8. desember 2024
2024. 49. hét
E heti szerkesztőink:
Hortobágyi Krisztina, Kékedi Anna, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Pál Bettina
Sziasztok, itt vagyunk a legfrissebb magazinnal, de nyugi, nemsokára elvonulunk mi is karácsonyi szünetre.
Néhány ajánlat a hétről:
Ádám hosszasan foglalkozik a jelenleg leginkább aktuális sífutással, kiderül, hogy Johaug lúzer vagy sem. (A kézilabdás összefoglalóit a csoportban keressétek!)
Rékától megtudhatjátok például azt, hogy mi mindent hallgattak a norvégok idén.
Betti többek között azt is elmeséli, hogy melyik norvég nevezetesség került fel az UNESCO szellemi világörökségi listájára. Nem, nem a Grandiosa.
Kriszta (a Télapó helyett) elhozta nektek a legújabb rossz hírt is.
Természetesen ezeken kívül számos más hírt is olvashattok.
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Rekordszámú menedékkérelem, de nem Ukrajnából
Csaknem 30 százalékkal nőtt idén eddig a szíriai menedékkérők száma Norvégiában az előző év azonos időszakához képest. Más északi országokban a szíriai menedékkérelmek száma csökkenő tendenciát mutat, ami azt jelzi, hogy Norvégia a legnépszerűbb célország a szíriai menekültek körében. Az elmúlt hónapokban havonta 2-300 szíriai menekült érkezett Norvégiába, az elmúlt két évben pedig összesen 4500 állampolgár nyújtott be menedékkérelmet.
A Bevándorlási Hivatalt (UDI) kissé meglepte a növekedés, de az okok között szerepelhet a Közel-Keleten megnövekedett biztonságpolitikai feszültség. A szíriai menedékkérők közül sokan korábban Törökországban éltek, ahová azonban a norvég hatóságok nem küldhetik vissza őket, mivel Törökország nem része a schengeni övezetnek.
A Norvégiába érkező szíriaiak túlnyomó többsége menedékjogot kap. Tavaly összesen 1332 fő kapott menedékjogot Norvégiában, ami a benyújtott menedékkérelmek 97 százalékának felelt meg.
Pál Bettina
Forrás: UTROP
Újra emelkedhetnek a repülőjegyek árai
Harcban állnak egymással a Norwegian és a jövő évi költségvetési tervezet csapatai. Az ok a reptereket üzemeltető Avinor hosszabb ideje fennálló, mintegy 1,7 milliárd koronás vesztesége. A kormány úgy véli, hogy ezt a lyukat megemelt reptéri illetékkel lehet betömni (kb. 2 milliárd koronás költséggel), míg a Norwegian szerint ez ahhoz fog vezetni, hogy ismét emelni kell a jegyárakat, mivel ez a reptéri illeték 50%-os emelését jelenti.
A Norwegian külföldön terjeszkedni próbál, miközben a tervezett intézkedés a belföldi járatokat rosszabb helyzetbe hozza, ami ezek számának csökkenéséhez is vezethet, mivel gazdaságtalanná válik a némelyik járat fenntartása, holott az ország több részében a repülés a tömegközlekedés része. Mellékesen munkahelyek megszűnését is okozhatja, ha a javaslat elfogadásra kerül. A SAS norvégiai részlege sem örülne ennek a változásnak.
A munkaadókat tömörítő NHO légiközlekedéssel foglalkozó csoportja szerint az Avinornak külső szakértők bevonásával át kellene szerveznie a vezetési struktúráját, ami az első lépés lehet egy fenntarthatóbb finanszírozás felé.
Az Avinor megérti, hogy a légiközlekedési vállalatok nem igazán örülnek annak, hogy rájuk hárítaná a kormányzat ezt a terhet (ami egyébként utasonként átlagosan 60 korona emelkedést jelentene a norvég reptereken).
