16. mars 2025
2025. 11. hét
E heti szerkesztőink:
Csonkáné Balczer Tünde, Hortobágyi Krisztina, Kovács Ádám, Orbán-Kereki Renáta, Vida Réka
Sziasztok, megérkeztünk a legújabb magazinnal, a szokásos színes tartalommal, bár egy kicsivel rövidebben, mint legutóbb 🙂
Néhány ajánlat a hétről:
Réka tollából olvashatjátok többek között, hogy mit keresett egy amerikai bombázó Oslo felett.
Ádám megírja, hogy ruházták meg a síugrókat. Persze van bodøi csodafoci is. Haaland nincs.
Tünde cikkéből a kábítószerpiac változásait ismerhetitek meg.
Reni mesél nektek a norvégról, akit semmi nem tud kihozni a sodrából. A pénz sem. Azért Reni kedvét ez sem vette el, további pénzügyi hírei is vannak (nem jók, de vannak).
Ne felejtsétek el követni a Magyar-Norvég hírek Facebook-oldalát, ahol hét közben további rövidhíreket is olvashattok, illetve a magazin hírei is megjelennek újra.
Ezen felül használhatjátok mobilos alkalmazásunkat, látogathatjátok Instagram-oldalunkat (Magyar-Norvég Galéria), illetve a Discord szerver is vár benneteket.
Jó olvasást kívánunk!
Változás a heroinpiacon – a rendőrség túladagolásoktól tart
Az afganisztáni tálibok ópiumtermelés elleni harca eredményeként rosszabb minőségű a heroin Norvégiában. A rendőrség attól tart, hogy sokan átváltanak az erős hatású szintetikus opioidokra. Az európai heroinpiacra nyilvánvaló hatással volt, és a kínálatot is csökkentette az utóbbi évben, az új afgán rezsim ópiumtermelési korlátozása, írja a rendőrség az új 2025-ös veszélyértékelőjében.
Miután 2021-ben a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, teljes tilalmat vezettek be az ópiummák termesztésére, amit többféle kábítószer előállítására használnak, többek között a heroinra is. A tiltás hatására a termelés lecsökkent. A rendőrség azt írja, hogy felhasználók a Norvégiában fellelhető heroin minőségének a romlását tapasztalják, valamint azt is, hogy a hatáserősség is ingadozóbb, mint korábban.
Ezen fejlemények, a nehezebb hozzáférhetőséggel együtt, ahhoz vezettek, hogy a heroin kevésbé vonzó lett a szerhasználók között. Ez pedig árzuhanást eredményezett. A rendőrség számos országban azért aggódik, hogy a heroinfüggők az erősebb hatású szintetikus opioidok felé fordulnak.
Rekordmagas túladagolási számok
Ezzel összefüggésben a norvég rendőrség az utóbbi évben több erős, a nitazének csoportjába tartozó opioidot foglalt le. Bár a lefoglalások száma elenyésző összevetve más hatóanyagcsoportba tartozó szerekkel összehasonlítva, mégis egyre több a nitazénhez köthető túladagolást és a halálos kimenetelű túladagolást regisztrál a rendőrség. 2023-ban az összes típusú kábítószert tekintve, 323 halálos túladagolás történt, ami 2001 óta a legmagasabb szám. A halálos kimenetelű túladagolások száma 2013 óta növekvő tendenciát mutat, írja a rendőrség az FHI statisztikáira hivatkozva.
Leginkább kokaint és cannabist foglalnak le
A rendőrség a veszélyértékelő dokumentumban közzéteszi azt is, hogy a regisztrált kábítószerbűnözés egyenletesen nőtt az utóbbi két évben. A 2024-es kábítószerelkobzásokban a cannabis és a kokain domináltak. A rendőrség rámutat, hogy Norvégia az egyike azoknak az európai országoknak, ahol a legmagasabb az átlagos kokainfogyasztás.
A cannabis és bizonyos mértékben a kokain felhasználása még messze nem normalizálódott a városokban, bizonyos korcsoportokban és társadalmi környezetben, noha a felhasználók többsége nem használja ezeket gyakran, írja a rendőrség utalva a 2024-es, fiatalokra vonatkozó kutatásra.
