Nemrégiben olyan felfedezést tettek norvég régészek, ami teljesen átírhatja Norvégia történelmét. Karmøyön, Haugesundtől délnyugatra ugyanis kiástak egy 770 környékéről származó hajót, ami 50 évvel régebbi, mint az osebergi lelet. Mindez azt is jelentheti, hogy már Széphajú Harald előtt is voltak viking királyok Norvégiában. Håkon Reiersen, a Stavangeri Egyetem és az Archeológiai Múzeum alkalmazásában álló tanársegéd szerint ez a szenzációs lelet új megvilágításba helyezheti a legkorábbi viking királyokat.
1886-ban helyi parasztok nyitották fel a hajót rejtő Storhaug nevű sírdombot, majd egy pajtát építettek ide. Azonban a lelet nem csak egy 20 méteresnél lényegesen hosszabb hajóból áll, korábban ugyaninnen előkerült még két kard, egy lándzsa, egy arany karperec és egy üvegből készült társasjáték is. A régészek azt hitték, hogy Karmøy északi része már nem tartogat több meglepetést, de tévedtek. Ugyanis megtalálták egy vitorláshajó farát és egy kisebb csónakot. Az Archeológiai Múzeumnál dolgozó egyik PhD-hallgató, Massimiliano Ditta megvizsgálta a még az 1800-as években feltárt leletet, és megállapította, hogy a jármű nem egy evezős hajó volt, hanem egy vitorláshajó a 770-es évekből, ami 50 évvel idősebb, mint az eddigi legrégebbi ilyen típusú vízijármű, az osebergi hajó. Ráadásul 2022 júniusában ugyanezen a környéken találtak még egy hajót, Storhaugtól nem messze, egy grønhaugi sírban.
Håkon Reiersen elmondása szerint ezek a legrégebbi hajósírok egész Skandináviában, ráadásul azt is bizonyítja, hogy az első vikingkirályok székhelye Avaldsnes környékén volt. Az új sír kb. 40-50 méter átmérőjű, és már az 1900-as évek elején részben feltárták, de ekkor csak néhány lándzsahegyet és ásót találtak ugyanitt. A georadarral végzett legfrissebb mérések azonban azt mutatják, hogy nem ástak eléggé mélyre. Reiersen szerint ez egy rendkívül egyedi felfedezés, hogy ilyen közel találnak meg egymáshoz ennyi hajót. Ezek a leletek tovább erősítik azt az elméletet, hogy már Széphajú Harald előtt is létezett viking királyság, amelynek Avaldsnes volt a székhelye.
Avaldsnes a viking korban fontos hatalmi központ volt, és környékén már több kutatási projekt is lezajlott. A jelenleg is zajló, Maktens havn (A hatalom kikötői) nevet viselő projekt 2019-ben indult, ami az Avaldsnes környéki kikötőkre fókuszált. Korábban a Kongsgård (Királyi udvar/birtok)nevű projekt tett fontos felfedezéseket.
A most nyilvánosság elé tárt kutatást egy magánember, Per Sand pénzeli, aki Hedmarkenben él, és semmi köze nincs Karmøyhöz, egyszerűen csak lelkes rajongója a vikingkornak. Amit még Avaldsnesről tudni érdemes, az az, hogy 3500 éven át fontos hatalmi központ volt, az itt uralkodó királyok felügyelték a Karmsundeten áthaladó kereskedelmet – ezt a hajózási útvonalat korábban Nordvegennek hívták, erről kapta Norvégia a nevét, a Store Norske Leksikon (Norvég Nagylexikon) szerint. A Karmsundet környékén az volt a szokás, hogy a királyokat hajóikkal együtt helyezték örök nyugalomra.
Forrás: NRK
Comments