top of page
Szerző képeRenata Orban-Kereki

Hét dolog a norvég húsvétról


Tudtad, hogy a húsvéti nyuszinak egy bizonyos településen fokozottabban kell vigyáznia magára? Vagy hogy a lányok a 19. században főtt tojással a mellük között sétáltak a templomban? Íme hét húsvéti tény, amelyet talán nem tudtál.


1. Sokan utaznak a hegyekbe



Napsütés, hó, síléc a lábon. Ha ezek megvannak, minden adott a norvégok kedvenc húsvéti kikapcsolódásához.

A Norvég Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év második negyedévében 1 millió 160 ezer utazást regisztráltak a hegyekbe. A 2022-es adatok szerint Ringsaker is Trysil tartozik a legnépszerűbb úticélok közé.


2. Több, mint négymillió tyúk


A MatPrat szerint húsvéti ünnepek alatt Norvégiában megduplázódik a tojásfogyasztás. Körülbelül 26 millió tojást eszünk a húsvét öt napja alatt, nagycsütörtöktől húsvét második napjáig. Ez azt jelenti, hogy minden norvég legalább egy tojás megeszik a húsvéti ünnepek mindegyik napján.


Az, hogy elég tojás kerüljön az ünnepi asztalra húsvétkor, a norvég tojók biztosítják. Norvégiában tavaly több, mint 4 és fél millió tojó élt, belőlük csak Rogalandban jóval több, mint egymillió található.


3. Világelsőség



A norvégok világelsők a narancs fogyasztásban. A zöldség-gyümölcs statisztikák szerint 2021-ben Norvégia 33 015 tonna narancsot importált.

Ez személyenként 6,1 kg-ot jelent évente, ami körülbelül 30 darab narancsnak felel meg. A legtöbbet januártól márciusig fogyasztják, húsvétkor pedig egy-egy kilót. A legtöbb narancsot Spanyolországból importálják.


4. A termékenység szimbóluma



Nyilván sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy a húsvéti nyuszi miért cukorkát tojik? Ez a nyúl nagyszerű szaporodási képességéhez köthető. Amikor tavasszal megszületett a sok apró nyuszi, az a tavaszi hibernáció után felébredő élet szimbólumává tette őket.


A nyúl történelmileg az egyházi művészet népszerű motívuma is volt. A játék- és édességipar csak 1850-es években kezdett nyulat és tojást gyártani a húsvét szimbólumaként.


5. Egy település, ahol a húsvéti nyuszinak résen kell lennie



Trysilben a húsvéti nyuszinak saját magáról kell gondoskodnia, ha a biztonságról van szó. Ezen a településen ugyanis leginkább nyulakra vadásznak. Tavaly csak Trysilben mintegy 590 nyulat öltek meg. Országos szinten 2020 és 2021 között 14 730 nyuszi költözött az örök vadászmezőkre vadászok miatt.


6. A húsvét a második legnagyobb ünnep édesség árusítás szempontjából



A húsvéti tojásokat minden évben zsúfolásig megtöltik különféle édességekkel. A család és a barátok özönlenek a szupermarketekbe, hogy vásároljanak a húsvéti finomságokból.


A statisztikák szerint Halloween után a húsvét a második legnagyobb ünnep az édességeladás tekintetében.


7. Főtt tojás a mellek között



A tojásokat húsvétkor gyakran festik, díszítik. A tojások hasonlóan a nyúlhoz, a termékenységet, az újjászületést és az új életet szimbolizálják.


A tojásdíszítés régi hagyomány, Afrikában 60 ezer éves strucctojásokat is találtak.


Ezzel szemben az 1800-as években Norvégia egyes részein az volt a szokás, hogy a lányok húsvétkor egy főtt tojással a mellük között mentek el a templomba, majd a tojást annak a fiúnak adták, aki a legjobban tetszett nekik.


Bár ez az szokás már kikopott a köztudatból, azonban a tojások húsvéti színekkel való díszítése azóta is népszerű.


295 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comentários


bottom of page