top of page

1. desember 2024

MANO-MAGAZIN.png

2024. 48. hét

E heti szerkesztőink:

Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina

Szép napot nektek, itt az új magazin 😊 a múlt heti rövidséget most kompenzáljuk, de eskü, érdemes nekivágni, annyi érdekes téma van.


Néhány ajánlat a hétről:

  • Anna arról ír, hogy az iskolai istentiszteletek vajon mennyiben minősülnek térítő tevékenységnek (a miniszter szerint nem).

  • Renitől megtudhatjátok például azt, hogy mit és mennyiért (v)ehetünk a Jul i Vinterland-on, és miért ennyiért. De sok minden mást is.

  • Betti elmeséli, hogy mikor várható Oslo evakuálása. De vannak ennél komolyabb témái is, például az, hogy Peppa (a malac) milyen új nyelveket tanult meg. 

  • Ádám ezen a héten nem csak egy (a?) visszatérő jediről és Haalandról hozott híreket, hanem Breivikről is.


Természetesen ezeken kívül számos más hírt is olvashattok.


Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.


Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.


Jó olvasást kívánunk!



Belpolitika, gazdaság

Oslo önkormányzata egy dán példát követne



Marit Vea, Oslo önkormányzatának környezetért felelős tanácsadója szerint az eldobható poharak jelentős környezeti problémát okoznak a városban. A városvezetés jelenleg annak lehetőségét vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az eldobható poharak használatát.


Felmerült, hogy Oslo átvehetné a dán Aarhus városában bevezetett többször használható, visszaváltható poharak rendszerét. Aarhus önkormányzata idén januárban, egy hároméves projekt részeként vezette be a pohárvisszaváltó rendszert. Számos kávézóban teljesen lecserélték az eldobható poharakat, máshol pedig alternatívaként kínálják

fel a vendégeknek. A vásárlóknak 5 dán koronát (kb. 7–8 norvég koronát) kell fizetniük betétdíjként, amelyet a poharak visszaváltásakor visszakapnak.


Vea elismerte, hogy az aarhusi modell bevezetése Oslo esetében jelentős kihívásokkal járna. Ehelyett inkább egy környezetvédelmi adó bevezetését fontolgatják, amely az eldobható poharak használatát drágítaná, így ösztönözve a fogyasztókat a környezetbarátabb alternatívák, például a többször használható poharak választására.


Pál Bettina

Forrás: AARHUS, Klar Tale

 

Fegyveres karácsony


Bár nincsen közvetlen terrorveszély Norvégiában, mégis úgy határozott a Rendőri Biztonsági Szolgálat (PST), hogy elrendeli az ünnepek alatt a rendőrök fegyverviselését. Mindezt azért teszik, mert ezen időszak alatt különböző vallási közösségek gyűlnek össze különböző rendezvényeken. A felfegyverkezés egyfajta megelőző és biztonság-keltő intézkedés, és biztosítja a rendőrség gyors reagálását és segíti a felkészültség megerősítését konfliktus esetén - mondta Jørn Schjelderup, az Országos Rendőrfőkapitányság osztályvezetője.


Solberg-Kajári Dia

Forrás: VG

 

Nem túl jó hír a norvégoknak: több évtizedes csúcson a kávébab világpiaci ára



A norvégok híresek kávészeretetükről. Az egy főre jutó átlagos kávéfogyasztás alapján Norvégia évek óta a világ három legtöbbet kávézó országa között szerepel. Statisztikák szerint az országba importált kávé nagy része Arabica típusú, amely a világ egyik legkedveltebb kávéfajtája.


November 27-én a New York-i árutőzsdén az Arabica kávébab kilóját körülbelül 7 dollárra (78 norvég koronára) jegyezték, ami 1977 óta a legmagasabb ár. Az Arabica világpiaci ára idén eddig összesen 70%-kal emelkedett. A drasztikus drágulás elsősorban a Brazíliát és Vietnámot sújtó szárazsághoz köthető, amely komoly zavarokat okozott a globális ellátási láncban.


A norvég pörkölőknek is számolniuk kell a megnövekedett költségekkel, és várhatóan a fogyasztók is megérzik majd a drágulást. A kávé szeretete Norvégiában változatlan, de a magasabb árak kihívást jelenthetnek mind a vállalkozások, mind a kávékedvelők számára.


