24. november 2024
2024. 47. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina
Szép napot nektek, itt az új magazin 😊 a múlt heti rövidséget most kompenzáljuk, de eskü, érdemes nekivágni, annyi érdekes téma van.
Néhány ajánlat a hétről:
Anna arról ír, hogy az iskolai istentiszteletek vajon mennyiben minősülnek térítő tevékenységnek (a miniszter szerint nem).
Renitől megtudhatjátok például azt, hogy mit és mennyiért (v)ehetünk a Jul i Vinterland-on, és miért ennyiért. De sok minden mást is.
Betti elmeséli, hogy mikor várható Oslo evakuálása. De vannak ennél komolyabb témái is, például az, hogy Peppa (a malac) milyen új nyelveket tanult meg.
Ádám ezen a héten nem csak egy (a?) visszatérő jediről és Haalandról hozott híreket, hanem Breivikről is.
Természetesen ezeken kívül számos más hírt is olvashattok.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Hamarosan az üzletekben is elérhető lesz a Vipps
Bár mobilos fizetés már régóta lehetséges, eddig csak Apple Pay segítségével iPhone készülékeken működött.
Miért? Egyszerűen azért, mert az Apple nem engedélyezte más szereplők számára, hogy az Apple Pay felületét használják az ilyen jellegű fizetések lebonyolítására. Ez egy júliusi, EU Bizottsági döntésnek köszönhetően változik most meg, mely kimondta, hogy az Apple Pay-t harmadik felek és versenytársak számára is elérhetővé kell tenni az EU területén.
Az Android-felhasználók számára egy ideje már több alternatíva is elérhető volt, de a Vipps bejelentette, hogy az Androidosok is az iPhone-tulajdonosokkal egy időben kezdhetik meg a szolgáltatás használatát. A frissítés várhatóan decemberben érkezik, "jóval karácsony előtt".
Mellesleg a DNB már júliusban közölte, hogy 2024 folyamán az Apple Pay elérhetővé válik mind a saját, mind az Sbanken ügyfelei számára.
Minden BankAxept kártyát elfogadó terminálon működik
Kezdetben a mobilfizetés csak a BankAxept-kártyákat elfogadó terminálokon működik majd – bár mivel Norvégiában a terminálok legnagyobb része ilyen, így a gyakorlatban ez szinte az összes használatban lévő terminált jelenti. 2025 nyarára viszont a "hagyományos" VISA- és MasterCard-terminálok is bekerülnek a rendszerbe, így a Vipps-szel külföldi nyaralások alkalmával is lehet majd fizetni.
A felhasználók mind iPhone-on, mind Androidon beállíthatják majd a Vipps-et alapértelmezett fizetési módként.
Az új funkciók használatához azonban a szerződött partnerbankok ügyfelének kell lennünk, például a DNB vagy a Sparebank 1. A Vipps vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy dolgoznak további bankok bevonásán is.
A Vipps tulajdonosa, a DNB régóta ellenezte az Apple Pay-t
Érdemes megjegyezni, hogy a Vipps egyik legnagyobb tulajdonosa, a DNB, hosszú ideje elutasította az Apple Pay használatát, ezért a DNB ügyfelei azok között voltak, akik nem tudtak ezzel a szolgáltatással fizetni az üzletekben. Julia C. Stelzer Norberg, a DNB kommunikációs tanácsadója szerint 2024 őszén az ország több mint 100 bankjából mindössze 14 támogatta az Apple Pay-t.
A Vipps és az Apple Pay közötti versengés okairól nem nyilatkozott a cég, de sokan feltették már a kérdést, hogy vajon ez lehet-e az oka az Apple Pay elutasításának? 2018-ban, amikor a Tek megkérdezte a DNB-től, hogy a saját versenytárs szolgáltatásuk miatt mondanak-e nemet az Apple Pay-re, Andreas Nyheim, akkori kommunikációs tanácsadó így válaszolt:
– Azért mondunk nemet, mert ez egy olyan megoldás, amelyet alig használnak. Az ügyfelek jelenleg elégedettek az alternatívákkal, mint a hitelkártyák és az érintés nélküli fizetés.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: TEK.no
Így tekintenek most a neonáci tömeggyilkosra
Két szakértő egybehangzó véleménye szerint Anders Behring Breivikről nehezen elképzelhető, hogy a közeljövőben úgy fog változni a viselkedése, hogy kevésbé legyen veszélyes. A 77 ember meggyilkolásáért felelős terrorista szeretne feltételesen szabadlábra kerülni, miután az első 21 éves börtönbüntetéséből majdnem 13 évet letöltött (a norvég jogrend annyira jó fej, hogy még tényleges életfogytiglan sincs benne). Az előző ilyen kérelme óta szinte semmit nem változott, legalábbis az igazságügyi elmeszakértők véleménye szerint. Ugyanis szerintük Breivik továbbra is nárcisztikus és antiszociális személyiségzavarban szenved (szerintem meg nem szenved, hanem kimondottan élvezi, hogy ilyen ember).