A Közlekedési Minisztérium pedig mérlegeli mindkét fél érveit és kívánságait, és megpróbálnak még az év vége előtt döntésre jutni, miután a reptéri díjak megállapítása ennek az államigazgatási szervnek a hatáskörében van.
Mindeközben Svédország megszünteti a reptéri illetéket.
Hortobágyi Krisztina
Forrás: E24
Norvégia máris mérlegeli a dánok kitoloncolási törvényére vonatkozó javaslatát
Kaare Dybvad Bek, Dánia bevándorlási és integrációs minisztere törvényjavaslatot terjesztett elő, amely szigorítaná a külföldiek kiutasítására vonatkozó szabályokat. Az új szabály szerint minden olyan külföldi állampolgárt ki lehetne toloncolni, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.
Emilie Enger Mehl, Norvégia igazságügyi és rendkívüli helyzetekért felelős minisztere kijelentette, hogy a norvég kormány természetesen megvizsgálja a dán javaslatot és annak lehetséges bevezetését. Hangsúlyozta, hogy azoknak a külföldieknek, akik súlyos bűncselekményeket követnek el, nincs helyük a norvég társadalomban.
Dániában és Norvégiában jelenleg is lehetséges a külföldiek kitoloncolása, de ezt alapos mérlegelési folyamat előzi meg, figyelembe véve például azt, hogy az érintett személy milyen régóta tartózkodik az országban. A dán törvényjavaslat célja, hogy szigorítsa ezt a rendszert és egységes eljárást alkalmazzon.
Pál Bettina
Hosszú távú betegállomány – mi okozza?
Továbbra is dúl a vihar a betegállomány körül, sokan úgy vélik, hogy túl sok a hosszútávú (6 hónapot meghaladó) távollét betegségek miatt.
Ivar Lima, a NAV elemzőcsoportjának kutatója szerint ennek jó részét komoly betegségek okozzák. Úgy véli, hogy irodai dolgozóként könnyű megfeledkezni arról, hogy például a fizikai fájdalmak (mondjuk izomsérülések) mást jelentenek az olyan embereknek, aki nem ülőmunkát végeznek. Főleg, hogy a némelyik munka azt eredményezi, hogy ezek a panaszok még komolyabbá válnak. A kutató elmondja azt is, hogy sokan bagatellizálni próbálják ezeket a betegségeket.
Az izom és ízületi megbetegedések a hosszútávú betegállományok 31%-át teszik ki. Lima rámutat, hogy ezek lehetnek kevésbé súlyosak, de sok olyan van köztük, ami igenis komoly, műtétet és hosszas rehabilitációt igényel. Ilyenek lehetnek a kopások, gyulladások, sérvek, különféle autoimmun megbetegedések. Sok ezek közül végül rokkantnyugdíjazáshoz vezet.
A háziorvos feladata annak eldöntése, hogy egy betegség valóban okoz-e munkaképtelenséget. Lima álláspontja szerint egy csonttörés, egy térd- vagy vállprobléma hosszabb idejű munkaképtelenséget okozhat egy asztalos esetében, mint egy óvodai dolgozónál.
Egy hozzám hasonló irodai dolgozónak ilyesmi rövidebb távollétet jelent – mondja.
Az, hogy meddig kell otthon maradni, függ attól is, hogy milyen lehetőségek vannak a munkakörülmények „testre szabására” egy ilyen helyzetben.
A kutató beszél arról is, hogy milyen nagyobb betegségcsoportok vannak még, amelyek szintén hozzájárulnak a hosszabb távú munkából való kiesésnek.
A pszichológiai betegségek, mint a depresszió vagy a szorongás 11%-ban felelősek ezért. A lelki tünetek, mint például a stresszreakciók, vagy a kiégés szintén nagyjából 11%-ot tesznek ki. Ez utóbbiak, valamint a kimerültséggel küzdők számának 2022 óta való emelkedése azt is jelenti, hogy immár többen betegek sokáig emiatt, mint mondjuk depresszió miatt.