Pál Bettina

Forrás: E24 és TV2

 

„Büntetés” a gyermekvállalásért


A jövedelmi különbségek nagyobbak a gyermekes nők és férfiak között, mint a gyermektelenek között. Minél több gyermeke születik egy nőnek, ez a különbség annál nagyobb lesz.


Kutatók a 2015-2022 közötti időszakot vizsgálták, a vizsgálat összehasonlításai olyan személyek körében történtek, akik ugyanolyan hosszú képzésben vettek részt, ugyanolyan hosszúságú munkatapasztalatuk van, ugyanolyan teljes- vagy részmunkaidős állásban dolgoznak, ugyanolyan szakmában, és a következőket állapították meg:

  • A gyermekes nők órabére 11 százalékkal alacsonyabb, mint a gyermekes férfiaké. 

  • A bérkülönbség a gyerekek számával nő. 

  • A nők nem csak a gyermek(ek) kiskorában veszítenek jövedelmükből, hanem akkor is, amikor a gyerekek már nagyobbak. 

  • Ha a gyermektelen nőket és a gyermektelen férfiakat hasonlítjuk össze, a bérkülönbség 3-4 százalék. 

  • Ha azonban anyává és apává vált nőket és férfiakat hasonlítunk össze, a bérkülönbség 11-12 százalék. 

  • A bérkülönbség tehát 7-8 százalékponttal nagyobb a gyermekes nők és férfiak között, mint a gyermektelen nők és férfiak között.


A kutatók nem vizsgálták az okokat ebben a jelentésben - mondja Maria Forthun Hoen, a Társadalomkutató Intézet munkatársa. Valószínűleg összetett magyarázatok vannak.

– Előfordulhat, hogy a férfiaknak magasabb pozícióban dolgoznak, vagy a férfiak inkább a jobban fizető cégeknél dolgoznak. De ez csak spekuláció - mondja Hoen.


Vannak viszont olyan kutatások, amelyek éppen ezt vizsgálták.


Hoen kiemeli Claudia Goldint, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszorát, aki 2023-ban pontosan a nemek közötti munkaerő-piaci különbségekkel kapcsolatos kutatásaiért kapott közgazdasági Nobel-díjat. Goldin arra a következtetésre jutott, hogy a nőket anyagilag büntetik a szülői szabadság után, és különösen nagyok a bérkülönbségek azokban a szakmákban, ahol sok túlóra várható.

– Az ilyen szakmákban jellemzően a férfiak vállalják a túlórát, és a nők vállalják a nagyobb részt a család ellátásában - mondja Maria Forthun Hoen.

A kutató úgy véli, Norvégiában is fontos szempont lehet a szülői szabadság.

– Úgy vélem, hogy annak ellenére, hogy itt vannak szabályok, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a nők ne veszítsenek a fizetésükből a szülői szabadság miatt, a hosszú ideig távollévők gyakran lemaradnak a munkakörhöz kapcsolódó új ismeretekről, tanfolyamokról és belső képzésekről. Amikor arról van szó, hogy ki kapjon fizetésemelést, a munkáltató nem választhatja azt a nőt, aki az év kétharmadában távol volt, és aki még mindig sokat hiányzik a beteg gyerek miatt.


A Társadalomkutató Intézet jelentése azt is mutatja, hogy a fizetési különbségek a gyermekek számával nőnek, és a három vagy több gyermeket vállaló nők esetében a legnagyobbak. Egy gyermek után 6,2 százalékponttal volt nagyobb a különbség a nők és férfiak fizetése között 2022-ben, mint a gyermektelen nők és férfiak között. Két gyermeknél 8,2%-kal, három gyermeknél 9,2%-kal volt nagyobb a különbség.

A kutatók szerint nem csak a kicsi gyermekek esetén „büntetik” a nőket a gyerekvállalás miatt. A férfiak és a nők közötti bérkülönbség a nagyobb gyermeket nevelők között éppolyan nagy, mint a Viszont pozitív fejleményt is találtak. Úgy tűnik, hogy a gyermekvállalással járó bérhátrány most valamivel csökkent a néhány évvel ezelőttihez képest.

– Úgy tűnik, kismértékben csökkentek a bérkülönbségek. Ez túl rövid időszak ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, de egybeesik azzal az időszakkal, amikor az apa kvótáját megemelték.