Csonkáné Balczer Tünde
Forrás: ABC Nyheter
Bizonytalan a Norges Bank márciusi kamatcsökkentése a váratlan inflációs adatok miatt
A Statistisk sentralbyrå (SSB - Statisztikai Hivatal) legfrissebb adatai szerint az árak az elmúlt tizenkét hónapban 3,6%-kal emelkedtek, ami magasabb az előrejelzettnél, és növeli a bizonytalanságot a Norges Bank kamatcsökkentési terveit illetően.
Bár a Norges Bank korábban jelezte, hogy márciusban kamatcsökkentésre kerülhet sor, sok szakértő most kétségbe vonja ennek megvalósulását. Kyrre Knudsen, a Sparebank1 - Sør-Norge vezető közgazdásza úgy véli, hogy a kamatcsökkentés még mindig lehetséges, de az inflációs adatok miatt a bank kénytelen lesz alaposan átgondolni döntését.
Harald Magnus Andreassen vezető közgazdász és Dane Cekov senior stratégiai tanácsadó szintén bizonytalanok abban, hogy a kamatvágás márciusban megtörténik. Szerintük a magas infláció, a külföldi kamatemelések és a növekvő lakásárak arra utalnak, hogy a kamatcsökkentésre csak később kerülhet sor.
Kjetil Olsen és Sara Midtgaard, a Nordea közgazdászai megerősítik, hogy a márciusi kamatcsökkentés szinte biztosan elmarad, és valószínűleg szeptemberre vagy decemberre halasztják. Kjersti Haugland, a DNB Markets közgazdásza szerint is nagyobb eséllyel később várható kamatcsökkentés.
Az infláció növekedése különösen az áram és az élelmiszerek drágulásának tudható be. Az SSB szerint a fogyasztói árindex (KPI) januárról februárra 1,4%-kal emelkedett, ami erősebb növekedés, mint az előző év azonos időszakában.
Az áramárak kiemelt szerepet játszottak ebben a folyamatban. Míg tavaly ilyenkor csökkentek, idén jelentősen emelkedtek, ami felfelé húzta a tizenkét hónapos inflációs rátát. Az áramárak egy hónap alatt 12,6%-kal nőttek, éves szinten pedig 7,1%-kal voltak magasabbak.
Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árai is jelentősen emelkedtek, januárról februárra 1,8%-os növekedést mutatva. Különösen a csokoládé ára ugrott meg, amely egy év alatt 24,2%-kal drágult – ez a legnagyobb áremelkedés, amit valaha mértek ebben a kategóriában.
Knudsen szerint az élelmiszerárak növekedése váratlanul magas, és jóval meghaladja a Norges Bank előzetes becsléseit. Az éves élelmiszerár-emelkedés 7,6%-os volt februárban, míg januárban ez még csak 4,7% volt.
Az infláció gyorsulását az is erősíti, hogy míg tavaly ilyenkor az árak csökkentek, idén az ellenkező folyamat zajlott le. Az SSB szakértője, Espen Kristiansen szerint ez jelentősen növelte a tizenkét hónapos inflációs rátát.
A maginfláció is 3,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami 0,6 százalékpontos növekedést jelent januárhoz viszonyítva. Ez jelentős ugrás, utoljára 2023 nyarán, a rekordmagas infláció idején láthattunk hasonlót.
A szakértők szerint a vártnál magasabb inflációs adatok, a nemzetközi magas kamatok és a lakásárak növekedése miatt a Norges Bank valószínűleg elhalasztja a kamatcsökkentést, és a márciusi vágás helyett egy későbbi időpontban dönthet a kamatláb csökkentéséről.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Bygg.no
A NAV kifizetései 51 milliárd koronával nőttek 2024-ben
A NAV 2024-ben összesen 635 milliárd norvég koronát fizetett ki különböző ellátások és öregségi nyugdíj formájában. Ez azt jelenti, hogy az év minden percében 1,2 millió korona került kifizetésre.
2024 folyamán 2,8 millió ember, vagyis Norvégia lakosságának fele kapott legalább egyszer valamilyen juttatást a NAV-tól. Ezen felül 110 800 külföldön élő személy is részesült NAV-kifizetésben.
– Összesen majdnem 3 millió ember kapott legalább egy kifizetést a NAV-tól tavaly.
A kifizetések 8,8 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ami több mint 51 milliárd koronás emelkedést jelent.
– A növekedés oka többek között az egyre több nyugdíjas, a magas betegszabadsági ráta, valamint az átmeneti munkaképtelenségi támogatásban (AAP) és rokkantsági nyugdíjban részesülők számának emelkedése.
