Norvégiában 1949 óta ünneplik az apukákat.
A skandináv társadalmak élen járnak a nemek közötti egyenlőség kérdésében. A Világgazdasági Fórum 2022-es jelentésében Izland, Finnország és Norvégia vezeti a listát. Ezekben az országokban sem tökéletets a rendszer, de messze megelőzik a patriarchális társadalmakat, mint például Lengyelországot, Magyarországot vagy a közel-keleti országokat.
Az egyenjogúság nem csupán a nők, hanem a férfiak jogairól is szól. Például a norvég óvodákban nagyon sok férfi dolgozik, míg egy patriarchális társadalomban ezeket a pozíciókat inkább nők töltik be arra hivatkozva, hogy ezek hagyományosan “női munkák”.
A gyermeknevelésben is fontos szerepet kapnak a férfiak a skandináv országokban. A magyarországi rendszerhez képest nagy különbség, hogy Norvégiában nem csak az édesanyának, hanem az édesapának is joga van otthon maradni a gyermekkel.
1974-ben Svédország nemsemlegesen állapította meg a szülők jogát, hogy otthon maradhatnak az újszülött gyermekkel. 1978-ban Norvégia és a többi skandináv ország is követte a gyermekgondozási szabadság kiterjesztését, de Norvégia volt az első ország, ahol 1993-ban bevezették a kizárólag apukáknak járó kvótát (fedrekvote), ami nem átruházható az anyára. Gro Harlem Brundtland kormányzása alatt a kvóta még csak 4 hét volt. Legutoljára Erna Solberg második kormányzása alatt módosult 10-ről 15 hétre.
A téma erősen megosztja a norvég társadalmat is, sokak szerint meg kellene szüntetni, és a családoknak egyénileg kellene eldöntenie, hogy ki, hogyan veszi igénybe. A kisgyerekes családok körében viszont inkább pozitív megítélese van a rendszernek, és egyre több apuka veszi igénybe a lehetőséget.
Ezúton kívánunk minden apukának, nagypapának és nevelőapukának boldog apák napját!
Kép forrása: Verena Winkelman Fathers c. fotósorozatának 12-es képe, amit a Nemzeti Múzeum kiállításában is megtaláltok. A projekt alatt 73 apukát követett a pappapermisjon alatt, és ezalatt próbálta megörökíteni a különleges pillanatokat.
Comments