Kép: Mikkel Killingmoe Christensen

Mikkel Killingmoe Christensen fémdetektora olyan apró jelet adott, hogy Christensen majdnem figyelmen kívül hagyta. Szerencsére nem tette, ugyanis a földfelszín alatt egy összegyűrt fémdarab lapult. 

-Amikor közelebbről szemügyre vettem a fémdarabot, megpillantottam rajta két alakot. Rájöttem, hogy egy arany régiséget tartok a kezemben.

Christensen készített egy pár képet, majd gyorsan eltette a leletet, nehogy elvigye a szél.

-A lapocska ugyanis akkora volt, mint a kisujjam körme, és alig éreztem a súlyát a kezemben.

A régészek eddig is ismerték a leírását egy olyan bélyegzőnek, amelyet ilyen aranydíszek készítéséhez használtak, és amelyek Østfoldból származnak, de ez az első alkalom, hogy egy ilyen aranylelet előkerült.

A kutatók nem tudják, hogy a furcsa „gullgubbe” névre hallgató kicsi, díszes aranydarabokat valójában mire is használták. Annyi biztos, hogy a Meroving-korszakból származnak, amely 550-ben kezdődött és a vikingkorig tartott.

Rengeteget találtak belőlük Dániában, néhányat Svédországban és viszonylag keveset Norvégiában. Gyakran rituális épületekhez kapcsolódnak, és a legelterjedtebb elmélet szerint valamilyen rituális célra használták őket.

Norvégiában a legtöbb ilyen lelet a Lillehammer melletti Hov i Vingrom környékéről került elő. A gyűjtemény a tavaly nyári ásatás során öt elemmel bővült, így összesen 35 ilyen leletet tartanak számon. Hármat közülük a falban találtak, kettőt pedig egy oszlopban, így az egyik elmélet, miszerint egyfajta jegyként használták őket, kevésbé tűnik megalapozottnak.

Az 1700-as évektől kezdve összesen 10-11 helyről került elő ilyen gullgubbe, és általában 2-3 darabot találnak egy helyen

-Ez nem mindennapi lelet – mondta Ingunn Marit Røstad, az oslói Kultúrtörténeti Múzeum régésze, a Meroving-korszak szakértője. – Ez az első lelet Østfoldból, úgyhogy ez nyilvánvalóan szórakoztató és izgalmas. 

Røstad szerint a két ember, akik a gullgubbét díszítik, jellegzetesen norvégnak néznek ki. 

-A férfi egy köpenyt visel, amelyen van egy hasíték, valamint elöl és hátul egy-egy fül. Dániában is előfordulhat ilyen kép, de többnyire a norvég leleteken láthatunk ilyet. A női alak haja is a Norvégiában jellemző módon látható.

Az aprócska aranyleletek olyan alapos részletességgel vannak kidolgozva, hogy azt igazán csak mikroszkóp alatt lehet látni.

-Hihetetlen, hogy némelyik milyen részletes. Elképesztően apróak, és mégis, a különböző leleteken más-más bross és köpeny látható, a ruháknak mintázata van, és a konty lehet a fej tetején vagy lent a nyaknál is, a háton lelógó hajjal együtt.

Røstad arra számít, hogy a közeljövőben több ilyen gullgubbe is előkerül.

-Az elmúlt 10-15 évben jelentősen megnőtt a fémkereső-használat. Korábban a fémdetektorok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy érzékelni tudják ezeket a leleteket, de most már jobb minőségűek, így van rá esély, hogy a jövőben több is előkerül.

Az østfoldi gullgubbét Fredrikstadban találták egy udvaron, ahol Mikkel Killingmoe Christensen és édesapja, Terje Christensen több órát is eltöltöttek az elmúlt 2-3 évben. Az ismert kulturális emlékek hátterében valószínűleg az áll, hogy a hely vélhetően egy hatalmi központ volt a vaskorban. Arild Lunde Teigen megyei régész azonban úgy gondolja, nem valószínű, hogy a környéken több ilyen lelet is elő fog kerülni. Az pedig, hogy Mikkel Christensen és édesapja találták meg a leletet, nem lehet véletlen, ugyanis a megyében az ő nevükhöz fűződik a legtöbb ilyen felfedezés.

Kékedi Anna

Forrás: Forskning