A 2024-es bérnövekedéssel korrigálva a kifizetések növekedése körülbelül 21 milliárd korona volt.
Az öregségi nyugdíj a kifizetések majdnem felét teszi ki
Az öregségi nyugdíj 2024-ben 309 milliárd koronát tett ki, ami 6 százalékos növekedés 2023-hoz képest.
A rokkantsági nyugdíj, az átmeneti munkaképtelenségi támogatás (AAP) és a betegszabadsági ellátások összesen 236 milliárd koronát tettek ki, ami 8,9 százalékos növekedés az előző évhez képest.
111 700 korona lakosonként
Ha a NAV összes kifizetését egyenlően osztanánk el Norvégia teljes lakossága között, az 2024-ben fejenként 111 700 koronát jelentene. Ez 7 800 koronás növekedés 2023-hoz képest.
A legmagasabb kifizetések Telemark megyében voltak, 128 900 koronával lakosonként, ezt szorosan követi Østfold, Nordland és Innlandet megye, ahol a kifizetések meghaladták a 127 000 koronát személyenként.
A legalacsonyabb kifizetések Oslóban voltak, ahol egy főre vetítve 89 900 koronát fizettek ki. Ez volt az egyetlen megye, ahol a kifizetések nem érték el a 100 000 koronát fejenként.
– A NAV átlagos kifizetési szintjét erősen befolyásolja az egyes megyék demográfiai összetétele. Mivel az öregségi nyugdíj a kifizetések felét teszi ki, az idősebb lakossággal rendelkező megyék és települések relatíve magasabb kifizetéseket kapnak. Oslo fiatalabb népessége és a nagy számú diákközösség miatt alacsonyabb kifizetési szinteket mutat.
A legnagyobb ellátások növekedése
Az öregségi nyugdíj kifizetései 6 százalékkal nőttek 2023-hoz képest, és 2024-ben 309 milliárd koronát tettek ki. Ezt 1 040 400 ember kapta.
A rokkantsági nyugdíj volt a második legmagasabb összegű ellátás, amely 2024-ben 123 milliárd koronát tett ki – ez 6 százalékos növekedés az előző évhez képest. 395 200 ember részesült rokkantsági nyugdíjban.
A táppénzkiadások 67 milliárd koronára emelkedtek, ami 9 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. 621 300 ember kapta ezt a juttatást 2024-ben.
Az átmeneti munkaképtelenségi támogatás (AAP) kifizetései 16 százalékkal, 46 milliárd koronára nőttek. 206 600 ember részesült AAP-ban 2024-ben.
A munkanélküli ellátás (dagpenger) kifizetései 30 százalékkal, 12,9 milliárd koronára nőttek, ezt 151 200 ember kapta 2024-ben.
Az előző évben a munkanélküli ellátások csökkentek a szűk munkaerőpiac miatt. 2024-ben a munkaerőpiac kiegyensúlyozottabb volt, így a növekedés inkább annak tudható be, hogy 2023-ban alacsonyabb szintről indultak a kifizetések, mintsem annak, hogy a 2024-es szint különösen magas lett volna.
A szülési támogatások kifizetései 11 százalékkal nőttek az előző évhez képest, és 2024-ben elérték a 27,1 milliárd koronát. 152 400 ember részesült szülési támogatásban.
A családi pótlék kifizetései 25,3 milliárd koronára nőttek tavaly, ami 20 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ennek oka a családi pótlék összegének növekedése. 707 500 ember kapott családi pótlékot 2024-ben.
12 milliárd koronát utaltak külföldre 2024-ben
A NAV 2024-ben összesen 635 milliárd koronát fizetett ki, ebből 12 milliárd koronát külföldön élő személyek kaptak. Ez a teljes kifizetések 1,9 százalékát teszi ki, és 1,4 milliárd koronás növekedést jelent az előző évhez képest.
110 800 külföldön élő személy kapott NAV-kifizetést 2024 folyamán. Átlagosan egy külföldön élő kedvezményezett 108 000 koronát kapott.
