Nehezen elfogadható, hogy mind a magánszemélyek, mint az önkormányzatok másként bánnak az ukrán menekültekkel, mint a többivel, pedig az eritreai vagy szíriai menekülteknek is ugyanolyan szükségleteik vannak, mint nekik. Ingyenes busz és vasúti közlekedés, telefonkártyák, egyetemi helyek, belépők a múzeumokba, futballmérkőzésekre és koncertekre. A tavaly télen kitört háború óta a magánszemélyek és a megyei önkormányzatok is különféle ingyenes juttatásokat biztosítanak az ukrán menekülteknek, miközben a más országok háborúja és nyomorúsága elől menekülők a befogadó központokban ülnek. Az ingyenes ajánlatok rájuk nem vonatkoznak. Tor Brekke a HERO (Norvégia legnagyobb, befogadó állomásokat üzemeltető szervezete) vezetője szerint fantasztikus látni, hogy a norvég társadalom szívesen fogadja a menekülteket, de nehéz elfogadni, hogy a más országokból menekülő embereket nem fogadjuk ugyanígy, pedig nekik is szükségük van védelemre és arra, hogy a megfelelő módon és minél hamarabb integrálódjanak a norvég társadalomba. Az FrP úgy véli, megvan az oka annak, hogy egyesek ingyenes ajánlatokat kapnak, miközben mások nem. A párt bevándorláspolitikai szóvívője, Erlend Wiborg szerint különbség van azok között, akik messzebbről, és azok között akik egy hozzánk közeli országból menekülnek. Az FrP évek óta azt hangsúlyozza, hogy a menekülteket a közvetlen környezetükben lehet a leghatékonyabban segíteni.
- Egy ukránnak teljesen más igényei és alapjai vannak a norvég társadalomban való boldoguláshoz, mint annak, aki például Szomáliából érkezik. Úgy véli, hogy az ukránok kulturálisan annyira hasonlítanak a norvégokhoz, hogy gyorsan be tudnak majd illeszkedni a társadalomba, ezért nincs szükségük hosszú integrációs folyamatra. Marte Mjøs Persen (Munkáspárt) munkaügyi és integrációért felelős miniszter nem ért egyet azzal, hogy az ukrán menekültek kivételes bánásmódban részesülnek, legalábbis nem az állam részéről. Ő nem tapasztalja, hogy az önkormányzatok szívesebben fogadják be az ukrán menekülteket, mint a többieket. Hangsúlyozza, hogy nem akarja leszólni az emberek elkötelezettségét az ukránok iránt, de arra biztatja a magánszemélyeket és az önkormányzatokat is, hogy senkit ne diszkrimináljanak.
Tor Brekke (HERO) szerint az ukrán menekültekkel kapcsolatos, norvég hatóságokhoz érkező bírálatok (pl kevés pénzt kapnak élelmiszerre) arra hívják fel a figyelmet, hogy változtatnia kell Norvégiának a bevándorlási politikáján. Nyilvánvaló, hogy a menedékkérőkre vonatkozó rendelkezéseket úgy tervezték, hogy azok ne csábítsák arra az embereket, hogy idejöjjenek menedékjogot kérni – mondja. Nagy a kontraszt akkor is, ha olyan csoportok érkeznek, akiket a norvégok szívesebben segítenek.
Forrás: NRK
Comments