Lima szerint ennek okai egyelőre bizonytalanok. Vannak kutatások, amik azt mutatják, hogy ezek lehetnek a covid-fertőzés későbbi következményei is.
A rákos megbetegedések alapvetően láthatatlanok a statisztikában, mivel a sok különféle diagnózis elrejti ezeket. De Lima összegyűjtötte őket egy kategóriába, így láthatóvá vált, hogy ezek mintegy 6%-át jelentik az elhúzódó betegállományoknak.
A kutató elmondja, hogy bár ebben az egész vitában fontos tényező volt a hosszú távú betegállomány emelkedő tendenciája, azért több ponton olyasmikről folyt, amik már a pandémia előtt is jelen voltak.
Hortobágyi Krisztina
Forrás: Fri Fagbevegelse
Megállapodást köt a Nemzeti Könyvtár és a Vatikán
A Nemzeti Könyvtár szándéknyilatkozatot írt alá a Vatikáni Apostoli Könyvtárral és Levéltárral, mely szerint az intézményeikben található összes norvég történelmi forrás digitalizálásra, átírásra és lefordításra kerül. A cél, hogy a stiklestadi csata 2030-as évfordulójáig ezek a dokumentumok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljanak. A megegyezés az úttörője annak a tágabb projektnek, melyen keresztül a Vatikán meg szeretné nyitni levéltárát.
Vida Réka
Forrás: NRK
Felkerült a bunad az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára
December 5-én az UNESCO szellemi kulturális örökséggel foglalkozó szervezetének Paraguayban megtartott záróülésén jelentették be, hogy a norvégok nemzeti viselete, a bunad, valamint a hozzá kapcsolódó textilművészet is felkerült a szellemi kulturális örökség listájára. A „Bunadbruk” nevű projekten négy norvég egyesület (Noregs Ungdomslag, Norges Husflidslag, Norsk Folkedraktforum, Norsk Institutt for Bunad og Folkedrakt og Studieforbundet) több, mint három évig dolgozott.
A bunad a norvégok nemzeti viselete, amelyet keresztelőkön, konfirmációkon, esküvőkön, diplomaosztókon és természetesen május 17-én, a norvég nemzeti ünnepen is viselnek. A bunadok különböző mértékű történelmi és helyi kötődéssel rendelkeznek. Ma Norvégiában összesen 450 különböző típusú bunad létezik.
Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melynek célja a kulturális sokszínűség elismerése és az élő hagyományok megőrzése. Norvégia legutóbb 2019-ben került fel a listára a Setesdal völgyéhez köthető hagyományokkal, mint a népművészet, zene és tánc.
Pál Bettina
Forrás: NRK, Bunad og folkedrakt, Bunadbruk, Nationen, Magyar-Norvég Fórum
Ezt hallgatták a norvégok 2024-ben a Spotifyon
Az előző évhez képest sokkal kevesebb norvég előadó végzett a Spotify toplistáin idén, pár fiúcsapatnak azért sikerült.
A Spotify már tizedik éve összesíti Spotify Wrapped néven az adott zenei évet. Ahogy tavaly is, 2024-ben szintén Taylor Swift lett a legtöbbet streamelt előadó Norvégiában, őt követi többek közt Billie Eilish, Kanye West, The Weeknd és David Guetta.
A norvég előadók legnépszerűbbjei idén két fiúcsapat lett. A Roc Boyzé a legtöbbet játszott csapat címe, amivel hetedikként végeztek a listán, mögöttük pár hellyel landolt a Golfklubb. Összehasonlításképp tavaly öt norvég előadó is az első tízben szerepelt.