A külföldre történő kifizetések közül az öregségi nyugdíj volt a legnagyobb tétel, 64 000 ember számára 6,7 milliárd korona került kifizetésre. Ezt követte a rokkantsági nyugdíj (2,1 milliárd korona) és a táppénz (1,2 milliárd korona). Munkanélküli ellátásként 385 millió koronát fizettek ki külföldön élő személyek számára 2024-ben.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: NAV
Håkon koronaherceg meglátogatta a Joint Viking téli hadgyakorlatot és a hercegnőt
https://www.kongehuset.no/nyhet.html?tid=230501&sek=26939
Kilenc ország közel tízezer katonája gyakorlatozik közösen Észak-Norvégiában a “Joint Viking” nevű téli hadgyakorlat keretében. A norvég koronaherceg a héten a helyszínre látogatott, ahol helyi és szövetséges katonákkal is találkozott.
A közös gyakorlaton azt tesztelik, hogy a fegyveres erők hogyan képesek katonai műveleteket végrehajtani az erőt próbáló téli körülmények között, illetve demonstrálni szeretnék, hogy képesek megvédeni Norvégiát és együttműködni a szövetséges erőkkel.
Látogatása során a koronaherceg az éppen önkéntes sorkatonai szolgálatát töltő Ingrid Alexandra hercegnővel is találkozott, aki egy CV90 típusú támadó harcjárművet mutatott be édesapjának. A hercegnő 2024 januárjában kezdte meg kiképzését.
A “Joint Viking” téli hadgyakorlatot kétévenként tartják Norvégiában, idén március 3. és 14. között Kanada, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és az USA katonái vettek részt a kiképzésen.
Vida Réka
Forrás: Kongehuset
Amerikai bombázó repült el a norvég főváros fölött
https://www.nrk.no/stor-oslo/amerikansk-bombefly-flyr-over-oslo-1.17339509
A B-52 Stratofortress típusú amerikai bombázó péntek délben norvég F-35 vadászgépek kísérete mellett alacsony magasságban repült végig Osló belvárosa, többek közt az Akershus erőd fölött.
A tájékoztatás szerint az esemény egy normál és tervezett gyakorlat keretei közt zajlott. Tore O. Sandvik védelmi miniszter sajtótájékoztatója szerint az amerikaiak közösen gyakorlatoznak a norvég légvédelemmel, amely azt jelzi, hogy az amerikaiak elkötelezettek az európai és norvég biztonság ügyében. A rendszeres gyakorlatozás célja, hogy biztosítsa a NATO légterét. Az USA Norvégia legfontosabb szövetségese, ezért fontos, hogy itt is közösen gyakorlatozzanak.
A Norvég Fegyveres Erők szerint az Egyesült Államok évente többször is az északi országokba küldi bombázóit, amelyek pár óra alatt képesek elérni a Norvég-tenger területét.
Vida Réka
Forrás: NRK
Munch portréi Londonban
https://www.kongehuset.no/nyhet.html?tid=230541&sek=26939
Őfelsége Sonja királyné személyesen vett részt Londonban a brit Nemzeti Arcképtár Edvard Munch portréi című új kiállításának hivatalos megnyitóján. A március 13. és június 15. között látogatható kiállítás Nagy-Britanniában az első, ahol Munch portréi megtekinthetők. A portréfestészet Munch művészetének fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott része. A norvég és más európai gyűjteményekből érkező 45 mű egyedi betekintést enged abba, hogy hogyan ábrázolta Munch a családot, barátokat, művészeket és saját magát.
A londoni Nemzeti Arcképtár Nagy-Britannia egyik legjelentősebb művészeti intézménye, amely a világ legátfogóbb portrégyűjteményének ad otthont. A galériát 1856-ban alapították azzal a céllal, hogy Nagy-Britannia történetét tárja a látogatók elé a művészetek, tudományok, politika és a kultúra területén kiemelkedő személyiségek portréin keresztül. A több évszázadot felölelő gyűjtemény történelmi és kortárs személyekről készült festményeket, fényképeket, szobrokat és rajzokat tartalmaz.
Vida Réka
Forrás: Kongehuset
Elhunyt Dag Solstad író
https://www.nrk.no/norge/dag-solstad-er-dod-1.16803622
Dag Solstad hat évtizeden keresztül mutatta be a norvég társadalom fejlődését, a kortárs norvég irodalom egyik legközpontibb személyisége volt a regényírók közt, emellett esszéket és újságcikkeket is megjelentetett. Kollégájával hat riportkönyvvel számolt be a labdarúgó-világbajnokságokról.