Pia Jorde Løvgren pszichiáter és Kåre Nonstad pszichológus specialista egy 100 oldalnál is hosszabb tanulmányt írt Breivikről. Løvgren véleménye szerint egyértelműen jelen van az ismételt erőszakos cselekmények elkövetésének kockázata, amennyiben szabadlábra helyezik, vagy alacsonyabb szintű őrizetbe helyezik át a 45 éves elítéltet. A személyiségzavar és a szélsőséges politikai nézetek együtt pedig eléggé veszélyesek. Nonstad megállapítása szerint Breivik politikailag szélsőségesen jobboldali, ebbe pedig úgy kapaszkodik, mint egy fuldokló az utolsó szalmaszálba. Emellett az énképének védelmében eltorzítja a valóságot, önmagát pedig egy társadalmi szempontból kiemelkedően fontos emberként mutatja be. Nonstad még arra is kitér, hogy Breivik annyira nem képes magát beleképzelni más emberek helyzetébe, hogy az már az autizmus határait súrolja. Az érintett erről azt nyilatkozta, hogy vannak olyan jellemvonásai, amelyekkel a többség nem rendelkezik, viszont szerinte nincsenek személyiségzavarai. Løvgren úgy vélekedik, hogy felületes dolog lenne csak a személyiségzavarokkal foglalkozni, ugyanis fontos tényező a világnézet is, amely 2011-hez képest Breiviknél nem változott. Ami azért is aggasztó, mert részt vesz egy deradikalizációs programban, ez idáig eredménytelenül. Løvgren álláspontja szerint a radikális gondolkodású emberekre jellemzően a 45 éves börtöntölteléknél is megfigyelhető az, hogy az identitását kizárólag a jobboldali szélsőségesség teszi ki.
Amikor ismertették a tárgyalás során a tanulmányt, Breivik elismeréssel illette a szakértőket, ugyanakkor kitartott azon álláspontja mellett, hogy őt beteg emberként kezelik, holott csak egy olyan közösség tagja, amely szeretné elkerülni, hogy a fehér ember kisebbségbe kerüljön. A szakértők szerint a jelenlegi fogvatartási körülmények mellett nehéz lesz jelentős változást elérni, ebben pedig Øystein Storrvik védőügyvéd is egyetért. Nonstad szerint fontos lenne bizonyos dolgokon változtatni, ám ezt nehéz megoldani, Løvgren pedig az NRK-nak azt fejtegette, hogy az ember nézeteinek megváltoztatásában fontos szerepet játszik az, hogy más nézetekkel rendelkező emberekkel szocializálódik, ez jelen esetben szükségszerű.
Az ügyész, Hulda Olsen Karlsdottir arra jutott, hogy Nonstad és Løvgren tanulmánya egybecseng a törvényszék 2012-es megállapításaival, melynek értelmében: 1.: Breivik mentálisan nem beteg. 2.: Súlyos személyiségzavarai vannak. 3.: A terrorizmushoz ezen zavarok és a fanatizmus kombinációja vezetett. Breivik az ügyész kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tárgyalásokat egyrészt az üzeneteinek célba juttatására használja, másrészt pedig arra, amire egy tárgyalás való. Vallomásában saját magát egy szélsőjobboldali csoport képviselőjeként mutatta be, továbbá önmagára nem „én”-ként hivatkozott, hanem „mi”-ként. A szakértők szerint nehezen hihető, amit Breivik a megbánásról mond, mert továbbra is szélsőséges, annak ellenére, hogy saját állítása szerint most már nem erőszakos. Ugyanis lehetséges egy visszaesés nála, amennyiben a társadalom nem mozdul el a neki tetsző irányba. Karlsdottir végső konklúziója az, hogy Breivik továbbra is veszélyes ember. Egyébként nem először próbálja meg elérni, hogy szabadlábra helyezzék, ám akkor (2022-ben) erre kategorikusan nemet mondott a bíróság.
Kovács Ádám
Forrás: NRK
Ha ez történne, Oslót gyorsan evakuálni kellene
Szakértők szerint a norvég vízellátó hálózatok rendkívül sérülékenyek, és a hálózatot irányító elektronikus rendszerek túl könnyen hozzáférhetőek illetéktelenek számára. A Nemzetbiztonsági Hatóság (NSM) már 2014-ben súlyos hiányosságokat tárt fel a rendszerekben. Az utóbbi években világszerte egyre gyakoribbá váltak az alapvető infrastrukturális rendszerek ellen intézett kibertámadások, és emiatt a norvég vízellátó hálózatok is könnyen terrorista csoportok célpontjaivá válhatnak.
Az NSM szerint csupán idő kérdése, hogy a norvég vízellátó hálózatok egy rosszindulatú kibertámadás következtében megsérüljenek. Norvégiában egy ember átlagosan körülbelül 140 liter vizet használ el naponta (5-10 litert ivásra és főzésre, a többit egyéb célokra, például takarításhoz, fürdéshez, mosáshoz vagy a vécé öblítéséhez stb.), ezért bármilyen fennakadás a vízellátó rendszerben súlyos következményekkel járhat.
Anna Maria Aursund, a Norvég Vízügyi és Szennyvízügyi Ügynökség igazgatója szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az oslói vízellátó rendszer ennyire kiszolgáltatott helyzetben van. Oslo jelenleg egyetlen nagy vízforrásból, a Maridalsvannetből látja el lakosságának 90%-át, és a város nem rendelkezik alternatív vízforrással, amely képes lenne ellátni a várost valamilyen fennakadás esetén.
