26. mai 2024
2024. 21. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina, Solberg Kajari Dia, Boros Judit, Hartvig Márton
Jó reggelt és jó szurkolást kívánok minden kedves olvasónknak, most került nyilvánosságra a Magyar-Norvég hírek e heti kiadása. Szakértőink szerint ez egy igencsak jól sikerült válogatás lett.
Akik vállalják a kockázatot, hogy velünk tartanak heti kalandozásaink során, az alábbi dolgokat tudhatják meg:
Diától, hogy milyen frissítés várható a norvég hadseregben, és egy meglepő dolgot elárul a miniszterelnökről.
Anna a tengervízben történő fürdőzés egy új veszélyéről számolt be (köszi a figyelmeztetést 🙂).
Bettitől megtudhatjátok, hogy milyen komoly sajtóvisszhangot kapó döntést hozott a norvég kormány, illetve meghív minket egy látogatásra a kristiansandi állatkertbe.
Ádám pedig mindenki legnagyobb örömére megint megidézte Haalandot, illetve a birtokába került információk alapján megoldott egy rejtélyt egy új, még készülő sorozat kapcsán.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Akkor most mindenki kapcsolja be a biztonsági övet, ugyanis indul a menet, és eléggé fordulatosnak ígérkezik.
U.i.: Judit és Marci üzenik, hogy szeretnek mindenkit, csak Marcit mostanában túlzottan lefoglalják a kedvenc lazacai ahhoz, hogy bármit is írjon, Judit pedig remélhetőleg a jól megérdemelt pihenőjét tölti.
Új tengeralattjárók Norvégiának
Az elöregedő norvég tengeralattjárók kicserélésére tavaly új járműveket rendelt a kormány a német ThyssenKrupp Marine Systemstől. Ezek a harci eszközök egyébként stratégiailag nagyon fontosak a norvég vizek védelmében, ezért a régi, 1990-es modelleket most lecserélik. Ugyanúgy, mint a haditengerészet 59 méteres KNM Utvær nevezetű harci járművét, amelyet május 24-én Jonas Gahr Støre miniszterelnök tesztelhetett. Az Oslofjordban lezajlott merülés sikeres volt. Støre a zászlós címig vitte a haditengerészetnél, de korábban még sosem utazott tengeralattjárón.
A hadügyminisztérium kezdetben 6 járművet szeretett volna megrendelni, de egyelőre csak 4-ről egyeztek meg a kormánnyal. A tengeralattjárók 48 milliárd koronába kerültek, és várhatóan egy ötödikről is sikerül majd megegyezésre jutni. A tengeralattjárók bázisa az újonnan megépített bergeni Haakonsvern lesz, és az első 4-et várhatóan 2029-ben fogják átvenni.
Forrás: Nettavisen
Solberg-Kajári Dia
Módosítaná a kormány a gyógyszertörvényt
Országszerte közel 1500 féle gyógyszerből (pl. ADHD-gyógyszerből, női hormongyógyszerből, gyermek-antibiotikumból stb.) van hiány a patikákban, ezért a norvég kormány módosítaná a jelenlegi gyógyszertörvényt.
A gyógyszerhiány globális probléma, amelynek egyik oka az, hogy a világban zajló háborúk és konfliktusok megnehezítik a gyógyszerek előállítását és a nemzeti határokon átnyúló szállítást. A kormány olyan jogkört szeretne, ami lehetőséget adna a gyógyszerek elosztásának korlátozására.
Jostein Soldal, a Gyógyszerészek Egyesületének kommunikációs igazgatója elmondta, hogy ha kulcsfontosságú gyógyszerek hiányoznak a piacról, akkor azokat Norvégiának más országokból kell beszereznie, ami rendkívül költséges. Például a cukorbetegség kezelésére szolgáló Ozempic gyógyszer egyes kiszerelései jelenleg a piaci ár ötszörösébe kerülnek. Az új törvény azt jelentené, hogy a gyógyszertárak korlátozhatják az egyszerre kiadható gyógyszerek mennyiségét.