1965-ben tűnt föl Spiraler című novelláskötetével. Két évvel később érkezett rövidprózagyűjteménye Svingstol címmel, mielőtt 1969-ben első regénye megjelent. Műveit számos díjjal ismerték el, többek közt az Északi Tanács irodalmi díjával a magyarul Regény 1987 címen megjelent művéért. 1966-tól a Profil radikális magazint kiadó szerkesztőség tagja volt.
Magyarul a Polar Egyesület kiadásában olvashatók művei. Az író 83 éves volt.
Vida Réka
Egymilliós nyeremény –nem elég ok az ünneplésre
https://www.vg.no/nyheter/i/4BK98e/vant-1-mill-i-pantelotteri-hverken-champagne-eller-kake-i-kveld
Amikor a férfi átvette a blokkot a palackvisszaváltó automatából, amelyen hat nulla szerepelt, zavartalanul folytatta a bevásárlást. Mások talán örömükben a plafonra ugrottak volna, de ő nem így reagált. Azt mondta, hogy bár lehet, hogy egy kicsit arrogánsan hangzik, de úgy érzi, hogy a nyeremény nem fogja megváltoztatni az életét.
A VG péntek délután beszélt a friss milliomossal. A 60 éves askeri férfi ebédidőben váltotta vissza az üres üvegeket egy helyi boltban, összesen 33 korona értékben. Az automatán a Vöröskereszt-gombot választotta, amely esélyt ad a milliós nyereményre. Amikor meghallotta a jellegzetes hangot, arra gondolt, hogy valószínűleg 50 vagy 100 koronát nyert, de meglepődve látta, hogy egy egész sor nulla szerepel a blokkján. Párszor ellenőrizte, majd úgy döntött, hogy zsebre teszi és inkább majd otthon foglalkozik vele.
Amikor hazaért, megerősítést nyert: a blokkon valóban hat nulla szerepelt. Elmondta, hogy nagyon jó érzés volt, és a felét oda is adta a feleségének, aki Ázsiában él. A hírt FaceTime-on osztotta meg vele. A maradék pénzt kisebb tartozásainak törlesztésére fordítja.
Amikor megkérdezték, hogy megünnepli-e a nyereményét, határozottan azt válaszolta, hogy nem. A Pantelotteriet kérdéseire válaszolva elmondta, hogy boldog és meglepett, de aznap este biztosan nem lesz sem pezsgő, sem torta. Talán majd később.
A Kiwi bolt alkalmazottai szintén meglepődtek a hír hallatán. A bolt vezetője, Christoffer Gulbrandsen szerint ez az első alkalom, hogy ilyesmi történt a boltjukban, így a hír számára is nagyon izgalmas volt.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: VG
Csaló manók síugrók – borul minden IS
Még március 8-án pattant ki a balhé a norvég férfi síugrók nagysáncos versenyét követően a trondheimi sí VB-n. Itt Marius Lindvik ezüstérmet nyert, Johann André Forfang pedig az 5. helyen zárt. A verseny után mindkét norvégot diszkvalifikálták szabálytalan öltözék miatt. Március 13-án odáig gyűrűzött a botrány, hogy a Norvég Síszövetség (NSF – Norges Skiforbund) síugrásért felelős bizottságának vezetője, Stine Korsen lemondott pozíciójáról. Saját állítása szerint azért, mert besokallt, és elege van. És annak ellenére, hogy imádja a sportot, akárcsak a családja, nem akar még egy nagytakarítást végigcsinálni.
Legutóbb akkor volt fontos szerepe, amikor konfliktus alakult ki a síszövetség vezetése, és Clas Brede Bråthen, a norvég síugró-válogatott 2004-24 közötti sportigazgatója között
Most pedig jöjjön a botrány krónikája, napról-napra:
Március 7.:
Magnus Brevig válogatott edzőt és Adrian Livelten szabót lefilmezik sunyiban, ahogy szétszedik a norvég versenyzők előzetesen jóváhagyott síugróruháit, majd ezekbe belepiszkálnak, ami egyértelmű szabályszegés.
Március 8.:
A kiszivárgott videóklip miatt Lengyelország, Ausztria és Szlovénia együtt panaszt tesznek az FIS-nél (Nemzetközi Sí- és Hódeszka Szövetség). Ezt első körben elutasítják, ám a versenyt követő ellenőrzésen kiderül, hogy a varratokba egy merevebb anyagot beletoldottak, amitől a ruha repülés/ugrás közben jobban viselkedik. Emiatt Marius Lindviket és Johann André Forfangot utólag kizárják a versenyből. Jan-Erik Aalbu norvég síugrófőnök és Magnus Brevig válogatott edző a versenyt követően tagadják, hogy csaltak volna.