A probléma már nem csupán elméleti: három évvel ezelőtt Drammenben orosz hekkerek feltörték a víz- és szennyvízgazdálkodási rendszert, és szakértők szerint ez a fajta támadás Oslóban is megtörténhet. Egy ilyen esemény olyan jelentős vízhiányt idézne elő, amely gyorsan élhetetlenné tenné a fővárost.
- Nagyon könnyen előállhat egy olyan forgatókönyv, amelyben Oslo városának evakuálásáról kell döntenünk – figyelmeztetett Aursund.
A problémára megoldást jelenthet Norvégia legnagyobb vízügyi projektje: egy teljesen új vízvezeték építése. A projekt részeként egy 19 kilométer hosszú alagutat fúrnak a Buskerud megyében található Holsfjordentől az oslói Husebyig. Ez a vezeték friss vízzel látja majd el a fővárost, ezzel biztosítva, hogy Oslónak ne csupán egy vízforrása legyen. Az alagút építése jó ütemben halad, és várhatóan 2028. január 1-jére lesz teljesen használatra kész. Ez az új rendszer jelentős előrelépést jelent a norvég főváros vízbiztonsága szempontjából.
Pál Bettina
Forrás: TV2
Norvégia lakossága tovább növekszik: Már 5,57 millióan vagyunk
2023 harmadik negyedévének végén Norvégia népessége elérte az 5 571 634 főt. A születésszám emelkedése és a pozitív bevándorlási mérleg alapján 2040–41-re a lakosság várhatóan eléri a hatmillió főt.
A Statistisk sentralbyrå (SSB) adatai szerint az idei harmadik negyedévben több, mint 57 000 fővel voltunk többen, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban.
Az SSB szerint a harmadik negyedévben 14 600 gyermek született Norvégiában, míg 10 600 ember hunyt el. A születési többlet növekedése ellenére a lakosságszám legjelentősebb növekedési tényezője továbbra is a bevándorlás volt: a nettó bevándorlás 9500 főt tett ki ebben az időszakban.
Az elmúlt évben a népességnövekedés üteme 0,9% volt, ami alacsonyabb a tavalyi év eleji 1,3%-os csúcsnál.
Az ukrajnai bevándorlás csökkenése mérsékli a növekedést
A népességnövekedés 2022-ben érte el a csúcspontját, amikor 1,3%-os növekedést tapasztaltunk, főként az Ukrajnából érkező bevándorlóknak köszönhetően. Most azonban, hogy kevesebb ukrán érkezik, a növekedési ütem 0,9%-ra csökkent. Kyrre Knudsen, a SpareBank 1 Sør-Norge vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a népességnövekedés fő mozgatórugója továbbra is a nettó bevándorlás.
Jelentős különbségek a régiók között
Norvégia egyes területein azonban eltérő a népességnövekedés üteme. A leggyorsabb növekedést Oslo, Rogaland és Akershus régiókban tapasztaljuk. Ezzel szemben Finnmark, Nordland
és az ország belső területein a növekedés tartósan alacsony, amit hosszú ideje megfigyelhetünk. Ezekben a régiókban az idősödő népesség különösen súlyos demográfiai problémákat fog okozni.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: ABC Nyheter
Kritika a Jul i Vinterland árai miatt
A Spikersuppa karácsonyi vásár sokak számára a hangulatos ünnepi készülődést jelenti, de az étel- és italfogyasztás árai vitát kavartak.
Drága, viszont népszerű
Az idei Jul i Vinterland 2023. november 8-án nyitotta meg kapuit, és minden évben milliók látogatják meg. Bár az ételek és italok árai magasak, a vásár továbbra is nagy tömegeket vonz.
A tavalyi évben sok látogató panaszkodott az ételek magas árára, és idén sem valószínű, hogy olcsóbban lehet hozzájutni a finomságokhoz. Az egyik legnépszerűbb csemege, a cukrozott alma például 59 koronába kerül, míg egy corn dogért 110 koronát kell fizetni.
Miért ilyen drága?
Åsmund Lund, a vásár sajtószóvivője elmondta, hogy az árakat a minőség, a dolgozók tisztességes bérezése és a jó munkakörülmények indokolják. Lund hozzátette, hogy a vásár ingyenesen látogatható, és számos szabadidős programot kínál, például korcsolyázást, koncerteket, Mikulás-látogatást és VR-élményt.
Árak és különlegességek
Néhány étel ára a vásáron:
Elgkebab (szarvashúsos kebab): 219 NOK
Sült krumpli ketchuppal: 125 NOK
Gyros: 165 NOK
Corn dog: 110 NOK
Churros: 89 NOK
Brente mandler (pirított mandula): 60 NOK
Candy apple (cukrozott alma): 59 NOK
A szarvasból készült kebab különösen népszerű a turisták körében. Lefszébe töltve salátával, paradicsommal, hagymával és egyedi vörösáfonya-krémmel kínálják. A corn dog, amely fél pulykavirsli és fél sajt frissen sütött tésztában, szintén sok érdeklődőt vonz.
