Áprilisban Tonje Skinnarland (54), a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője depresszió miatt egy hónapra kórházba került. Túl sokat és túl keményen dolgozott hétvégenként és esténként is, éjszakánként pedig éberen feküdt az ágyában. Betegszabadságra ment, de először nem kapott megfelelő segítséget, így még mélyebbre került. Néhány hét múlva már a családja is jelezte, hogy sürgős segítségre van szüksége, így idén áprilisban egy hónapot kórházban töltött. Ekkor már megfelelő, szakszerű kezelést kapott. Néhány hónap múlva megpróbált visszatérni a munkájához, de rövid idő múlva ismét beteg lett, mert a visszatérés túl gyors és túl intenzív volt. A munkahelyén óriási felelősség van a vállán. A tavalyi évben Skinnarland a Katonai Vezérkar hadműveleti vezetője lett. 2016-tól 2021-ig ő volt a Norvég Királyi Légierő vezérkari főnöke. Ő volt az első nő, aki betöltötte ezt a tisztséget.
Bár korábban nem tette, a kiégése kapcsán megtanulta, hogy világos határokat kell húznia a munka és a szabadidő között. Fontos, hogy a kettő egyensúlyban legyen, és az is, hogy ne támasszon magával szemben túl magas követelményeket. Meg kell elégednie az «elég jó»-val.
Az a tapasztalata, hogy megéri nyitottnak lenni. A pozitív visszajelzések támogatóak, a nyitottság pedig segít abban, hogy az emberek időben kérjenek segítséget.
- Többen küzdenek, mint gondolnánk. Nem szégyen a pszichés probléma, de sajnos még mindig így kezelik – mondja. Utólag már azt is tudja, hogy a problémák az idő előrehaladtával csak felhalmozódnak. Ő is addig maradt talpon, amíg már nem bírta tovább.
- Korábban kellett volna észrevennem a jeleket - mondja arról az időszakról, ami után a kórház sürgősségi részlegére került.
Ingrid Blø Olsen pszichológus, a munkapszichológia szakértője szerint a kiégés jelei lehetnek az ingerlékenység, rossz hangulat, pánikrohamok és fájdalmak.
- Gyakran a munkahelyi és a magánéleti stressztényezők összessége okozza a tüneteket, amelyek az idő haladtával fokozódnak. A szervezet stressztünetei normális reakciók, és annak jelei lehetnek, hogy bizonyos változtatásokra van szükség – mondja Olsen. Egyéb jelek lehetnek a fokozott aggódás, valamint a társas kapcsolatok kerülése. A kiégés kockázati tényezője lehet a perfekcionizmus és az erős önkritika, az időkényszer, a túlzott munkaterhelés és a visszajelzés hiánya a vezetőtől. A gyermekkori traumák és zaklatások megélése szintén kiszolgáltatottá tehet a kiégéssel szemben. - Amikor az emberek kiégnek, gyakran úgy érzik, hogy csak elakadtak, de ez hamarosan elmúlik – mondja Olsen.
Skinnarland felépülése lassan, de biztosan halad előre. Május óta terápiás foglalkozásokon vesz részt katonai pszichológussal. A cél a munkába való fokozatos visszatérés. Jelenleg 100%-ban betegszabadságon van depresszió és kiégés miatt.
- Nehéz megmondani, mikor állok készen arra, hogy teljes munkaidőben kezdjek újra dolgozni– mondja, és mindenkit arra biztat, hogy kérjen segítséget, ha úgy érzi, hogy szüksége van rá.
Forrás: NRK
Comments