Március 9.:
Az FIS délelőtt bejelenti, hogy vizsgálatot indítanak Norvégia ellen. Aalbu egy délutáni sajtótájékoztatón bevallja, hogy tudatos és szándékos csalásról van szó, de ő erről nem tudott semmit. Brevig nem volt jelen a sajtótájékoztatón. Lindvik és Forfang közös sajtóközleményt adnak ki, amiben kifejtik, hogy ha tudtak volna a trükközésről, nem ugrottak volna ezekben a ruhákban.
Március 10.:
Az NRK-nak eljuttatott e-mailben a Help (a norvég síugrók egyik legfontosabb partnere) kommunikációs vezetője, Dag Are Børresen azt írja, hogy azonnali hatállyal felmondják a szponzori szerződésüket, mert nem akarják logójukat egy csaló csapat öltözékén látni. A Norvég Síszövetség sajtóközleményt ad ki, amelyben bejelenti, hogy azonnali hatállyal felfüggesztik Magnus Brevig és Adrian Livelten munkaviszonyát. Indoklásuk szerint a napvilágra került felvételek elégséges alapot szolgáltatnak ezen döntés meghozatalára. A Nammo, a norvég síugrók legrégebbi szponzorja egy sajtóközleményben arról ad tájékoztatást, hogy ugyan még nem mondják fel szerződésüket a síszövetséggel, de a logójukat eltávolíttatják. Brevig egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozza, hogy támogattj saját felfüggesztését, emellett beismeri a csalás tényét, továbbá kijelenti, hogy őszintén bánja tettét. Adrian Livelten szabó a nap folyamán később egy közleményben bocsánatot kér, és leszögezi, hogy ezt a tettét élete végéig bánni fogja.
Március 11.:
Este 6-kor jön az üzenet, hogy Thomas Lobben, a válogatott segédedzőjének munkaviszonyát is felfüggesztik. Az érintett reakciója az, hogy saját bevallása szerint rettenetesen bánja, hogy nagyon rossz döntést hoztak.
Március 12.:
Korábbi neves norvég síugrók, Johan Remen Evensen, Anders Jacobsen és Daniel-André Tande nyilvánosság elé állnak azzal, hogy ők is szándékosan és tudatosan csaltak a jobb eredmény elérésének érdekében aktív pályafutásuk folyamán. Az NRK-nak nyilatkozva elmondták, hogy azért álltak elő történetükkel, mert remélik, hogy ennek a botránynak valami pozitív végkifejlete lesz. Az FIS felfüggeszti Lindviket és Forfangot, akik innentől kezdve nem állhatnak rajthoz a szervezet által rendezett versenyeken.
Március 13.:
Stine Korsen, a Norvég Síszövetség síugrásért felelős bizottságának vezetője bejelenti lemondását, ezzel egyidejűleg a szövetségben betöltött vezetőségi tagságáról is lemond. Espen Olsen, a Toyota Norge információs vezetője az NRK-nak úgy nyilatkozik, hogy ők is eltávolíttatják a logójukat. Anders Fannemelt nevezik ki a norvég férfi síugrók ideiglenes vezetőedzőjének, így az előzetes pletykákkal ellentétben mégsem a szlovén Bine Norčič kapja meg a posztot. Robin Pedersent, Kristoffer Eriksen Sundalt és Robert Johanssont is felfüggesztik, miután egy vizsgálaton az ő ruháikat is szabályellenesnek találták az ellenőrök. Az FIS egy sajtótájékoztatón jelenti be, hogy ezekben a ruhákban talált gyanús módosítások nem hasonlítanak a Lindvik és Forfang ruháiban találtakra.
A csalási botrányban érintett Lindviket, Forfangot, Magnus Breviget, Thomas Lobbent és Adrian Liveltent a március 13-14 közötti norvégiai Raw Air versenyből is kizárták.