Kritika ellenére élmény
– Magasak az árak, de a karácsonyi hangulat miatt megéri egy kicsit többet költeni – mondta Daae, miközben barátaival corn dogot és pirított mandulát majszolt.
Bár az árak vitát generálnak, a Jul i Vinterland továbbra is megőrzi népszerűségét, és különleges élményt nyújt a látogatóknak.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Avisa Oslo
A Ruter több, az osloi metróközlekedést érintő változást jelentett be 2025-re
Jövőre több különböző vonalon buszokkal fogják helyettesíteni a metrót. A Ruter közleménye szerint tisztában vannak vele, hogy ez sok utasuk számára kényelmetlenséget okoz, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobb alternatívát kínálják.
A metróhálózat egy nagyszabású felújításon esik át, amely három projektet foglal magában:
Felújítják a Majorstuen állomást, ezért március végétől november elejéig Borgen és Majorstuen közötti szakaszon buszok közlekednek majd a metró helyett.
A Fornebubanen-t (Fornebu metró) csatlakoztatják a meglévő T-bane hálózathoz.
Új jelző- és biztosítóberendezéseket (CBTC) telepítenek.
A három projekt munkálatai több fázisban zajlanak majd az év folyamán, és már január első hétvégéjén elindulnak.
Majorstuen állomás felújítása során több bejáratot alakítanak ki, nagyobb peronokat építenek, és egy új gyalogos híd is épül. Emiatt az állomás időszakosan zárva lesz, főként a nyári szünetben, amikor kevesebb utas használja a metróvonalat.
A Ruter hozzátette, hogy 2025 rendkívül nehéz év lesz. Teljes mértékben megértik, hogy ez frusztrációt okoz majd, de ezek a felújítások és változtatások elengedhetetlenek. Dolgoznak azon, hogy minden szakaszon a lehető legjobb helyettesítő megoldásokat kínálják, és mobilalkalmazásukon, valamint weboldalaikon időben tájékoztatást adjanak az egyes változásokról.
Az érintett szakaszokról és a lezárások időpontjairól a cikkben található egy áttekintés.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Avisa Oslo
Félmilliárd korona Ukrajna védelmi iparának fellendítésére
A skandináv országok védelmi miniszterei november 21-én Koppenhágában tartottak csúcstalálkozót. Arild Gram norvég védelmi miniszter a találkozót követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Norvégia félmilliárd koronát különít el Ukrajna védelmi iparának fellendítésére. A támogatás segítségével a fegyvereket és a katonai felszereléseket sokkal gyorsabban tudják majd előállítani Ukrajnában.
Pál Bettina
Forrás: Regjeringen
Norvégia növeli a világ legszegényebb országainak nyújtott támogatását
Norvégia rekordösszeggel, több, mint 5 milliárd koronával járul hozzá a Világbank Nemzetközi Fejlesztési Társulásának (IDA) alapjához a 2026-2028-as időszakban. Az 1960-ban alapított IDA alapvető feladata a világ 78 legszegényebb országaiban a gazdasági növekedés elősegítése, a szegénység csökkentése és az alapvető életszínvonal javítása. Az IDA emellett támogatott vagy kamatmentes kölcsönöket és támogatásokat is nyújt ezen országok közül a leginkább eladósodott országoknak. Minden harmadik évben 55 donorország járul hozzá az alaphoz. Az IDA sikerét jól példázza, hogy egykori támogatott országok, mint például India, Kína és Dél-Korea, mára már támogatói szerepet töltenek be. Az IDA finanszírozásának több, mint kétharmada afrikai országokba jut. A norvég kormány augusztusban bemutatta az afrikai országokkal való együttműködésének új stratégiáját, amely kiemelten kezeli a fenntartható fejlődés előmozdítását és a szegénység csökkentését. Norvégia céljaihoz az IDA modellje rendkívül hatékony eszközt jelenthet.
Pál Bettina
Forrás: Regjeringen
Megtelnek a kórházak az RS-vírus miatt
Spanyolországban az RS-vírus miatti kórházi kezelések száma 90%-kal csökkent, mióta bevezették a megelőző kezelést, azonban ez a kezelés Norvégiában még nem érhető el.
Claus Klingenberg, gyermekorvos és a gyermekbetegségek professzora szerint szükség van egy átfogó stratégiára a csecsemők RS-vírusfertőzésének megelőzésére, legkésőbb a következő RS-vírus szezon kezdetéig.Az RS-vírus minden évben november és március között terjed a leginkább. Ebben az időszakban a norvégiai kórházak gyermekosztályai megtelnek betegekkel. Sokan inhalációra és oxigénre szorulnak, hogy megfelelően lélegezhessenek, míg másoknak segítségre van szükségük a táplálkozáshoz. Súlyosabb esetekben a gyermekek légzéstámogatást igényelnek, és a legsúlyosabb betegeknél a vírus tüdőgyulladást is okozhat.
Hogyan lehet megelőzni az RS-vírusfertőzést?