A kormány ezen kívül azt is javasolja, hogy a norvég nagykereskedők ne exportáljanak gyógyszereket, amelyekből kritikus hiány van a hazai piacon. A parlament június elején tárgyalja a törvényjavaslatot.
Forrás: NRK
Pál Bettina
Norvégia elismeri Palesztinát
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök május 22-én tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a hírt, miszerint Norvégia elismeri Palesztinát önálló államként, 75 évvel azután, hogy Izraelt már elismerte. A döntés május 28-tól lép hatályba. Støre a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gázai konfliktus megoldásához mindenképpen szükség van egy államra, ami a palesztinokat képviseli. Az eddigi norvég álláspont az volt, hogy a béke megteremtése után kerülhet rá sor, de ma már úgy hiszik, hogy az elismerés a békéhez vezető út egy fontos lépése.
Palesztinának 2011 óta van saját konzulátusa Norvégiában, a norvég hatóságok pedig a „Palesztina” szót használják a palesztin területekre hivatkozva, illetve május elején Norvégia igennel szavazott Palesztina ENSZ-tagságra is.
Izrael válaszlépésként úgy döntött, hogy visszahívja diplomatáit Norvégiából (szerk. Spanyolországból és Írországból is, akik szintén elismerték Palesztinát). Israel Katz izraeli külügyminiszter úgy kommentálta a hírt, hogy Norvégia ezzel a döntésével egyértelműen azt üzeni a világnak, hogy a terrorizmus kifizetődő.
Pál Bettina
Orosz (kém)hajók Európában
Hollandia kormánya úgy döntött, hogy kitiltja az orosz hajókat a kikötőiből a lehetséges kémkedés miatt. Hollandia észak-keleti részén, a német határhoz közel található Eemshaven, ahova az orosz hajók évek óta szállítottak halat a Barents-tengerről.
Tor Ivar Strømmen, a norvég Tengerészeti Akadémia korvettkapitánya elmondta, hogy Eemshaven az egyik legnagyobb hírszerzési célpont Európában, fontos olaj- és gázkikötő, és nem utolsósorban itt található az USA és Európa közötti internetkábelek csomópontja. Strømmen szerint Norvégiának is ki kellene tiltania a hajókat a norvég felségvizekről. A norvég kormány a hírszerzési figyelmeztetések ellenére három kikötőt nyitva tart az orosz halászhajók számára, például Tromsø kikötőjét, ami a NATO nukleáris tengeralattjáróinak kikötője is.
Oroszországban a halászhajóknak mindig rendelkezésre kell állniuk az orosz hadsereg „speciális műveleteihez”. A norvég rendőrség ugyan ellenőrizni tudja a hajók személyzetének személyazonosságát, de azt nem vizsgálhatják, hogy pontosan milyen tevékenységet folytatnak a fedélzeten.
Forrás: NRK
Pál Bettina
Lezárják a határt az orosz turisták előtt
A norvég kormány szigorítja az orosz állampolgárokra érvényes beutazási szabályokat. Mostantól csak speciális esetekben nyílik lehetőségük az orosz állampolgároknak arra, hogy beléphessenek Norvégiába. Az új szabályok május 29-től lépnek életbe. Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter szerint a beutazási szabályok szigorításáról szóló döntés összhangban van a szövetséges országok Oroszországgal szembeni szankcióival.
Forrás: NRK
Pál Bettina
A tengeri hőhullám húsevő baktériumokat hozhat magával
tok mentén. Normális esetben a hőmérséklet 10 fok alatt lenne a tenger felszínén, most azonban 3-4 fokkal magasabb.
Ennek többféle következménye is lehet. Már korábban is megfigyelhettük, hogy a Vibrio-baktériumok, amelyek természetes módon megtalálhatók a tengerben, nagyobb mértékben terjedtek el az emelkedő hőmérséklet hatására. Ezek a baktériumok húsevőek, és ha nyílt sebbe jutnak, az a legrosszabb esetben amputációhoz vezethet – mondta Helene Langehaug, a bergeni Bjerknessenteret klímakutatója. Elmondása szerint egy olyan jelzőrendszeren dolgoznak, amely figyelmezteti az embereket a hőhullám közeledtére.