2018-ban 50-ről 75 napra emelték az úgynevezett apai kvótát, amely a szülői szabadságnak az apák számára fenntartott része. Ennek köszönhetően az apák a korábbinál több szabadságot vettek ki.


Hortobágyi Krisztina

Forrás: Fri Fagbevegelse

 

Elbocsátások a Yaránál


A Yara költségcsökkentési programjának következtében, amellyel 300 millió dollárt akarnak spórolni, 700 alkalmazottnak ajánlottak végkielégítést, írta a Telemarksavisa. Ez a Yara Internationalnál dolgozókat érinti, főleg a támogató funkciót ellátókat, nem pedig azokat, akik a porsgrunni gyárnál termelő munkát végeznek.

A Yara műtrágyagyártó cég vezérigazgatója, Svein Tore Holsether már idén júliusban jelezte, hogy 2025-ig jelentős költségcsökkentést fognak végrehajtani a bevételcsökkenés és a vártnál rosszabb hozamok miatt.


Solberg-Kajári Diána

Forrás: Nettavisen


Északi-balti országok csúcstalálkozója Svédországban



November 27-én az észak-európai és balti államok miniszterelnökei, valamint Lengyelország kormányfője a svédországi Harpsundban találkoztak egy csúcstalálkozó keretében. A megbeszélések központi témái között szerepelt a biztonságpolitika és Ukrajna támogatása, továbbá szó esett a 2025-ben Hágában megrendezendő NATO-csúcsról, a hibrid fenyegetések kezeléséről, valamint a transzatlanti és kínai politikai kapcsolatok alakulásáról.


Jonas Gahr Støre, Norvégia miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy az észak-európai és balti országok, valamint Lengyelország együttműködése egyre szorosabbá válik. Véleménye szerint ezek az országok egy olyan szorosan összefüggő régiót alkotnak, amelynek érdekeit közösen kell képviselni.


Az Északi-Balti Nyolcak (NB8) egy informális kül- és biztonságpolitikai együttműködés, amelyben Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország vesz részt. A találkozókra időnként más országokat is meghívnak; idén például Lengyelország kapott meghívást, míg tavaly Németország is részt vett az eseményeken.


Pál Bettina

Forrás: Regjeringen

 

Plusz 50 milliós támogatás a “Gabona Ukrajnából” programnak



Anne Beathe Kristiansen Tvinnereim norvég fejlesztési miniszter bejelentette, hogy Norvégia további 50 millió norvég koronával támogatja a „Gabona Ukrajnából” elnevezésű programot. Hangsúlyozta, hogy ez a hozzájárulás tükrözi Norvégia elkötelezettségét a globális élelmiszerbiztonság javítása és az éhezés visszaszorítása iránt.


A „Gabona Ukrajnából” kezdeményezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök indította útjára 2022 novemberében. A program lényege, hogy a résztvevő országok ukrán termelőktől vásárolnak mezőgazdasági terményeket, amelyeket az éhínséggel küzdő országokba szállítanak. Eddig a kezdeményezés keretében több mint 170 000 tonna ukrán gabona jutott el olyan országokba, mint Szomália, Etiópia, Kenya, Jemen és a Gázai övezet.


2022-ben az ENSZ, Törökország és Oroszország megállapodást kötött annak érdekében, hogy az ukrajnai gabonaexport egy fekete-tengeri biztonságos humanitárius folyosón keresztül elérhesse a rászoruló országokat. Oroszország azonban 2023 júliusában kilépett az egyezményből, ami azonnal jelentős áremelkedést idézett elő a globális élelmiszerpiacon. Azóta az árak némileg csökkentek, de a gyengülő devizák és a dollárhoz kötött árfolyamok miatt a fejlődő országok továbbra is jelentős kihívásokkal szembesülnek.


Norvégia újabb, 50 millió koronás támogatása a korábbi 100 millió korona értékű hozzájárulást egészíti ki. A program eddig összesen több, mint 250 millió dollár támogatási ígéretet kapott, több, mint 25 országtól.