Két bevált módszer létezik a csecsemők védelmére az RS-vírussal szemben:Az első lehetőség az anya beoltása a terhesség alatt. Az antitestek így átkerülnek a magzathoz, és a születés után is védelmet nyújthatnak a gyermeknek az RS-vírus ellen.A második módszer az, hogy az újszülött egy antitesteket tartalmazó injekciót kap, amely hatékony védelmet biztosít a vírusfertőzés ellen.Egy olyan injekció, amelyet külföldön már széles körben használnak, többek között Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Svájcban és Finnországban. Ezekben az országokban 90%-os csökkenést tapasztaltak az RS-vírussal fertőzött csecsemők kórházi felvételeiben, Norvégiában azonban ez a kezelés egyelőre nem érhető el.
Klingenberg szerint Norvégiában túl lassan haladnak a dolgok. Megérti, hogy ez pénzügyi kérdés, de úgy gondolja, hogy nagyobb megtakarítást jelentene, ha kevesebb kórházi felvételre lenne szükség, kevesebb szenvedést és problémát okoznánk a csecsemők számára, mint amennyibe ezeknek az új megelőző megoldásoknak a bevezetése kerülne.Az UNN Tromsø kórházban több alkalommal is előfordult, hogy sok RS-vírussal fertőzött gyermeket kellett egy szobába elhelyezni, hogy mindegyik elférjen. A vírusszezonban sok gyermekosztály túlzsúfolttá válhat a beteg gyermekek és szüleik miatt.A szakértő elmondja, hogy már 2023 tavaszán kérelmet nyújtottak be a Folkehelseinstitutt és az Orvosi Termékek Igazgatósága (Direktoratet for medisinske produkter - DMP) felé a megelőző kezelések bevezetésére, de az ügy még mindig elbírálás alatt áll.Klingenberg szerint Norvégiában a bonyolult bürokrácia miatt túl lassú a folyamat. Emellett megemlítette az új Orvosi Termékek Igazgatóságát, amelyet azért hoztak létre, hogy gyors hozzáférést biztosítson a hatékony gyógyszerekhez, azonban itt még mindig hosszú időt vesz igénybe a döntéshozatal.
A terhes nőknek amúgy lehetőségük van RS-vakcinát vásárolni körülbelül 2500 koronáért, ehhez azonban saját maguknak kell az információk után kutatniuk, mivel annak ellenére, hogy a vakcina már engedélyezve van Norvégiában, jelenleg nem minden várandós nő kap róla tájékoztatást.Klingenberg szerint a cél az, hogy a vakcina mindenki számára elérhető legyen, függetlenül az anyagi erőforrásaiktól.
DMP: – Időbe telik, és erőforrást igényel
Sara Viksmoen Watle, az Orvosi Termékek Igazgatóságának főorvosa elmagyarázza, hogy ha egy új vakcinát be szeretnének vonni egy programba, akkor számos tényezőt figyelembe kell venniük.Ezek között szerepel, hogy a vakcináció költségei megérik-e a súlyos betegségek megelőzésének előnyeit. Emellett figyelembe kell venniük a vakcina előnyeit a gyermekek számára és az egészségügyi rendszer költségmegtakarításait is, hiszen legfőbb céljuk, hogy a társadalom erőforrásait a lehető legjobban hasznosítsák.Onnantól kezdve, hogy a szükséges értékelések megtörténtek, az FHI (Folkehelseinstitutt) felelős azért, hogy kidolgozza annak lehetőségét, hogy hogyan illeszthető be a vakcina az oltási programba.A vakcina beemelése az oltási programba és annak finanszírozása azonban politikai döntést igényel, amelyet az Egészségügyi és Szociális Minisztérium hoz meg.Jelenleg még nem történt döntés az RS-vírus elleni vakcina (Abrysvo) terhes nők számára, illetve az RS-vírus antitestek újszülötteknek (Beyfortus) történő alkalmazásáról a gyermekvédő oltási programban.A DMP azon dolgozik, hogy egy gyorsabb és hatékonyabb rendszert alakítson ki a potenciálisan állami finanszírozású vakcinák azonosítására és értékelésére Norvégiában.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: NRK
Új NAV-adatok: A megnövekedett betegállományok okai között szerepelhet a long covid
A betegállományok megnövekedett számának mintegy felét a légúti fertőzések és a COVID-19 hosszú távú tünetei (long covid) teszik ki.
A betegségek miatti távollét folyamatosan emelkedik. Az NHO és több politikai párt a betegszabadság csökkentését javasolják, hogy mérsékeljék a távollétek számát. De mi az igazi oka annak, hogy egyre többen nem tudnak dolgozni?
Long covid és megfázások
A NAV új adatokat tett közzé, amelyek rávilágítanak a növekedés okaira: a 2020-as koronaév után ai betegség miatti távollét növekedésének majdnem felét légúti fertőzések és valószínűleg a COVID-19 hosszú távú következményei okozzák.
Ezt nevezik long covidnak. A kimerültség az egyik legfontosabb tünet, amit a Helsenorge is megerősített.
Ivar Lima, a NAV kutatója a FriFagbevegelse-nek azt mondta, meglepetéssel tapasztalja, hogy a szakemberek, akik részt vesznek a betegszabadság növekedéséről szóló vitában, nem említik, hogyan járult hozzá a COVID-19 a betegállományok emelkedéséhez.
A NAV Arbeid og velferd című szaklapja dokumentálja, hogy a légúti fertőzések és a long covid jelentősen hozzájárultak a betegség miatti távollétek növekedéséhez. Lima szerint a betegszabadság-politika vitájában fontos, hogy árnyalt képet adjunk a távollétekről és azok okairól.
