Kép forrása: Nasjonalmuseet
A LEGENDA
Szent Lúcia életéről és vértanúságáról egyetlen hiteles dokumentum sem maradt fenn. A legenda szerint Lúcia i. sz. 283 körül született, és a diocletianusi keresztényüldözések áldozataként 303-ban mártírhalált halt.
A jómódú családból származó lány beteg édesanyjával, Eutichiával elzarándokolt Szent Ágota cataniai sírjához, hogy gyógyulást kérjen a szenttől. A csodaszerű felépülés után Lúcia álmában megjelent Szent Ágota, és elmondta, hogy a lány meggyógyíthatta volna anyját saját hitének erejével is.
Lúcia – anyja engedélyével – lemondta közelgő esküvőjét, és hozományát szétosztotta a szegények között. Vőlegénye bosszúból a bíróság elé hurcolta, bűnösségének kimondása után pedig a legkülönfélébb kínzásoknak vetették alá. Végül karddal döfték át a torkát, és abba halt bele.
NÉPSZOKÁSOK
Magyarországon számos pogány eredetű Luca-napi népszokást találunk: Luca-búza sarjaztatása, tollas Luca-pogácsa sütése, Luca-szék faragása stb.
A skandináv országokban nagy jelentősége van Szent Lúcia napjának. Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban elbűvölő fényünneppel emlékeznek Szent Lúciára. A gyerekek ilyenkor hófehér ruhába öltöznek, derekukon piros szalaggal, fejükön égő gyertyakoszorúval énekelnek és felvonulnak, szimbolizálva a fényt (lux) az év legsötétebb napján.
Fontos kelléke az ünnepségnek a lussekatter, vagyis a sáfrányos-mazsolás süti. A legenda szerint eredeti sáfrányra van szükség, hogy az intenzív illata és élénk sárga színe távol tartsa a macska alakban megjelenő ördögöt.
Források:
Comments