Pál Bettina

Forrás: Regjeringen


Norvég gála Pekingben


A női gyorskorcsolyázók 3000 méteres futamában Ragne Wiklund megszerezte pályafutása 9. világkupa-győzelmét. A pekingi versenyen a norvégok kiválósága az utolsó párban a kanadai Ivanie Blondinnal együtt versenyzett. Wiklund itt begyújtotta a rakétákat, és 1,8 másodpercet vert a végül a 2. helyen végző holland Joy Beunére. Bronzérmes lett a kanadai Isabelle Weidemann, 1,92 másodperces hátrányban. Ida Njåtun, a Viaplay szakkommentátora szerint a 24 éves norvég kiválóság szabályszerűen leiskolázta a komplett mezőnyt. 


Wiklund erre a szezonra egy új technikát vett be a fegyvertárába, amelynek lényege, hogy mindkét kezét a saját hátán tartja. Njåtun szerint ez bevált és biztonságot ad a versenyzőnek. A férfiaknál ugyanezen a távon az előzetesen favoritnak kikiáltott amerikai Jordan Stolz győzött, legjobb norvégként Peder Kongshaug 1:09,80-as idővel a 18. helyen zárt.


Kovács Ádám

Forrás: VG

 

Myhre első dobogós helyezése



Pályafutása eddigi legjobb eredményét érte el Julie Myhre a női sífutók világkupájának rukai állomásán, ahol a norvég küldöttség becsületét megmentve pályafutása első érmét szerezte. Az 1,4 kilométeres sprintszámban az igencsak előkelő 2. helyen futott be a svéd Johanna Hagström mögött, megelőzve a szintén svéd Maja Dahlqvist-Jonna Sundling kettőst, akik a 3. és a 4. helyen értek célba. A Viaplay felvételeinek tanúsága szerint a 28 éves trondheimi sportoló első reakciója az volt, hogy „Szent sz.r, mégis mi történt itt?”. 


Bővebben kifejtve elmondta, hogy ez az egész egy kicsit szürreális, de egy olyan pillanat, amit soha életében nem fog elfelejteni. Amikor arról kérdezték, hogy mitől érzékenyült el ennyire, Myhre azt felelte, hogy ő, az egész csapat, a riválisai, mindenki mindent belead, és tudják ők is, hogy neki ez az első dobogós helyezése a világkupán, és örülnek neki, hogy végre összejött neki (mármint Myhrének) egy érem. Továbbá azt is elárulta, hogy a férfiak mezőnyében versenyző Johannes Høsflot Klæbo is adott neki egy jó tanácsot, miszerint csak csinálja azt, amit szokott, semmi extrát, és ne komplikálja túl a dolgot. Myhre eddigi legjobb eredménye egy 5. hely volt, amit még 2023 márciusában Falunben ért el, igaz azt még szabadstílusban, sprintben pedig mostanáig egy 9. hely volt a legjobb teljesítménye.

Kovács Ádám

Forrás: VG

 

Klæbo és az osztálykülönbség



Miután 10 kilométeren csak a 4. helyen ért célba, Johannes Høsflot Klæbot fűtötte a bizonyítási vágy. A férfiak 1,4 kilométeres sprintszámában a kiváló norvég sífutó 2:25,25-ös idővel az első helyen végzett, 2,01 másodpercet vert a második helyen beérkező honfitársára, Erik Valnesre. A dobogó harmadik fokára a finnek nagy reménysége, Lauri Vuorinen állhatott fel a Rukában megrendezett futamon, az ő lemaradása már 3,7 másodperc volt Klæbo mögött. Even Northug 3. legjobb norvégként a 4. helyen végzett 2:30,85-ös idővel. Jørn Sundby, a Viplay kommentátora szerint Klæbo és a mezőny többi része között osztálykülönbség volt, Niklas Dyrhaug szakértő egy rövid szakértés után arra jutott, hogy a 28 éves trondheimi síelő jelenet helyett inkább erődemonstrációt rendezett a finnországi Rukában. 


Kovács Ádám

Forrás: VG

 

Mi folyik itt Manchesterben?