Kovács Ádám
Forrás: NKR
Csoda bodøi módra
Miután március 6-án hazai pályán 3-0-ra verték a görög Olimpiakosz Pireusz csapatát, a norvég bajnoki címvédő Bodø/Glimt hatalmas lépést tett a negyeddöntőbe jutás felé. Március 13-án pedig végre is hajtották a norvég klubfutball egyik legnagyobb hőstettét, mivel egy 2-1-es idegenbeli vereséget követően 2 gólt megőriztek előnyükből. Az is eldőlt, hogy a szintén jó erőkből álló olasz Lazio csapatával játszanak a sárgamezes norvégok a legjobb 8 között, akik a cseh Viktoria Plzent verték összesítésben 3-2-re. A kettes számú európai kupasorozatban norvég csapat ilyen jól még soha nem szerepelt.
Ami pedig más sorozatokat illet, a BL-ben a Rosenborg a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején állandó szereplője volt a csoportkörnek, de innen soha nem jutottak tovább, egy alkalmat leszámítva. Az 1996/97-es szezonban a Porto, AC Milan, IFK Göteborg elleni 3 győzelemmel és 3 vereséggel a 2. helyen végeztek a D csoportban (az utolsó játéknapon idegenben 2-1-re verték a Milant). A negyeddöntőben a későbbi döntős Juventustól összesítésben 3-1-re kaptak ki, úgy, hogy az első meccsen a Lerkendalban 1-1-es döntetlent játszottak a címvédő olasz klubbal. A korábban Vásárvárosok kupája, majd UEFA-kupa, jelen pillanatban Európa Liga névre hallgató sorozatban ez a mostani a legjobb eredmény. A Konferencia Ligában pedig szintén egy negyeddöntő, amit szintén a Bodø/Glimt ért el a 2021/22-es szezonban. A megszűnt Kupagyőztesek Európa kupájában 1968/69-ben a Lyn a negyeddöntőig ment, ahol 4-3-as összesítéssel a Barcelona ejtette ki őket. 1996/97-ben pedig szintén a legjobb nyolc volt a végállomás a Brann számára, akiket a Liverpool búcsúztatott 4-1-es összesítéssel.
A Glimt március 13-i hőstettéről Kjetil Knutsen vezetőedző a találkozót követően úgy nyilatkozott, hogy ez a párharc volt a csapat történelmének legjobb teljesítménye. Jostein Gundersen, a norvég klub középhátvédje azon a véleményen van, hogy megható dolog egy ilyen siker részesének lenni. Meglátása szerint senki nem fogadott volna erre pár évvel ezelőtt. Andreas Helmersen csatár szerint ez őrületesen menő, és pont ilyen meccsekre/párharcokra vágynak. A korábbi Rosenborg- és Bodø/Glimt-legenda, Jahn Ivar „Mini” Jakobsen szerint az sem kizárható, hogy a norvég klub akár az egész sorozatot is megnyerheti, de most először a Lazióra kell koncentrálni.
A mérkőzésen az elejétől az Olimpiakosz akarata érvényesült, ám Nikita Haikin god mode-ban védett, ezért maradt a 0-0. Egészen a 36. percig, ekkor Jens Petter Hauge remekbe szabott beadása után Kasper Høgh, a dán dinamit megszerezte a meccs első gólját, amivel összesítésben már 4-0 volt a Glimt javára a párharc állása. Ez volt Høgh 7. gólja az Európa Liga idei kiírásában. Azonban a görögök nem adták fel, és az 53. percben Roman Jaremcsuk révén kiegyenlítettek, majd 10 perccel később Haikin kivédte Rodinei büntetőjét. Azonban a 65. percben az ukrán csatár, Jaremcsuk megszerezte a hazaiak 2. gólját. A 89. percben a kontrázó Andreas Helmersent a görögök hálóőre, Konstantinos Tzolakis a félpályánál letarolta úgy, hogy a labdához semmi köze nem volt. Villant a piros lap, a kamikaze-üzemmódba kapcsoló hálóőr mehetett idő előtt zuhanyozni. Több gól már nem esett Pireuszban, így 4-2-es összesítéssel a Bodø/Glimt jutott tovább. Önmagában a továbbjutás 30 millió koronát ért a norvég klubnak, akik idei szereplésükkel eddig 195 millió koronával lettek gazdagabbak. A Lazio elleni 1. meccs április 10-én lesz 18:45-ös kezdéssel az Aspmyra stadionban, a visszavágóra 1 héttel később 21 órától a Stadio Olimpicóban kerül sor.
Kovács Ádám
Forrás: NRK