MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Makréla-marketing Ázsiában, miközben dübörög a túlhalászat

e24.no

Samtidig som fiskeriministeren pusher norsk makrell i Asia, er kvotekrangelen i Europa fortsatt ikke løst. Dermed fiskes det mer enn det som er bærekraftig.

A norvég lazac hatalmas nemzetközi sikerének egyik fő oka, hogy Norvégia sikeresen megnyerte az alapjáraton lazacszkeptikus Japánt piacnak. Most hasonló próbálkozás zajlik a makrélákkal. Marianne Sivertsen Næss halászati miniszter nemrég járt Japánban, hogy a makrélából is a lazachoz hasonló sikersztorit faragjon.

Az E24 arról kérdezte Næsst, hogy nem problémás-e ez a lépés, annak tükrében, hogy az EU már így is kritikát fogalmazott meg Norvégiával szemben, amiért az ország túlhalássza a makrélákat. Næss erre azt mondta, hogy a halászott mennyiséget nem akarják növelni, csak a megszerzett piaci pozíciót erősítenék Japánban és Koreában a hozzáférés javításával és a vám csökkentésével.

2023-ban 6,7 milliárd korona értékben exportált az ország makrélát, ami így a harmadik legfontosabb hala az országnak a lazac és a tőkehal után. A harmadik hely azonban még nagyon messze van az első helytől: a lazacexport értéke ugyanebben az évben 122,5 milliárd volt.

A makrélahalászat legnagyobb problémája jelenleg a fenntarthatóság, vagyis annak a hiánya. Több éve zajlik a huzavona a makrélakvótákról az EU, Nagy-Britannia, Izland, a Feröer-szigetek és Norvégia között, de mivel megállapodás még nem született, ezért jelenleg ott tart a történet, hogy Norvégia a tudományosan fenntarthatónak megállapított

kvótánál több makrélát halászik. Eme fenntarthatatlanság eredményeként a makréla el is vesztette a Marine Stewardship Council által kiállított fenntarthatósági tanúsítványát. Ez a japán importőröket azonban nem zavarja.

Az E24 kérdésére arról, hogy a makréla halászat fenntartható-e, Næss annyit mondott, hogy ha megszületik a megállapodás a partmenti országok között a kvótákról, akkor fenntartható lesz…

Forrás: E24

Hartvig Márton

A dán hajó már svéd hajó

e24.no

Danskebåten blir svensk for 619 millioner norske kroner.

Megszabadult a DFDS a híres norvég-dán (Oslo-Fredrikshavn-Koppenhága) hajójáratától, amit hanyagul csak “danskebåten” (dán hajó) néven emleget a norvég. Az új tulajdonos a svéd Godtlandsbolaget, ami 619 millió koronáért megvette tokkal-vonóval, 800 fős személyzettel, fizetési terminálokkal a Pearl Seaways és Crown Seaways hajókat.

Akinek hiányérzete támadt, az még október 31-ig utazhat az útvonalon a DFDS égisze alatt, utána viszont már a svédeké a terep…vagy hát inkább a tenger. Jelenleg olyan 700 000 ember utazik éves szinten ezen az útvonalon, aminek egyébként nincs is akkora hagyománya, hisz Fredrikshavn-t csak nemrég vette át a DFDS a Stena Line-tól a világjárvány ideje alatt.

Forrás: E24

Hartvig Márton

1500 éves aranylelet Østfoldból

Mikkel Killingmoe Christensen fémdetektora olyan apró jelet adott, hogy Christensen majdnem figyelmen kívül hagyta. Szerencsére nem tette, ugyanis a földfelszín alatt egy összegyűrt fémdarab lapult. 

• Amikor közelebbről szemügyre vettem a fémdarabot, megpillantottam rajta két alakot. Rájöttem, hogy egy arany régiséget tartok a kezemben.

  
  

• Christensen készített egy pár képet, majd gyorsan eltette a leletet, nehogy elvigye a szél.

  
  

• A lapocska ugyanis akkora volt, mint a kisujjam körme, és alig éreztem a súlyát a kezemben.