2021 óta egyre több kimerültséggel kezelt beteg
Minden betegszabadságot orvosi diagnózissal kell indokolni, de a long covid egyelőre nem hivatalos diagnózis. Az Egészségügyi Hatóság azt ajánlja az orvosoknak, hogy long covid esetén a kimerültséget tüntessék fel, mint diagnózist.
A kimerültség miatti távollét 2016 és 2020 között stabil volt. Azonban a „kimerültség diagnózisának” használata 2021-ben hirtelen megugrott, és azóta is folyamatosan magas.
Lima hangsúlyozza, hogy lehetetlen megállapítani, hány esetben kapcsolódik a kimerültség a long covidhoz.– Valószínű, hogy sok esetben a long covid áll a háttérben. Azok a diagnózisok is, amelyek pszichés tünetekkel kapcsolatosak, szintén utalhatnak long covidos esetekre, de ezt nem lehet biztosan állítani – tette hozzá.
Hányan szenvednek long covidtól?
A kutatások szerint azoknak, akik COVID-19-et kaptak, körülbelül 3%-a fog hosszú távú tüneteket tapasztalni, amit a The Lancet című neves orvosi folyóirat is megerősít.
Ivar Lima rámutatott, hogy tudományos szempontból még mindig bizonytalan, hányan szenvednek long covidtól, és jelenleg folyik egy vita arról, hogyan kellene ezt diagnosztizálni.
Hogyan befolyásolja a long covid a távolléteket?
A hosszú távú betegszabadságok kisebb növekedése is nagy hatással lehet az összesített betegszabadság százalékára.
A NAV kutatói egy becslést készítettek arról, hogyan hatottak a long covid esetek a távollétekre:
Ha 2022-ben és 2023-ban az aktív dolgozók fél százaléka súlyos long covidot kapott, akkor körülbelül 14 000 aktív dolgozóról beszélhetünk.
Ha mindegyikük egy teljes évre betegszabadságra ment, az összesen csaknem 3,5 millió elvesztett munkanapot jelentene.
A NAV hivatalos statisztikája szerint 2023-ban összesen 32,5 millió munkanap ment veszendőbe betegszabadság miatt.
Így a long covid ebből az elméleti példából kiindulva az összes betegszabadság 10%-át tette volna ki 2023-ban.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Fri Fagbevegelse
Tarthatnak istentiszteletet az iskolásoknak vagy sem?
Az advent közeledtével az iskolák arra hívják a diákokat, hogy vegyenek részt istentiszteleteken. Azonban egy augusztusi törvény lapján az iskolák nem lehetnek az evangelizáció színterei.
A Humán-Etikai Egyesület (Human-Etisk Forbund) vezetője, Christian Lombsdalen szerint az iskolák nem tudnak megfelelő alternatívát biztosítani azok számára, akik nem szeretnének részt venni a templomi istentiszteleteken.
- Az iskolák így olyan helyzeteket teremtenek, amelyek miatt néhány gyermek kiszorul a közösségért. Mi egy olyan iskolai légkörért harcolunk, amely egész éven át befogadó – mondta.
Hozzátette, hogy a hatóságoknak nem kellene kiemelt elsőbbséget adniuk egy bizonyos vallási közösségnek a többivel szemben
Idén vezettek be egy új oktatási törvényt, melyben szerepel, hogy az iskolák nem lehetnek a hittérítés színterei. Lomsdalen szerint ez azt jelenti, hogy istentiszteleteket sem szabad tartani az iskolásoknak.
Az oktatási miniszter ugyanakkor nem ért egyet ezzel a következtetéssel.
Kari Nessa Nordtun (Ap) szerint a tanárok nyugodtak elküldhetik a diákokat istentiszteletekre.
- A tanárok nem állhatnak ki az osztály elé, hogy kijelentsék, hogy csak egyetlenegy vallás helyes. Mi ezt tiltottuk meg – mondta a miniszter a Dagsnytt 18-ban szerdán.
A Norvég Egyház nevében Herborg Finnset nidarosi püspök úgy nyilatkozott, hogy az iskolai istentiszteleteken nem lesz térítés. Elmondása szerint az iskolai istentisztelet a karácsonyi hagyományok közvetítéséről szól, nem a hittérítésről.
- Egy istentisztelet mindig a kereszténység üzenetének közvetítése lesz, mivel ez egy istentisztelet. Ugyanígy egy mecsetben zajló imádságon való részvétel a muzulmán hittel való találkozást jelenti. Ezt szerintem meg kell tűrnünk egymással szemben – mondta.
- És mit tesz a Norvég Egyház annak érdekében, hogy az iskolai istentiszteletek valóban ilyenek legyenek, és ne hittérítők?
- Például a hitvallásnál nem azt fogja mondani a pap, hogy „imádkozzunk”, hanem azt, hogy aki szeretne csatlakozni, az megteheti.
Christian Lomsdalen nem elégedett a püspök válaszával.
- Ez egy istentisztelet, ami egyértelműen hittérítő tevékenység. Ez áll a Norvég Egyház honlapján is.