A hőhullám hatással lehet a halak mozgására és az algaerdőkre. Erre láthattunk már példát hasonló esetekben – mondta Langehaug.
A világ más részein az ilyen hullámok kifehérítették a korallzátonyokat. Mindazonáltal elég keveset tudunk erről a jelenségről.
A kutatók szerint a hőhullámok egyre gyakoribbá és erőteljesebbé váltak az utóbbi években.
Akkor beszélhetünk víz alatti hőhullámról, amikor a hőmérséklet magasabbá válik, mint az elmúlt harminc év átlaghőmérsékletének 90%-a. Ezenkívül abban az esetben is, ha a hőség legalább 5 napon keresztül tart. A kutatók szerint ezek a hullámok akár hónapokig is eltarthatnak, de lehet, hogy csak néhány napig.
Arra kérdésre, hogy a vízben fürdőzők érzékelhetik-e, hogy melegebb a víz, Helene Langehaug azt válaszolta, hogy:
Ezt eléggé egyéne válogatja. Mi elsősorban a nagyobb kiterjedésű tengeri területekre koncentrálunk. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a normális hőmérséklet Oslo környékén gyakorta más, mint Bergen közelében.
Forrás: TV2
Kékedi Anna
Antiszemiták-e a norvégok?
Szintet lépett az antiszemitizmus elleni nemzetközi küzdelem, melynek középpontjába ezúttal a norvégok kerültek. A nemrégiben lezajlott Eurovíziós Dalfesztiválon (amely talán a verseny történelme során még soha nem volt annyira megosztó és vitatott, mint 2024-ben) Norvégia is képviseltette magát a Gåte nevű zenei formációval. A szerkesztőség eléggé megosztott a zenekart illetően. Egy része szerint kimondottan jó, mások szerint pedig nem annyira. A norvég résztvevőt egy izraeli újságíró, bizonyos Yaniv Dornbush (lendületből Yavint írtam, de az nem izraeli zsurnaliszta, hanem a lázadók támaszpontja a május 25-én 47 éve megjelent első Csillagok Háborúja-filmben) filmezte le, ahogy éppen nem hajlandóak válaszolni egy izraeli riporter kérdésére, és inkább a hollandokkal foglalkoznak. Ezzel nem is lenne még gond, csak a derék Dornbush arra az elhatározásra jutott, hogy felvételeit megosztja a nagyvilággal is.
Stig Karlsen, az NRK delegációjának vezetője a VG-nek elmesélte a történetet a saját szemszögéből is. Szerinte ez az egész rendkívüli módon elkeserítő és félelmetes, az meg csak hab a tortán, hogy a legnagyobb izraeli médiumokban ezekkel a felvételekkel és a hozzájuk fűzött kommentárokkal hamis képet közvetítettek Norvégiáról, véresszájú antiszemitáknak beállítva a Gåte tagjait és egész Norvégiát. Karlsen állítása szerint az, hogy a Gåte nem állt szóba az izraeli riporterrel, annak tudható be, hogy nem állt elegendő idő a rendelkezésükre, hogy minden kérdésre válaszoljanak. Hát ilyen ez a popszakma.
Dornbush állítása szerint viszont arról van szó, hogy a norvégok nem mondták, hogy nincs idejük válaszolni, és csak némasággal feleltek az izraeliek kérdésére. Miután a videók napvilágot láttak, a norvég küldöttség több üzenetet is kapott ismeretlenektől, amelyek meglepő módon nem születésnapi jókívánságokat tartalmaztak. Ezt követően Stig Karlsen elmondása szerint meg kellett erősíteni a verseny helyszínén tartózkodó norvégok biztonságát.