A régészek eddig is ismerték a leírását egy olyan bélyegzőnek, amelyet ilyen aranydíszek készítéséhez használtak, és amelyek Østfoldból származnak, de ez az első alkalom, hogy egy ilyen aranylelet előkerült.

A kutatók nem tudják, hogy a furcsa „gullgubbe” névre hallgató kicsi, díszes aranydarabokat valójában mire is használták. Annyi biztos, hogy a Meroving-korszakból származnak, amely 550-ben kezdődött és a vikingkorig tartott.

Rengeteget találtak belőlük Dániában, néhányat Svédországban és viszonylag keveset Norvégiában. Gyakran rituális épületekhez kapcsolódnak, és a legelterjedtebb elmélet szerint valamilyen rituális célra használták őket.

Norvégiában a legtöbb ilyen lelet a Lillehammer melletti Hov i Vingrom környékéről került elő. A gyűjtemény a tavaly nyári ásatás során öt elemmel bővült, így összesen 35 ilyen leletet tartanak számon. Hármat közülük a falban találtak, kettőt pedig egy oszlopban, így az egyik elmélet, miszerint egyfajta jegyként használták őket, kevésbé tűnik megalapozottnak.

Az 1700-as évektől kezdve összesen 10-11 helyről került elő ilyen gullgubbe, és általában 2-3 darabot találnak egy helyen

• Ez nem mindennapi lelet – mondta Ingunn Marit Røstad, az oslói Kultúrtörténeti Múzeum régésze, a Meroving-korszak szakértője. – Ez az első lelet Østfoldból, úgyhogy ez nyilvánvalóan szórakoztató és izgalmas. 

• Røstad szerint a két ember, akik a gullgubbét díszítik, jellegzetesen norvégnak néznek ki. 

• A férfi egy köpenyt visel, amelyen van egy hasíték, valamint elöl és hátul egy-egy fül. Dániában is előfordulhat ilyen kép, de többnyire a norvég leleteken láthatunk ilyet. A női alak haja is a Norvégiában jellemző módon látható.

Az aprócska aranyleletek olyan alapos részletességgel vannak kidolgozva, hogy azt igazán csak mikroszkóp alatt lehet látni.

• Hihetetlen, hogy némelyik milyen részletes. Elképesztően apróak, és mégis, a különböző leleteken más-más bross és köpeny látható, a ruháknak mintázata van, és a konty lehet a fej tetején vagy lent a nyaknál is, a háton lelógó hajjal együtt.

• Røstad arra számít, hogy a közeljövőben több ilyen gullgubbe is előkerül.

• Az elmúlt 10-15 évben jelentősen megnőtt a fémkereső-használat. Korábban a fémdetektorok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy érzékelni tudják ezeket a leleteket, de most már jobb minőségűek, így van rá esély, hogy a jövőben több is előkerül.

Az østfoldi gullgubbét Fredrikstadban találták egy udvaron, ahol Mikkel Killingmoe Christensen és édesapja, Terje Christensen több órát is eltöltöttek az elmúlt 2-3 évben. Az ismert kulturális emlékek hátterében valószínűleg az áll, hogy a hely vélhetően egy hatalmi központ volt a vaskorban. Arild Lunde Teigen megyei régész azonban úgy gondolja, nem valószínű, hogy a környéken több ilyen lelet is elő fog kerülni. Az pedig, hogy Mikkel Christensen és édesapja találták meg a leletet, nem lehet véletlen, ugyanis a megyében az ő nevükhöz fűződik a legtöbb ilyen felfedezés.

Forrás: Forskning

Kékedi Anna

A kikészített szövetségi kapitány

www.nrk.no

De siste månedene har Italias landslagssjef Luciano Spalletti flere ganger vært kritiske til spillernes bruk av videospill. Da han fikk spørsmål om det før EM, blåste han ut.

