessen. Mellettük 4-4 góllal vette ki a részét a sikerből Magnus Abelvik Rød és Adrain Aalberg. Abelvik Rød szerint fantasztikus meccs volt, Johannessen úgy vélekedett, hogy őrületesen jó teljesítménnyel álltak elő. Christian Berge, a csapat vezetőedzője kicsit visszafogottabban nyilatkozott, szerinte még korántsem végeztek, de büszke a csapatára, és ki fogja élvezni ezt a sikert. Harald Reinkind, a Kiel norvég válogatott jobbátlövője szerint a Kolstad egyértelműen tovább fog jutni a csoportjából, amiben öt meccs után három győzelemmel és két vereséggel a harmadik helyen áll. 

Ami magát a mérkőzést illeti, a Kolstad az első támadást követően megszerezte a vezetést, a meccs korai szakaszában Sagosen, Johannessen és a kapus, Torbjørn Bergerud cipelték a hátukon hazaiakat. Az első félidő egy pontján már 13-8-ra vezetett a Kolstad, de a Kiel innen egy gólra felzárkózott 13-12-re, a félidőben pedig 19-16-os előnyt mutatott az eredményjelző. A második félidőben sokáig tartotta előnyét a trondheimi gárda, ám a német sztárcsapat a 43. percben 24-24-re egyenlített. Ezt követően a Kolstad ismét gyorsan ellépett három góllal, és ezt az előnyt már nem adta ki a kezéből a norvég bajnoki címvédő. A Kiel ugyan 28-27-re ismét fel tudott zárkózni, de az egyenlítés nem jött össze, a hazai csapat ezen a ponton egy 4-0-s rohammal végérvényesen eldöntötte a két pont sorsát. Az utolsó szó viszont a német csapaté volt, akik 34-29-nél még szereztek egy gólt, beállítva a 34-30-as végeredményt. A Kolstad legközelebb október 25-én lép pályára BL-meccsen, ekkor a dán Aalborg csapatához látogatnak.

Forrás: Aftenposten

Botrány az Ingebrigtsen-családban

Jakob, Henrik és Filip Ingebrigtsen, a norvég atlétika csillagai most először beszéltek nyíltan arról, hogy mi vezetett ahhoz, hogy szakítottak edzőjükkel és édesapjukkal, Gjert Ingebrigtsennel. A három fiú egy VG-nek eljuttatott, október 19-i közleményben azt írta, hogy családi okok vezettek a szakításhoz. A részletekbe belemenve kiderül, hogy Gjert sokszor kimondottan kegyetlen és durva volt a saját fiaival, emellett a fizikai erőszak alkalmazásától sem riadt vissza. Jakob, Henrik és Filip állítása szerint még mindig kísérti őket a gyerekkorukban megismert irtózás és rettegés. 

A fiúk apja természetesen nem hagyta szó nélkül a vádakat, ügyvédjén, John Christian Eldenen keresztül a VG-nek azt válaszolta, hogy egyrészt a vádak megalapozatlanok, mivel ő soha nem alkalmazott erőszakot a fiaival szemben. Másrészt azt is hozzátette, hogy az egész életüket a nyilvánosság kereszttüzében élik, emiatt elképzelhetetlen az, amiről a fiai írnak közleményükben. Az üggyel azóta a rendőrség is foglalkozik. 

Terese Braut Våge, a délnyugati rendőrségi körzet rendőrkapitány-helyettese a VG-nek úgy nyilatkozott, hogy a sajtóban megjelent információk alapján megvizsgálják, van-e alapos okuk nyomozást indítani az ügyben. Gjert Ingebrigtsen ügyvédje erre reagálva leszögezte, hogy ez egy teljesen természetes eljárás a rendőrség részéről ilyen esetekben. Morten Holmboe, a Rendőrtiszti Főiskola professzora szerint a rendőrség a saját kezdeményezésére is indíthat nyomozást, ha úgy érzik, erre kellően nyomós okuk van. 

Forrás: VG

Ki érdemli meg az Aranylabdát?

Közeleg a nap, amikor kiderül, ki kapja meg a labdarúgás legrangosabb egyéni elismerését, az Aranylabdát. Erre csak két játékosnak van reális esélye az előzetes esélylatolgatások alapján. Az egyik a Manchester City csapatával a 2022/23-as szezonban bajnoki címet, FA-kupát és Bajnokok Ligáját nyerő, illetve angol bajnoki gólrekordot döntő norvég válogatott sztárcsatár, Erling Braut Haaland. A másik pedig a modern futball korszakos zsenije, az argentin Lionel Messi, aki még 2022-ben világbajnoki címig vezette hazája válogatottját. 

Pep Guardiola – aki jelenleg Haaland edzője a Manchester Citynél, korábban már dolgozott együtt Messivel is a Barcelonánál – megkapta azt a kérdést, hogy szerinte a két világklasszis közül melyikük érdemli meg jobban az Aranylabdát. A spanyol szakvezető október 20-i sajtótájékoztatóján azt válaszolta, hogy mindketten megérdemlik az elismerést, de ő önző okokból Erling Haaland mellett tenné le a voksát. Guardiola a maga részéről arra a legbüszkébb, hogy számos Manchester City-játékos is versenyben van az Aranylabdáért (Haaland mellett a 30-as listán szerepel még Josko Gvardiol, Kevin De Bruyne, Bernardo Silva, Rodri, Ruben Dias és Julian Alvarez is). Rodri, a City spanyol válogatott középpályása is megszólalt a kérdésben, szerinte Messi fogja megnyerni idén az Aranylabdát, habár Haaland is rendkívül jó jelölt.

Forrás: VG