Kép: PETTER STRØM / NRK
2016 decemberében egy fontos megállapodást írtak alá a norvég egészségügyi hatóságok és az élelmiszeripari szereplők, melynek célja az volt, hogy javítsák a norvégok táplálkozási szokásait. Ez konkrétan annyit jelentett, hogy egyenek 20%-kal több halat, gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonaféléket, ezzel párhuzamosan pedig kevesebb cukrot és telített zsírt. Ennek elérése céljából több lépést is tettek. Az egyik ilyen a #Merav kampány beindítása volt.
A #Merav többnyire reklámokból, meg mindenféle főzési inspirációkból állt. Ha valakit érdekel, az a hashtag-en keresztül könnyen meg tudja nézni, miről is szólt ez pontosan. A kérdés most azonban nem az, hogy mi volt ez, hanem hogy mennyibe került és mennyi értelme volt? Ezt a Helsedirektoratet (Egészségügyi Hatóság) nem tudta konkrétan megmondani, csak annyit tudni, hogy minden kampány éves költsége 500 000 és 1,5 millió korona között mozog.
A nagy megállapodás óta eltelt hét év, de a cél még nem, hogy a láthatáron sincs, de távolodik is, ugyanis a hal, gyümölcs, bogyó és teljes kiőrlésű gabona kevésbé fogy, mint korábban, a zsír viszont stabilan tartja pozícióját. A sikertelen akcióval kapcsolatban az NRK e-mailjére Linda Granlunds válaszolt az Egészségügyi Hatóságtól. Granlunds belátta, hogy a 20 százalék ambiciózus cél volt, és ennek eléréséhez további intézkedésekre lesz szükség.
A csökkenő gyümölcs- és bogyófogyasztás mellett még a vörös húsok kapcsán lamentál Granlunds, mivel a hús, és különösen a feldolgozott hústermékek a telített zsírok elsődleges forrásai. Ezért szeretnék, ha a vörös húst hallal, tengeri kajával, vagy vegetáriánus élelmiszerrel pótolnák többen.
Az egészségtelen étkezésre való hajlandóságot aztán az NRK a Bodø VGS (középiskola) szakácstanulóival példázza, akik ugyan megtanulnak tisztességesen sütni/főzni, azonban a diétájuk továbbra is redbull-bolle kombóból áll. Az egyik megkérdezett diák, Erica Johansen is belátja, hogy az egészséges étkezés fontos, szép és jó lenne, de a diákélet táplálkozási rendjének első szabálya az olcsóság. Az egészséges élelem pedig szerinte nem olcsó.
Ezzel a véleménnyel nincs egyedül. A Statistisk sentralbyrå (a helyi KSH) adatai is megerősítik, hogy a hal és tengeri herkentyűk ára nagyobb mértékben növekedett az elmúlt években, mint a legtöbb másik élelmiszeré. Ez Linda Granlunds szerint is problémás, mivel az Egészségügyi Hatóság közvélemény-kutatásaiból is az jön ki, hogy az ár egy nagyon meghatározó része a táplálkozásnak.
- Tudjuk, hogy az árak szabályozása egy működőképes megoldás. Épp ezért javasoltuk többször is, hogy az egészséges élelmiszerekre vonatkozó adóterheket csökkenteni, az egészségtelenekre vonatkozóakat pedig növelni kellene - mondta Granlunds.
De tényleg nagy a gáz? Az Egészségügyi Hatóság számadatai szerint nem, ugyanis a norvégok többé-kevésbé az ajánlott tápanyagmennyiségeket viszik be, de a zsírból és cukorból azért picivel több csúszik be a kelleténél.
Forrás: NRK
Comments