A két norvég kiválóságot, Erling Haalandot és Oscar Bobbot is foglalkoztató Manchester City a Guardiola-éra legkomolyabb válságát éli át, miután zsinórban 6 meccs óta nyeretlenek, ebből zsinórban 5 vereség. Ezt november 26-án, kedden egy Feyenoord elleni hazai döntetlen követte, ahol már 3-0-ra vezetett a City Gündogan góljával és Haaland duplájával, a jelenleg a Liverpoolt irányító Arne Slot egykori csapata az utolsó negyedórában három gólt is berámolt. Egy dolog biztos, a manchesteri sztárcsapat krízisét nem az okozza, hogy Haaland elfelejtett gólt lőni. A VG cikke öt lehetséges okot sorol fel, amelyet sajtótájékoztatók, angol újságok, magazinok, podcastek, és a csapatnál dolgozókkal készült interjúk alapján hoztak össze.


1. Alapemberek sérülései:

A legnyilvánvalóbb kiindulási pont a friss Aranylabdás spanyol Rodri súlyos sérülése, amelyet még szeptember végén az Arsenal ellen szedett össze, és a szezon végéig harcképtelenné tette a nyáron EB-t nyerő védekező középpályást. A számok is azt mutatják, hogy Rodri nélkül a City támadásban és védekezésben is gyengébben muzsikál, plusz az eredmények sem jönnek annyira. Emellett Kevin De Bruyne, Oscar Bobb, Jack Grealish, és Jérémy Doku is küzdött már idén sérülésekkel. Bobb idén meg egy meccsen sem játszott, mert a bajnoki rajt előtti hetekben eltörte a bokáját. De Bruyne az Inter elleni szeptemberi BL-meccset követően hagyott ki 2 hónapot. A december 1-jei, Liverpool elleni rangadó előtt az a biztos, hogy Bobb és Rodri mellett Mateo Kovačič sem lesz ott a pályán, míg a szélsőként játszó Doku, és a középhátvéd John Stones játéka kérdéses. Mielőtt azonban nagyon megsajnálnám Liverpool-szurkolóként a Man Cityt, a Mersey partján sem sokkal jobb a helyzet. Pont a héten esett ki a védelemből hosszabb időre Ibrahima „Ibou” Konaté és Conor Bradley is. Továbbá biztosan hiányozni fog a kapus Alisson, a balhátvéd Kostas Tsimikas, és a csatár Federico Chiesa is. 


2. A nyári átigazolási időszak:

Nyáron mindösszesen két komolyabb érkező volt, a villámléptű szélső, Savinho, és az öreg barátként visszatérő Ilkay Gündogan. Távozott viszont a Haaland cseréjeként szereplő Julián Álvarez, akit az Atlético Madrid húzott be 95 millió euróért. Pep Guardiola, a csapat vezetőedzője kifejtette, hogy Álvarez távozása érzékeny veszteség lehet, ám ő nem szereti, ha olyan játékosokkal kell dolgoznia, akiket nem tud rendszeresen játszatni, hanem csak alkalmanként. Ez azzal járt, hogy Haaland konkrétan pótolhatatlanná vált csatárposzton. Mivel a középpályáról a sérülések, és a nyári átigazolások elmaradása miatt hiányzik egy erős, jó fizikumú játékos, így januárban a Citynek orvosolnia kell ezt a hiányt. A pénz nem lesz akadály, az elérhető játékosok mennyisége és minősége annál inkább. 


3. Kiöregedőben lévő játékosok:

A bajnoki címvédő keretében 9 játékos is elmúlt 30 éves. Különösen komoly gondot jelent a 35. évét taposó Kyle Walker, akit 1 tonna semtex segítségével sem lehet kirobbantani a jobbhátvédi posztról. Erre a szezonra látványossá vált, hogy mennyire megkopott a sebessége, különösen a Tottenham elleni november 23-i 4-0-s vereség során, ahol a Spurs német támadója, Timo Werner szabályosan köröket vert az angol veteránra. A 34 éves Gündogan visszatérése óta közel sincs csúcsformában, a 33 éves Kevin De Bruyne pedig sokat kínlódott sérülésekkel az elmúlt években. Guardiola szerint kizárt, hogy a sok 30+-os játékos miatt maradoznak el idén az eredmények.