A legtöbbet streamelt dalok listáján is kevesebb, mindössze három norvég kapott helyet idén. Harmadik lett a Soldat – RMX a Golfklubbtől, negyedik a Bærum Bitches, a Søte og Rare Gutter dala és a hetedik helyen végzett a Badebussen a DJ MøMø og Kjartan Lauritzen alkotópárostól. Tavaly ezen a listán hét norvég dal is szerepelt. Sandeep Singh zeneipari szakértő és műsorvezető szerint az elmúlt évtizedben számos jelentős norvég előadó tűnt fel a piacon, akik nemzetközileg is megállják a helyüket. Bár az idei év egy kicsit gyengébbre sikerült, az említett három produkció még mindig az első tízben landolt. Teljes aggodalomra tehát nincs ok, de nyilvánvaló, hogy van még hova fejlődni. A legnépszerűbb dal a világon idén az Espresso lett Sabrina Carpentertől, akiről nemrég kiderült, hogy jövőre Norvégiában is koncertezik.
Negyven százalékos növekedést produkált viszont Norvégiában a country, amelyhez olyan nevek is hozzájárultak, mint Beyoncé vagy Post Malone.
A teljes Spotify Wrapped 2024 lista a forrásban található linken csemegézhető.
Vida Réka
Forrás: NRK
Na, ki a vesztes?
Kisebb szócsata alakult ki Therese Johaug és a svéd Expressen lap munkatársa, Tomas Petterson között. A svéd zsurnaliszta azzal vívta ki több norvég haragját is, hogy november 29. - december 1. között Rukában megrendezett sífutó világkupafutamot követően azt írta a most visszatérő norvég klasszisról, hogy rajta kívül mindenki győztes volt ezen a hétvégén, csak ő volt az egyetlen vesztes. Ennek oka, hogy 10 kilométeren Johaug 2. (itt 46,5 másodperccel maradt le a svédek kiválósága, Frida Karlsson mögött), majd 20 kilométeren kisebb meglepetésre csak a 4. lett. Az idézet valahogy így hangzik: „Üdvözöllek egy új sívilágban. A jó dolog az, hogy itt mindenki győztes. Nos, nem mindenki. Te nem vagy az, Therese Johaug.” (Tudom, hogy ez nem egy véleménycikk, de szerintem lehet örülni a honfitársaid/kedvenceid sportsikereinek anélkül, hogy bárkibe belerúgnál. Mondjuk ha az én kedvenc Liverpoolom nyer, akkor nem az az első reakcióm, hogy: „Haha, bénák vagytok, jól hülyére vertünk titeket, lúzerek. Jó utat Lúzerfalvára!”, hanem az, hogy hurrá, nyertünk.)
Johaug természetesen nem hagyta szó nélkül Petterson kijelentését. A lillehammeri világkupafutam előtt, a december 5-i sajtótájékoztatón azzal vágott vissza, hogy: „Ha ő vesztesnek gondol engem, akkor azt tudom neki mondani, hogy ő egy vesztes, akinek ez a véleménye. Egészen egyszerűen ez nem tetszik nekem.”
Amikor a VG kérdezte, hogy a svéd újságírónak mit üzen, a norvég klasszis annyit válaszolt, hogy szerinte nem volt túl rendes dolog, hogy őt nevezte meg egyetlen vesztesnek a rukai versenyhétvége után. Majd Johaug azt is hozzátette, hogy 3 éve itt, Lillehammerben kikapott Karlssontól, majd 3 hónappal később az olimpián bebizonyította, hogy miért ő a sportág koronázatlan királynője.
Ezt már Petterson sem bírta szó nélkül, és kifejtette, hogy mire gondolt. Magyarázata szerint csak annyiról van szó, hogy a futamokat a pálya mellől nézők számára nem lett volna annyira szórakoztató a verseny, ha Johaug ott folytatja, ahol még 2022-ben abbahagyta, és tönkreveri a komplett mezőnyt. Szerinte minden verseny sokkal nyitottabb, ha a norvég klasszis nem jár fényévekkel a többi versenyző előtt. Ebben a helyzetben pedig Johaug kivételével mindenki nyer.