Június 14-én megkezdődik az év legfontosabb futballeseménye Európában, a 2024-es Európa-bajnokság, amiről csak azért nem fogok napi szinten beszámolni, mert Norvégia nem jutott ki. Az északi ország azonban így is képviselteti magát Németországban, és máris elértek egy komoly eredményt, mégpedig sikerült alaposan kiborítani a címvédő olasz válogatott szövetségi kapitányát, Luciano Spallettit egyetlen kérdéssel. Az olasz mestert első körben azzal a kérdéssel sikerült kiakasztania az NRK által küldött riporternek, hogy 1.: Valódi pizzának tekinti-e a Grandiosát? 2.: Való-e az ananász a pizzára? (erről megoszlanak a vélemények a szerkesztőségben, én a magam részéről a középutas álláspontot képviselem, felőlem mindenki azt rak a pizzájára, amit akar, csak az enyémre ne rakjanak gyümölcsöt a paradicsomon kívül). 

Ha ez nem lett volna még elég, akkor az NRK nagytudású riportere azt is megkérdezte Spallettitől, hogy miért nem engedi a játékosainak, hogy PlayStationt és egyéb konzolokat használjanak? Erre a 65 éves olasz mester egy alapos szóáradattal válaszolt. Elmondása szerint rendkívül idegesítő és elkeserítő, hogy kiforgatják a szavait. Az internet szerint még idén februárban azt mondta, hogy szerinte a játékosainak inkább a meccsek megnyerésére kellene koncentrálniuk a Call of Duty helyett. Mivel amit az interneten írnak és mondanak, az biztosan igaz, ezért ez a kijelentése gyorsan elterjedt. Spalletti a június 14-i sajtótájékoztatón leszögezte, hogy neki nem ellensége egyik játék vagy konzol sem, csak azt akarja, hogy játékosai a meccsek előtti éjszakán kipihenjék magukat, és ne kockuljanak hajnali 1-ig. 

Azt is kijelentette a Napoli csapatával 2023-ban bajnoki címet nyerő olasz szakember, hogy ő nem szól bele abba, hogy a játékosai mit csinálnak a szabadidejükben, amíg nem tömeggyilkosságokat követnek el. Ráadásul azt is elárulta, hogy az olasz válogatottnak van saját játékszobája, és még ő maga is kipróbálta a csúcsszuper és nem lopott PlayStationöket. A címvédő Olaszország ezután biztosan nagyobb lendülettel kezdi az EB-t június 15-én Albánia ellen. Ha esetleg megvédik a címüket, akkor a virágok felét az NRK stábjának öltözőjébe küldjék.

Forrás: NRK

Kovács Ádám

Dupla arany és egy kis bónusz

www.nrk.no

Jakob Asserson Ingebrigtsen herjet med konkurrentene på 1500 meter og skrev EM-historie i Roma. Det belønnet seg også med en solid pengesum.

Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, akkor az idei atlétikai EB Jakob Ingebrigtsenről szólt. A norvég aranyember duplázott az olasz fővárosban, Rómában, miután 1500 és 5000 méteren is behúzta az aranyérmet, és ezúttal külön talajgyakorlatot sem kellett bemutatnia, hogy elsőként zuhanjon be a célba. A mindösszesen 23 éves norvég futó ezzel történelmet írt, ugyanis ebben a két számban egy EB-n belül még soha senkinek nem sikerült nyernie. Ezen a ponton az olimpiára két forgatókönyv is benne van a pakliban: kiállnak a versenytársak Ingebrigtsen ellen, és a norvég nyer, vagy nem állnak ki, és akkor a norvég nyer. Ingebrigtsen szerint ez felfoghatatlanul nagyszerű dolog. 

Emellett egy másik kategóriában is egyedülálló teljesítményt nyújt, ugyanis eddig az EB-döntőkben 6/6 a mutatója, ami azért a “nem jó, de nem is tragikus”-kategória fölött van. Az aranyérem és a dupla adag buksisimi mellé még egy dolgot behúzott, kerek 50.000 eurót, vagyis 573.000 koronát, amiből 8565 Grandiosa pizzát tudna venni a Meny boltjaiban (egy Grandiosa ára: 66,90 korona). 