Lucie Katrine Eidem (V), a Trondheim városának nevelési és oktatási tanácsadója rámutatott, hogy nem tilos istentiszteleteket tartani, ha betartják a törvényt és az ahhoz kapcsolódó útmutatót.
Kékedi Anna
Forrás: NRK
Előzetesbe kerül Mette-Marit fia
Marius Borg Høibyt, Mette-Marit koronahercegné korábbi házasságából született fiát november 18-án ismét letartóztatták nemi erőszak gyanújával. A rendőrség közleménye szerint Høibyt azzal vádolják, hogy ellenállásra képtelen személy ellen követett el közösülés nélküli nemi erőszakot.
A rendőrség több ügy kapcsán is vádat emelt Høiby ellen: három közeli kapcsolatban elkövetett erőszakkal, károkozással, gondatlan magatartással, távolságtartási tilalom megszegésével és jogosítvány nélküli járművezetéssel is vádolják.
Az Oslói Kerületi Bíróság november 20-án hozott döntést Høiby ügyében, amely szerint egyhetes előzetes letartóztatásba kerül. A 27 éves fiatal nem fellebbez a döntés ellen.
Pál Bettina
Forrás: Klar Tale, Klar Tale es VG
Nagy az öröm: Peppa malac már számi nyelveken is beszél
A számi gyermekek nagy örömére a népszerű gyermeksorozat, Peppa malac már északi számi, lulei számi és déli számi nyelveken is elérhető. Norleif Krokmo, az NRK számi műsortartalomért felelős vezetője szerint rendkívül jó hír, hogy a gyerekek a saját anyanyelvükön élvezhetik a malaccsalád történeteit. A sorozat évek óta törtetlen népszerűségnek örvend a világon, ezért az NRK fontosnak tartotta a szinkronizálást számi nyelvekre is, ami már november 22-től elérhető az NRK csatornáján.
Pál Bettina
Forrás: NRK
Norvég gálaelőadás az Ullevaalban
A labdarúgó Nemzetek Ligája B ligájának 3. csoportjában Norvégia sima, 5-0-s sikert aratott Kazahsztán ellen. A november 17-i fordulóban a 3. csoport másik meccsén Ausztria csak 1-1-es döntetlent játszott Szlovénia ellen. Ez azt jelenti, hogy Norvégia jövőre az A ligában folytathatja, míg az osztrákok pótmérkőzést játszanak azért, hogy egy szinttel feljebb folytathassák, amennyiben megnyerik a párharcot.
A norvégok meccsén az 1. félidő közepén kezdődött meg a Nusa-Haaland-show, aminek eredményeként a Manchester City csatárklasszisa mesterhármast jegyzett, míg a Leipzig szélsője 1 gólt és 2 gólpasszt tett be a közösbe. Az ötödik norvég találatot az Atlético Madrid csatára, Alexander Sørloth jegyezte. Haaland, aki Martin Ødegaard távollétében ellátja a csapatkapitányi feladatokat, a sajtó szökőárként rázúduló kérdéseire elmondta, hogy szerinte nagyszerű estén vannak túl, és a pályára is jó teljesítményt raktak le. És a feljutás hiába ad okot az ünneplésre (teljesen jogosan), szeretett Erlingünknek már a következő meccsen jár az esze. Igaz, ez egy klubmérkőzés, ugyanis november 23-án, szombaton a Manchester City hazai pályán a gyengének nem nevezhető Tottenham csapatát fogadja, és a 24 éves csatárzseni fejben már itt jár.
Ståle Solbakken szövetségi kapitány meglátása szerint egy minden szempontból megérdemelt sikert arattak, amiből a játékosoknak, az edzői stábnak és a szurkolóknak is kijutott. A mérkőzésen parádézó, mindösszesen 19 éves Antonio Nusa Sørloth szerint leginkább egy jobblábas Arjen Robbenhez hasonlít, amikor kapura tekeri a labdát. A kazahok elleni jóféle siker azt is jelenti, hogy amennyiben a jövő évi VB-selejtezőről nem jutnak ki, még lehet egy extra dobásuk.
Valahogy így fog kinézni a dolog:
Ha Norvégia az 1. helyen végez – Automatikus VB-részvétel
Ha Norvégia 2. helyen végez a csoportjában – Pótselejtező
Ha Norvégia 3. helyen vagy hátrébb végez – Eléggé valószínű, hogy így is VB-pótselejtezőt játszhatnak, ugyanis a 12 csoportmásodik mellett 4 olyan csapat is ott lehet, akik a Nemzetek Ligájában megnyerte a csoportját. Ez a 16 csapat pedig még 4 kiadó helyért küzdhet meg.
Az is eldőlt, hogy Norvégia a VB-selejtezőt a 2. kalapból várhatja, ezzel elkerülve többek között Svédországot és Magyarországot is.