Mindenesetre érdemes lesz nézni, hogy a visszatérő turnéját teljesítő Johaug hazai közönség előtt milyen teljesítménnyel áll elő.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Johaug, aki nem vesztes
A női sífutók 10 kilométeres szabadstílusú számában december 6-án, pénteken, Lillehammerben megrendezett futamon az első 1 kilométeren még szorosan alakultak a dolgok, aztán a 36 éves Therese Johaug begyújtotta a rakétákat, és már nem nézett hátra. A norvég csillag végül 25:16,14-es idővel, elsőként szelte át a célvonalat. A dobogó másik két fokát is norvégok foglalták el, Heidi Weng 11,4 másodperces hátrányban 2. lett, míg bronzérmet a 43,2 másodperces hátrányban célba érő Astrid Øyre Slind szerezte meg. A legjobb nem norvég a svéd Frida Karlsson lett, aki 46,4 másodperces lemaradásával a 4. helyen végzett. Norvégiát a TOP 10-ben még 3-an képviselték. Silje Theodorsen a 6., Helene Marie Fossesholm 8., Kristin Austgulen Fosnæs pedig a 10. helyen ért be.
Johaug a győzelmét fantasztikusnak nevezte, majd a VG-nek kifejtette, hogy mentálisan eléggé kimerítő, ha az embernek amiatt kell magyarázkodnia, hogy 2. vagy 4. lesz, mert ez nem csak annyiból áll, hogy az ember felcsatolja a síléceit, kimegy a pályára, tesz pár lépést, és varázsütésre a nyakába kerül egy aranyérem. Viszont meglátása szerint egyrészt neki is időre van szüksége a csúcsformába kerüléshez, másrészt pedig az egész sportágnak jót tesz, ha nem minden csak róla szól, és nem minden futamot ő nyer meg. Az köztudott, hogy a kritikusokat egy sportoló legjobban a pályán nyújtott teljesítményével tudja elhallgattatni, nem pedig a sajtóban, vagy a közösségi médiában üzengetéssel, neadjisten emberi élet kioltására alkalmas eszközökkel, mint golyószóró, gránát, vagy láncfűrész. Johaug pedig a december 5-i sajtótájékoztatós visszavágást követően a sípályán is visszavágott, illetve felvetette, hogy esetleg Tomas Pettersont fel kéne vennie mentális felkészítőjének.
A második Heidi Weng saját elmondása szerint a 2022 márciusában elszenvedett fejsérülése után most nyújtotta legjobb teljesítményét. A dobogó 3. fokára felálló Astrid Øyre Slind késhegyre menő párharcot vívott a svéd Frida Karlssonnal a bronzéremért, de végül 3,2 másodperces előnnyel övé lett jobb pozíció. Saját teljesítményével rendkívül elégedett volt, és bebizonyította, hogy az előző versenyhétvégén a vasárnapi futam csak egy kisiklás volt (10 kilométeren akkor is a 3. helyen végzett, míg 20 kilométeren csak 24. lett). Johaug teljesítményéről úgy vélekedett, hogy nem meglepő, mert a 36 éves klasszis világéletében csúcskategóriás sífutó volt.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Norvég egyeduralom, és egy elégedetlen versenyző
A férfi sífutók 10 kilométeres szabadstílusú számában december 6-án, pénteken, Lillehammerben egészen komoly verseny volt az első helyért, amiből komoly küzdelmet követően a norvég Martin Løwstrøm Nyenget jött ki a legjobban 22:58,8-as idejével. Őt még öt honfitársa követte, Simen Hegstad Krüger (+4,1 mp), Harald Østberg Amundsen (+7,8), Iver Tildheim Andersen (+10,2), Andreas Fjorden Ree (+10,4), Mattis Stenshagen (+38,3) sorrendben. A TOP 10-be két nem norvég fért még be, a 7. helyet a német Friedrich Moch szerezte meg, ő 40,3 másodperccel maradt el a győztes időtől, a 8. helyen pedig holtversenyben a norvég Einar Hedegard és az osztrák Mika Vermeulen ért célba 49,5 másodperces hátrányban, az első 10-et Pål Golberg zárta le, az ő lemaradása kerek, 50,5 másodperc volt.