4  Éhség és motiváció hiánya, kiégettség:

Nagyon hosszú idő után a 2024/25-ös az első szezon, aminek úgy megy neki a Manchester City, hogy a sajátjaikon kívül nem igazán vannak megdöntendő rekordok. Az előző 7 szezonban 6 bajnoki címet nyertek, sorban 100, 98, 86, 93, 89, és 91 ponttal, egyszer pedig 81 ponttal a 2. helyen zártak a 99 pontos Liverpool mögött. (A Vörösök ugyanebben az időszakban 1 bajnoki címet és 2 2. helyet jegyeztek, miután a 18/19-es szezonban 97, majd a 21/22-es kiírásban 92 ponttal lettek ezüstérmesek – előbbi egy szinte biztosan megdönthetetlen rekord, ugyanis még soha nem fordult elő, hogy egy csapatnak 97 pont nem volt elég az aranyéremhez.) Ebből a hat bajnoki elsőségből 4-et megszakítás nélkül nyertek (az előző 4 szezonban senki nem tudott eléjük kerülni), továbbá a 22/23-as szezonban megnyerték „A Triplát” (amikor egy angol csapat egy szezonon belül bajnoki címet, FA-kupát és BL-t nyer). Guardiola szerint ez sem valószínű, szerinte a játékosait igenis érdekli, hogy milyen eredményeket érnek el. Phil Foden, akit tavaly az angol élvonalban az év legjobb játékosának választottak, viszont azt mondta még októberben, hogy a tavalyi szezon belőle is sokat kivett, erre a szezonra pedig eléggé kimerülten fordult rá. Szerinte egy ponton mindenkinél bekövetkezik a kiégés.


5. Problémák, problémák mindenhol

Az előző 6 meccsén Guardiola tanítványai nem kevesebb, mint 17 gólt kaptak. Összehasonlításképpen, a Premier League előző kiírásában 38 meccsen kaptak 34-et. Ezekből szokatlanul sokat egyéni hibák előznek meg. A csapat veterán középpályásának, Gündogannak nincs magyarázata erre a jelenségre. Viszont cserébe néhanapján a világoskékek támadójátéka is akadozik. Idén eddig Haalandot leszámítva nem sokan vannak, akik megbízhatóan tudják szállítani a gólokat. Minden sorozatot figyelembe véve 11 különböző játékos tudott eredményes lenni, 3 gólnál többet csak Haaland tudott szerezni. Tavaly 18 játékos rúgott legalább 1 gólt, közülük 9-én lépték át a 3 gólos határt. Az egyik legfőbb rivális Liverpoolnál az idei számok így néznek ki: négy 3+ gólos játékos, 10 különböző gólszerző. Summa summarum: a Liverpool kevésbé van egy támadó jó teljesítményére utalva (habár Mohamed Salah kiesése érzékenyen érintené a Vörösök támadójátékát, mivel az egyiptomi szupersztár 44 gólból 22-ben vállalt szerepet – 12 gól és 10 gólpassz). 


Visszatérve Manchesterbe, Haaland mögött 5-ös holtversenyben Joško Gvardiol, Matheus Nunes, Mateo Kovačič, Phil Foden, és John Stones állnak a 2. helyen a házi góllövőlistán. Csak a Premier League-et nézve Gvardiol és Kovačič osztoznak az ezüstös pozíción. Erről a jelenségről Pep Guardiola csak annyit mondott, hogy ez nem normális. Továbbá Rodri hiánya miatt a City sokkal sebezhetőbbé vált a kontrákkal szemben, és sokkal több nagy helyzetet engedélyeznek ellenfeleiknek. Azt még Guardiola is elismerte, hogy a csapaton belül megborult az egyensúly.


Mindenesetre december elsején komoly feladat vár Haalandékra, ugyanis pontot/pontokat kellene szerezniük az első 19 meccséből 17-et nyerő Liverpool ellen, akik 12 bajnokin 10 győzelemmel, 1 döntetlennel és 1 vereséggel állnak. Amennyiben kikapnak, a Mersey-parti csapat akár 11 pontra is elléphet a Citytől. De mivel a Liverpoolnál is elkezdtek kiesni a játékosok, elsősorban a védelemből, így bőven benne van a pakliban, hogy a címvédő beveszi az Anfield-erődöt. Mindenesetre, aki ki van éhezve egy igazi csúcsrangadóra, az advent első vasárnapján kapcsoljon a Spíler1 TV-re vagy a TV2 Play Prémiumra (ha magyar kommentárral akarja nézni a két titán összecsapását).


Kovács Ádám

Forrás: VG

bottom of page