A 80-as évek végén a legtöbb politikus egyetértett abban, hogy a gyerekeknek több időt kellene az iskolában tölteniük. Azóta több kormány is növelte az órák számát.
Összesen 1359 órával többet töltenek a gyerekek az iskolában, ami két extra iskolaévnek felel meg, derül ki Elise Farstad Djupedal, az NTNU pedagógia doktorandusza kutatásából. Azt mondta, a plusz órák fele akkor került be az órarendbe, amikor az általános iskolát 9 évesről 10 évesre változtatták, a másik fele az évek során lassanként adódott hozzá.
A trondheimi Solbakken iskolában a 12 évesek fél kilenctől délután kettőig vannak bent.
- Úgy gondolom, ez egy kicsit hosszú idő az iskolában. Unalmas ennyi ideig nyugodtan ülni egyhelyben – mondta Lukas Alexander Fossen Lavold.
Nemcsak az órák száma növekedett az évek során, hanem az is megváltozott, hogy milyen tantárgyakat tanulnak a gyerekek. Lényegében az történt, hogy több norvég és matematika órájuk lett, cserébe bizonyos tantárgyak - például a technika és a társadalomismeret - háttérbe szorultak. Ennek eredményeképpen az órarend kevésbé változatos lett, és ez hatással van a gyerekek motivációjára.
A kutató rámutat azokra az adatokra, amelyekből kiderül, hogy a norvég diákok nagy része unatkozik az iskolában, illetve hogy a gyerekek több mint fele ideges az iskolai feladatok miatt.
Farstad Djupedal szerint furcsa, hogy még senki nem értékelte ezt az óraszámbeli növekedést. Ő ezt a norvég iskolapolitika egyik legdrágább bevezetett rendszerének nevezte. Azt mondja, semmi nem mutat rá arra, hogy a kibővített órarend ahhoz vezetne, hogy a diákok többet tanulnak. Úgy gondolja, problémát jelent, hogy a politikusok nem foglalkoznak az intézkedések beláthatatlan következményeivel.
Marit Knutsdatter Strand (SP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja szerint van összefüggés a hosszú és egyhelyben ülős iskolanapok és a stresszes és kevésbé motivált gyerekek számának növekedése között. Azt mondta, van egy bizottság, amely az iskolai értékeléseket vizsgálja és felmérik az órák számát is.
Elise Waagen (AP), a parlament oktatási és kutatási bizottságának tagja azt mondta, az Arbeiderpartiet nem tervezi csökkenteni az általános iskolai órák számát. Szerinte nem lehet kizárólag az órák számát vizsgálni, és nem lehet azt állítani, hogy az órák száma önmagában vezetett ahhoz, hogy a diákok stresszesebbek.
A kormány most elkezdett dolgozni egy olyan reformon, amelynek célja, hogy több gyakorlati tudást kapjanak a gyerekek az iskolában.
Forrás: NRK
Comentarios