Az első hatos legelégedetlenebb versenyzője a 4. helyezett Iver Tildheim Andersen volt. Ő a VG-nek rendkívül csalódottan nyilatkozott. Elmondása szerint most egy kicsit össze kell szednie magát, mert ezen a távon egyszerűen semmi nem jött össze neki, hiába ígérte, hogy nagyon jó futama lesz. Bővebben kifejtve, érzése szerint sem a síelés, sem pedig az idejének a beosztása nem ment. A 24 éves versenyző meglátása szerint teljesen értelmetlen a 4. helyen végezni, mert az már nem a dobogó, és onnantól nem számít, hogy az ember 4. vagy 110. lesz. Andersen szíve szerint átaludná az év hátralevő részét, hogy megfeledkezzen erről a kudarcról.
A dobogón viszont teljesen más volt a hangulat. A 3. világkupafutamát nyerő Martin Løwstrøm Nyenget szerint remek érzés hazai közönség előtt nyerni, ahol sok családtagja is ott van a nézők között. Simen Hegstad Krüger véleménye szerint a válogatotton belül sokan vannak, akik gyorsak, Nyenget sikere pedig nem meglepő, mivel a szezonban eddig ő volt a legjobb. A bronzérmes Harald Østberg Amundsen pedig nagyon elégedett a futamával, és azzal, hogy sikerült maga mögött tartania Andersent és Reet is.
Kovács Ádám
Forrás: VG
Elkészült a Klubvilágbajnokság csoportbeosztása
Jövő júniusban és júliusban kerül megrendezésre az átalakult formátumú labdarúgó Klub VB. Az eddigi, csak a kontinensbajnokok részvételével zajló torna helyett egy 32 csapatot felvonultató sportesemény kerül lebonyolításra jövőre június 14. és július 13. között. Ennek sorsolását december 5-én tartották Miamiban, ahol a címvédő és Erling Haalandot is foglalkoztató Manchester City a G csoportba került a marokkói Wydad AC, az egyesült arab emírségekbeli Al Ain és az olasz sztárcsapat, a Juventus mellé. Ami pedig a többi norvég játékos klubcsapatát illeti, Alexander Sørloth és az Atlético Madrid a B csoportba került a francia Paris Saint-Germain, a brazil Botafogo, és az egyesült államokbeli Seattle Sounders FC mellé. Julian Ryerson Borussia Dortmundja az F csoportban kötött ki, itt pedig a brazil Fluminense, a dél-koreai Ulsan HD FC, és a dél-afrikai Mamelodi Sundowns vár rájuk.
A nyolcaddöntőbe a csoportok első két helyezettje jut be. A tornának az Egyesült Államok ad otthont, 11 város 12 arénájában. Orlandóban 2 stadionban is rendeznek majd meccseket. (Meg kéne kérdezni, hogy Orlando polgármesterét ugye nem Orbán Viktornak hívják. Valószínűleg nem, mert akkor nem csak 2 stadion épült volna ott, hanem az összes.) A nyitómeccset Miami Gardensben játsszák, a döntőt pedig East Rutherfordban, New York mellett. Orlando, Miami Gardens, és East Rutherford mellett lesznek még meccsek Pasadenában, Charlotte-ban, Atlantában, Philadelphiában, Seattle-ben, Nashville-ben, Cincinnatiben, és Washington D. C.-ben. A tornát előzetesen többen is kritizálták, mert egyrészt alaposan beavatkozik a játékosok nyári pihenőjébe, plusz a focisták alapból is túl sok meccset játszanak, ami csak fokozza a sérülések kockázatát.
Kovács Ádám
Forrás: VG