A járványügyi bizottság úgy gondolja, a hatóságok jól kezelték a járványhelyzetet, de éles kritikát fogalmazott meg több területet illetően: az intenzív osztályokról, a beutazásról, a gyerekek védelméről, és arról, hogy ki kapott elsőként oltást.
A független bizottság értékelte a hatóságok járványkezelését 2021. október 31-ig bezárólag, vagyis abban az időszakban, amikor Erna Solberg volt a miniszterelnök. A határozat szerint a lakosság és a hatóságok jól kezelték a pandémiát.
De nem csak a hatóságokat illeti a dicsőség ezért.
- Számos magánszemély közreműködött messze meghaladva azt, amit elvárható. Az egészségügyi szolgálatban, az államigazgatásban, az önkormányzatoknál és számos vállalkozásban mutatkozott meg lenyűgöző átállási képesség és rugalmasság – írja a bizottság.
Ugyanakkor éles kritikát fogalmaztak meg:
Túl rossz a helyzet az intenzív osztályon: ahogyan a korábbi nyilatkozatban is írták, rámutatnak arra, hogy a hatóságok nem voltak felkészülve egy ilyen kiterjedésű és időtartamú járványra. Úgy gondolják, hogy az intenzív osztályon dolgozó ápolók hiánya igen komoly volt.
Nem védték meg eléggé a gyerekeket és a fiatalokat: Erna Solberg kormányának nyilvánvaló célja volt a gyerekek és a fiatalok védelme a pandémia alatt. A bizottság mindazonáltal azt írja: a kormány nem biztosított elegendő mértékű védelmet a gyerekek és a fiatalok számára. Rámutatnak, hogy a járvány és a járvány elleni védelmi intézkedések súlyosan érintették a gyerekeket, a fiatalokat és a diákokat.
Korábban kellett volna vakcinákat osztani: A bizottság megnézte azt is, ki kapott elsőként vakcinát. Úgy gondolják, hogy a magas fertőzöttségű területeknek több vakcinát kellett volna kapniuk – és korábban.
Hamarabb kellett volna előnyben részesíteni a tanárokat: megemlítik azt is, hogy a kormánynak korábban kellett volna előnyben részesítenie az oltások elosztásánál a tanárokat és azokat, akik gyerekekkel dolgoznak.
Elhamarkodott beutazási intézkedések: A járványügyi bizottság úgy gondolja, hogy a beavatkozásról szóló döntéseket elkapkodott munka, kevés együttműködés és folytonos módosítások jellemezték.
Részletekbe vesző kormányzás: A járványügyi bizottság rámutat, hogy a kormány szigorú ellenőrzést gyakorolt a járvány kezelése felett, és nagy erőssége volt, hogy a kormány határozott lépéseket tett, azonban úgy vélik, a Solberg-kormányt lekötötte a részletekbe vesző irányítás, amikor a kapacitást lehetett volna az áttekintésre és a tervezésre használni.
Nem érték el a bevándorlókat: A bizottság rámutat, hogy a bevándorlók között túl magas volt a fertőzöttek és súlyos betegek száma, ellenben az oltottak száma túl alacsony volt. Egyben úgy gondolják, hosszú időbe telt, mire célirányos intézkedéseket hoztak a bevándorlók kapcsán, és kevés információval rendelkeztek arról, hogyan közelíthetnék meg őket.
Az önkormányzati tisztifőorvosok rosszul voltak felszerelve: A bizottság úgy véli, hogy ők sem voltak elég jól felszerelve a járvány kezelésére, így megterhelő munkakörülményeik voltak a pandémia alatt.
Aggódnak a diákokért: a koronavírus-időszak következményei a tanulókra nézve szembetűnően pozitívak, ugyanakkor a bizottság talált néhány nyugtalanító tendenciát.
A volt miniszterelnök, Erna Solberg több ponton nem ért egyet a kritikával, főleg a részletekbe vesző irányítást illetően. Ugyanakkor Jonas Gahr Støre tiszteletét fejezte ki a járványhelyzet kezeléséért.
Forrás: VG
Commenti