Azonban nem csak a norvégok „estek áldozatul” az izraeli médiamunkatársak filmezési kedvének. A teljesség igénye nélkül az ír Bambie Thug, a holland Joost Klein, a svájci Nemo (akinek a győzelméhez innen is gratulálok), a görög Marina Satti és a portugál Iolanda is arra panaszkodtak, hogy annak ellenére filmezték le őket az izraeli delegáció tagjai, hogy megkérték, hagyják ezt abba sürgősen. A VG ezzel kapcsolatban kereste a Kan-t (az izraeli közmédia) és az izraeli küldöttséget is, ám választ még nem kaptak. Keresték az EBU-t is (Európai Műsorsugárzók Uniója) a norvég küldöttség ügyében, akik egy klasszik semmitmondó közleménnyel reagáltak. Maga a közlemény: „Sajnáljuk, hogy a malmői Eurovíziós Dalfesztiválon részt vevő néhány küldöttség nem tartotta tiszteletben a verseny szabályait és szellemiségét, sem a helyszínen, sem a közvetítések során. Az esemény során több delegációval is beszéltünk olyan problémákról, amelyekre felhívták a figyelmünket.” Egyébként azzal, hogy kb. mindent IS antiszemitizmusnak minősítenek, ugyanúgy elveszik a szó erejét, mint mondjuk a nácinak.
Forrás: VG
Kovács Ádám
Megoldódott egy komolyabb rejtély
Még 2024 márciusában érkezett a hír, hogy a Netflix megfilmesít egy Jo Nesbø-könyvet. A választás a Harry Hole-sorozat 5. kötetére, a Boszorkányszögre esett. A bejelentés után a sorozat rajongói közül szerintem eléggé sokan azért imádkoztak, hogy a főszereplők kiválasztását sikerüljön megoldani a műsorszolgáltatónak. Például, hogy válasszanak olyan színészt, aki ránézésre is alkalmas Harry Hole szerepére, plusz van eléggé jó színész egy ilyen komplex karakter megformálásához. Ami tovább erősítette az optimista várakozást, az az a tény, hogy Jo Nesbø lesz a sorozatban a showrunner (gyakorlatban a kreatív vezetője a sorozatnak, és általában a forgatókönyv egyik szerzője).
Igyekeztek minél tovább titokban tartani a főszereplő kilétét, azonban május 20-án, hétfőn este az amerikai The Hollywood Reporter lerántotta a leplet a sorozat első nagy rejtélyéről. Harry Holénak, az oslói rendőrség fenegyerekének a szerepét a német születésű norvég színészre, Tobias Santelmannra osztották (aki nézte a The Last Kingdom című sorozatot, az első 3 évadban 13 részben is láthatta emberünket). Emellett az is eldőlt, hogy Rakel Fauke (a könyvet nem ismerőknek legyen annyi elég, hogy ő Harry Hole életében a legfontosabb nő) szerepében a norvég Pia Tjelta lesz látható, míg Harry korrupt kollégáját és riválisát, Tom Waalert a svéd Joel Kinnaman fogja megformálni. A színészek származását csak azért emelem ki külön, mert dicséretesnek tartom, hogy kimondottan skandináv színészeket találtak a főszerepekre.
Jo Nesbø a VG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy nekik is Tobias volt az első gondolatuk, amikor Harry Hole lehetséges megformálói szóba kerültek. A hivatalos bejelentésre május 21-én kedden, a könyveknek köszönhetően legendássá vált Schrøderben (oslói vendéglő, Harry Hole törzshelye) került sor. Santelmann a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy remek érzés lesz a sorozatban szerepelni. Egyébként nálam máris kapott egy nagy piros pontot, ugyanis felkészülés gyanánt nem csak a forgatókönyvet olvasta el, hanem átrágta magát a sorozat mind a 13 kötetén. Pia Tjelta, aki végül Rakel szerepét kapta meg, kifejtette, hogy ő a maga részéről fanatikus rajongója a könyveknek, és egyfajta szerelmi viszony van közte és a könyvsorozat között.