Kovács Ádám
Forrás: VG
A Jedi visszatért, és levert mindenkit
Álomszerű visszatéréssel állt elő Therese Johaug, miután a Beitostølenben megrendezett országos bajnoki nyitányon magabiztos győzelmet aratott. A 2022-ben visszavonult sífutó-királynő (akinek egyébként 2023. május 17-én megszületett Kristin nevű lánya) a 10 kilométeres klasszikus távon első helyen ért célba, 39,6 másodperccel megelőzve a 2. helyen beérő Heidi Wenget, a 3. helyen beérő Kristin Austgulen Fosnæs 56,2 pedig másodperces hátrányt szedett össze. Konklúzió: A 36 éves Johaug szabályosan földbe, jelen esetben inkább hóba döngölte a komplett mezőnyt. Emellett pedig ismét célba vette a VB-t, amit 2025. február 26 és március 9. között a norvégiai Trondheimben rendeznek meg.
Johaug saját bevallása szerint egy eléggé kemény időszakon van túl, ugyanis az ősz folyamán alig jutott idő a pihenésre és regenerációra, plusz edzéseken sem ment mindig minden. Őt pedig ez eléggé feszültté és idegessé tette, aminek gyakran a férje, Nils Jakob Hoff volt a célpontja, emiatt pedig úgy érzi, hogy feleségként nem teljesített valami fényesen. De a férj szerint Therese mindig IS fantasztikus feleség, aki rendkívül sokat vár el magától, a többiektől pedig csak egy keveset, ám ennek pontosan így kell lennie. Magáról a futamról Johaug azt mondta, hogy a verseny előtt szinte már a rosszullét kerülgette, annyira izgult, ezzel egyidejűleg alig várta, hogy ismét versenyezhessen. Véleménye szerint különösen jól teljesített technikai szempontból, emellett sikerült megnyugodnia, ami a rajttól kezdve az egyik legfőbb célja volt.
Jövő hét végén már egy még komolyabb megmérettetés vár a Johaugra, ugyanis a finnországi Rukában megrendezésre kerülő világkupa-futamon is rajthoz áll, itt olyan klasszisokkal mérheti össze a tudását, mint Jessie Diggins, Frida Karlsson, Jonna Sundling, Ebba Andersson, Kerttu Niskanen és Victoria Carl. A Beitostølenben aratott győzelem azért is fontos, mert a 10 kilométeres klasszikus táv szerepel a VB programjában, ahol a nők mezőnyébe Norvégia összesen 4 versenyzővel nevezhet (a férfiaknál ez a szám 5, plusz címvédőként ott lesz a szintén norvég Simen Hegstad Krüger is), emellett arra is kihatással van, hogy jövő héten Rukában kik lehetnek ott a világkupán. Azt pedig, hogy a VB-n melyik négy hölgy képviselheti Norvégiát, az alábbi futamok döntik el: 10 kilométeres klasszikus – Ruka, 20 kilométeres klasszikus – Davos, 15 kilométeres klasszikus – Toblach, 10 kilométeres klasszikus – Gåsbu (ez utóbbi az országos bajnokság egyik futama). Ebbe legnagyobb súllyal a rukai és a gåsbui futamok számítanak bele. Ha pedig a jedit idézően visszatérő Johaug jól szerepel Rukában, azzal nagy lépést tehet a hőn áhított VB-részvétel felé, amit a visszatérésekor célként tűzött ki maga elé. A 14-szeres VB és 4-szeres olimpiai aranyérmes szupersztár következő futamára november 24-én kerül sor, ekkor szintén Beitostølenben a 10 kilométeres szabadstílusú távon áll rajthoz.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Haaland új kihívója
Két napig a Nemzetek Ligája gólkirályának mondhatta magát Erling Haaland, miután 6 meccsen 7 gólt lőtt, ebből egy mesterhármast november 17-én Kazahsztán ellen. Azonban a svéd válogatottat erősítő Viktor Gyökeres annyit reagált, hogy: Na
fogd meg az Absolut vodkámat. Aztán pedig hazája Azerbajdzsán elleni Nemzetek Ligája mérkőzésén a C Ligában 4-szer is berakta (mármint a labdát a kapuba), ezzel pedig a számlálója 6 meccsen 9 gólnál állt meg, ami szerintem minden számrendszerben több mint a 7.
A meccset 6-0-ra nyerték a svédek, a másik két találatot a Tottenham játékosa, Dejan Kulusevski szerezte. A futballvilágban egy kisebb vitát indított be Rafael van der Vaart, (korábban a Real Madrid, a Tottenham és a Hamburg játékosa is volt), aki kijelentette, hogy szerinte a portugál Sporting CP-t erősítő Gyökeres (akinek a nagyapja magyar volt) még Haalandnál is jobb. A VG szavazást indított a témában, ahol azt firtatták, hogy jelenleg Gyökeres vagy Haaland a jobb játékos (ez az online szavazás kb. annyira perdöntő ebben a kérdésben, mint egy átlagos Nemzethy Konzultáció bármilyen témában). További előnye a VG szavazásának a Nemzeti Inzultációval szemben, hogy valódi válaszlehetőségek vannak, egy nem irányított kérdésre. Az eredmény: 21173 szavazat alapján: Hülye kérdés – egyértelműen Haaland – 43 százalékOstobaság összehasonlítani őket, mindketten hihetetlenül jók – 32 százalék- Haalandnak kihívója akadt – én – feleli a svéd – 25 százalékVagyis a VG olvasóinak relatív többsége szerint Haaland jobb, mint Gyökeres (ezzel a magyar szabályok szerint Haaland 2/3-os győzelmet aratott).
Kovács Ádám
Forrás: VG