Ingebrigtsennel együtt összesen 10 atléta részesült ilyen busás jutalomban (5 férfi és 5 nő az egyenlőség jegyében - no offense), köztük Karsten Warholm, Norvégia és a világ egyes számú gátfutója (majd együtt elmehetnek Grandiosa pizzát venni a Menybe). Június végén vár még rá egy országos bajnokság, aminek szülővárosa, Sandnes fog otthont adni. Emellett Ingebrigtsen apai örömök elé néz, mivel várhatóan ebben a hónapban megszületik Elisabeth Asserson Ingebrigtsennel közös gyermekük (meglepő módon a hölgy a felesége, mielőtt bárki rosszra gondolna). De Jakob nem tervez lassítani, ugyanis az OB (országos bajnokság) előtt még elmegy a hegyekbe edzeni egyet, ahonnan, ha beindul a szülés a feleségénél, aránylag gyorsan el tud röppenni a kórházba. Ingebrigtsen egyébként saját elmondása szerint alig várja, hogy apuka legyen. 

Visszakanyarodva egy elegáns mozdulattal Rómába, a 23 éves norvég aranygyáros 1500 méteren 3:31,95-ös időt futott, amivel kb. annyira agyonverte a mezőnyt, mint Michael Schumacher a Forma 1 mezőnyét fénykorában, ráadásul ezzel övé lett az új EB-csúcs. Ingebrigtsen erre nagy szerényen annyit reagált, hogy ez szép dolog, de a győzelem fontosabb (mondjuk bajosan lehet EB-rekordot dönteni, ha nem nyer az ember). A nyár fénypontja nyilvánvalóan a párizsi olimpia (amiről természetesen napi bontásban fogunk jelentkezni az összes norvég eredménnyel, ennél lényegesen kisebb terjedelemben), ezzel kapcsolatban a 23 éves Sandnesi Villám azt üzente, hogy a francia fővárosba is győzni utazik. 

Rómából bőséges hadizsákmánnyal távoznak a norvég vikingek, zsákjaikba 4 arany-, 2 ezüst és 1 bronzérem került, ami a norvég atlétika történelmének legjobb teljesítménye. Az összes norvég érem időrendi sorrendben: 

- női 5000 méteres síkfutás: Karoline Bjerkeli Grøvdal - ezüstérem (06. 07.), 

- férfi 5000 méteres síkfutás: Jakob Ingebrigtsen - aranyérem (06. 08.), 

- női félmaraton: Karoline Bjerkeli Grøvdal - aranyérem (06. 09.), 

- férfi 400 méteres gátfutás: Karsten Warholm - aranyérem (06. 11.), 

- férfi tízpróba: Sander Skotheim - ezüstérem (06. 11.), 

- női gerelyhajítás: Marie Therese Obst - bronzérem (06. 11.), 

- férfi 1500 méteres síkfutás: Jakob Ingebrigtsen - aranyérem (06. 12.).

Forrás: NRK és World Athletics

Kovács Ádám

Edző nélkül maradt a norvég játékos csapata – de nem sokáig

www.aftenposten.no

Torsdag opplyser Borussia Dortmund at Edin Terzic har sagt opp sin stilling.

Még június 12-én, csütörtökön érkezett a meglepő hír, hogy a norvég válogatott Julian Ryersont is foglalkoztató német focicsapat, a Borussia Dortmund edző nélkül marad. Történt ugyanis, hogy a sárga-feketéket 2022 májusa óta irányító Edin Terzić lemondott posztjáról. Ryerson azért is hálás lehet a horvát-német szakembernek, ugyanis az ő edzősködése idején igazolta le a Borussia a most 26 éves norvég szélsőhátvédet. Minderre 2023. január 17-én került sor. 

Terzić 2010 és 2013 között akadémiai segédedzőként dolgozott, közvetlen felettese és tanítómestere pedig egy bizonyos Jürgen Klopp volt. Ezt követően pár év Anglia és Törökország után 2018-ban jediként tért vissza Dortmundba, 2020 végén kinevezték a szezon végéig vezetőedzőnek, ez idő alatt megnyerte a Német Kupa 2020/21-es kiírását. 

Viszont Ryersonék nem maradtak sokáig edző nélkül. Aki abban reménykedett, hogy Jürgen Klopp terminátorként félbeszakítja jól megérdemelt pihenőjét, annak csalódnia kellett. Június 14-én érkezett a hír, hogy a csapatban korábban játékosként is megforduló Nuri Sahin lesz a Dortmund új vezetőedzője.

Forrás: Aftenposten

Kovács Ádám