Fura egy fétis, de nem fogok emiatt senki fölött ítélkezni, távol álljon tőlem. Neki is van tapasztalata krimik terén, ugyanis a 2008-as Varg Veum-filmnek, a Falne englernek (magyar címe Bukott angyalok) ő volt a női főszereplője. Joel Kinnaman neve fog a legtöbbeknek ismerősen csengeni, ugyanis a svéd színész számtalan krimifilmben és sorozatban szerepelt már, többek között az Instant dohány-trilógiában (Snabba cash svédül), illetve a Forbrydelsen amerikai változatának, a The Killingnek is ő volt a férfi főszereplője. Emellett a 2018-ban bemutatott Valós halál című cyberpunk/sci-fi/krimisorozat első évadában is főszerepet játszott. Én ebben láttam először Joelt, és aki kedveli ezt a műfajt/stílust, az az 1. évadot mindenképpen nézze meg, a másodikat nem ajánlom, szerintem eléggé semmilyenre sikerült. Kinnaman egyébként még nem fejezte be a Harry Hole-könyveket, jelenleg is olvassa őket, és tetszik neki. A svéd színész szerint a forgatókönyv remekül van megírva, a szerep pedig rendkívül izgalmas és komoly kihívás lesz neki.
Jo Nesbø indoklása szerint Santelmann egyébként azért kapta meg a szerepet, mert egy jó színész. Bővebben kifejtve, az író szerint egy olyan színészről van szó, aki jól megérti azt a karaktert, akit meg fog formálni. Saját elmondása alapján elsősorban olyan színészt kerestek, aki képes hitelesen visszaadni a Harryre jellemző világfájdalmat és akasztófahumort.
A forgatás május végén kezdődik Oslo városában, a bemutató várhatóan 2026-ban lesz, a sorozat nemzetközi címe pedig „Jo Nesbo’s Detective Hole” lesz. Maga a forgatás 108 napig fog tartani összesen 178 helyszínen, vagyis egy valódi utazócirkusz lesz. A magam részéről, aki a teljes sorozatot olvastam elejétől a végéig, hirtelen nagyon várós lett a sorozat, mert így elsőre jobb adaptációnak ígérkezik, mint a 2017-ben bemutatott Hóember című film, amit sikerült eléggé alaposan elrontani. Reméljük most minden jól fog menni, ugyanis ezek olyan könyvek, amelyek megérdemelnek egy jól sikerült
adaptációt.
Forrás: VG
Kovács Ádám
Oroszlánkölykök születtek a kristiansandi állatkertben
Négy oroszlánkölyök született május 18-án a kristiansandi állatkertben. Közülük sajnos egy elpusztult, de a többi kölyök egészséges és aktív. A szülőknek, Musafának és Kirának másodszor születtek kölykeik az EAZA (Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége) természetvédelmi program részeként, melynek célja egy egészséges oroszlánállomány fenntartása az állatkertekben. Az oroszlánok lakhelyét várhatóan 1-2 hét múlva nyitják ki újra, amikor már a nagyközönség is megtekintheti a kis oroszlánkölyköket.
Forrás: NRK
Pál Bettina
Van, akinek semmi nem elég Haalandtól
A Manchester City zsinórban 4. bajnoki címét is behúzta, Erling Haaland pedig ismét gólkirály lett, ám ezúttal „csak” 27 találattal. Sikerei ellenére a norvég csatár rengeteg kritikát kapott idei teljesítményéért, mert nem játszott olyan elsöprő lendülettel, mint a 22/23-as szezonban. Ezzel kapcsolatban a Talksport rádiós műsorvezetője, az egykori kiváló Aston Villa-játékos, Gabby Agbonlahor beszélgetett a norvég támadó egyik csapattársával. Az interjúalany, Jack Grealish kifejtette, hogy a kritikusok kissé tiszteletlenül bánnak norvég csapattársával. Szerinte Haaland minden 16-oson belülre belőtt labdára olyan pontosan érkezik, mint bármelyik vonat Japánban. Az angol középpályás/szélső a maga részéről csak jókat tud mondani a 23 éves gólgyárosról. A kritikák elsősorban egyébként nem a gólszerzési hatékonysága ellen irányultak (kihagyott ziccerekben is Haaland lett az első 34-el, megelőzve a Liverpool játékosát, Darwin Núñezt, aki 27-szer hibázott nagy helyzetben), hanem elsősorban az előkészítéseit és a mezőnymunkáját bírálták a szakértők.
Pep Guardiola, a City sikerkovács vezetőedzője is Haaland mellett áll. Szerinte a norvég támadó jelenléte remek hatással van az öltözői hangulatra, különösen az olyan trükkök, mint amikor mélyhűtött húsgolyókkal dekázik, majd a gombócot magának felpörgetve kapásból betalál az öltöző másik végében álló kukába. A spanyol szakember emellett dicséretben részesítette Haaland munkamorálját is.
A Manchester Cityre idén még egy meccs vár, május 25-én szombaton a londoni Wembley-stadionban, az FA-kupa döntőjében a városi rivális Manchester United lesz az utolsó akadály egy újabb megnyerhető kupa előtt. UPDATE: Ezt a meccset 2-1-re elvesztette a City, Haaland a kezdőcsapat tagjaként végigjátszotta a mérkőzést, és kerek nulla alkalommal talált be.
Forrás: VG
Kovács Ádám
A nagy bodøi pontrablás
Javában zajlik a norvég labdarúgó-bajnokság élvonalának, az Eliteseriennek 2024-es kiírása. Május 24-én a bajnoki címvédő, és nem meglepő módon listavezető Bodø/Glimt hazai pályán fogadta az élvonalba 85 éves fennállása során először feljutó KFUM-Kameratene Oslo (egyszerűsége kedvéért továbbiakban KFUM) csapatát. Az oslói klub az első 9 fordulóban 3 győzelmet aratott, 4-szer ikszelt, 2-szer pedig kikapott, ezzel 13 pontot gyűjtöttek. A Bodø mérlege a meccs előtt 7 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség volt. Vagyis az előzetes esélylatolgatások minden bizonnyal arról szóltak, hogy a sárga-fekete brigád mennyire fogja elverni az újoncot. Ehhez képest a lefújást követően 2-2-es döntetlent mutatott az eredményjelző.
A kezdő sípszót követően egyenlő felek küzdelme alakult ki a pályán, a 41. percben a hazaiak dán játékosa, Albert Grønbæk törte meg a gólcsendet, előnyhöz juttatva a Glimt csapatát. Azonban 5 perccel később jött a hidegzuhany, ugyanis a bodøi csapattól kölcsönben a KFUM-nél szereplő Petter Nosa Dahl kiegyenlített. A második félidőben a zuhanyrózsából már nem hidegvíz, hanem jégszilánkok zúdultak a házigazdákra, ugyanis a mérkőzés 64. percében Johannes Hummelvoll Nuñez beküldte a labdát a hazai kapuba, ezzel megszerezve a vezetést az oslói csapatnak. Ez egy olyan kijózanító pofon volt, hogy a Glimt innentől kezdve teljes lendülettel rontott neki az újoncnak. Erőfeszítéseiket siker koronázta, Jens Petter Hauge a 75. percben Nino Žugelj passzát követően kiegyenlített.
Aki látta a meccset, az garantáltan komoly csodának fogja nevezni, hogy további gólok már nem estek. A 83. percben a vendégek részéről Simen Hestnes eresztett el egy lövést, amit a hazaiak kapusa, Nikita Haikin komoly bravúrral tudott csak védeni. A 86. percben a Bodøbe csereként beálló Oscar Kapskarmo ajtó-ablak ziccerben hibázott, két percre rá ismét a KFUM kísérletezhetett, ám a 20 méterről megküldött löket nem sokkal kerülte el a kaput. A vége így 2-2 lett, a Bodø/Glimt 10 meccset követően 23 ponttal vezeti a tabellát, a KFUM pedig szintén 10 meccs után az előkelő 6. helyen áll 14 pontot gyűjtve (a szintén újonc Fredrikstad 9 meccsen 20 ponttal a 3. helyen áll).
Forrás: NRK
Kovács Ádám