Ha bármelyik norvégot megkérdezzük, mi az, amit húsvétkor biztosan enni fog, nagy valószínűséggel elsők között említi a Kvikk Lunsj csokoládét, mint alapvető húsvéti édességet.
De miért és hogyan alakult ki ez a Kvikk Lunsj evési szokás?
A Kvikk lunsj generációk óta, több, mint 80 éve a norvég kirándulók rendszeres útitársa.
A Freia tejcsokoládéval bevont ropogós keksze több, mint csokoládé, gyakorlatilag maga a norvég életérzés.
Arról nincsenek feljegyzések, hogy 1937 előtt mit vittek magukkal az emberek amikor kirándulni mentek, de ma már húsvétkor elképzelhetetlen a jól ismert "ut på tur, aldri sur", ha otthon felejtetted a Kvikk Lunsj csokidat.
Amikor a Kvikk Lunsj csokit 1937-ben piacra dobták, "az ideális túra ételként" pozícionálták, formáját pedig az 1930-as évek legmodernebb sportruházatához, az anorákhoz igazították.
A "túrázós csokoládé" ötlete a Freia alapítója, Johan Throne Holst fejéből pattant ki, miután egy kirándulás során eltévedt és útitársa panaszkodni kezdett, hogy Throne Holst még csokoládét sem hozott magával, pedig ezt az egyet soha, de soha nem szokta elfelejteni, mikor kiándulni mennek.
Néhány évtizeddel később már a boltok polcain volt a Kvikk Lunsj.
Piacra dobásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a csokoládé könnyen szállítható és egyszerűen elfogyasztható legyen.
Reklámozásánál fontosnak tartották a korabeli táplálkozási szokásokhoz való igazodást is, így felhívták a figyelmet arra, hogy egy Kvikk Lunsj csokoládénak ugyanolyan tápértéke van, mintha megennénk két tojást, két szelet vajas kenyérrel.
Nyilván nem árulunk el nagy titkot, hogy ez a marketing szöveg napjainkban már nem kifejezetten lenne működőképes.
Ma már egy kicsit másképpen definiáljuk az egészséges életmódot, mint 80 évvel ezelőtt, azonban még mindig sokakat elégedettséggel tölt el ha elfogyaszt egy ilyen csokoládét utazás közben, hegyen, völgyön át, akár gyalogosan, akár sílécen állva.
A Kvikk Lunsj gyártójának mindig is fontos volt, hogy arra ösztönözze a norvég embereket, hogy mozduljanak ki, menjenek kirándulni, ezért is működik együtt a Norvég Turisztikai Szövetséggel (DNT) már az 1960-as évek óta.
Kezdetben a hegyi balesetek megelőzése érdekében a Norvég Turisztikai Szövetség és a Norvég Vöröskereszt által 1952-ben közösen megfogalmazott túrázási útmutatót nyomtatták a csomagolás hátoldalára, amit a későbbiekben további hasznos és érdekes túrázási információkkal egészítettek ki. Manapság a csomagolás hátoldalát arra használják, hogy a Norvég Turisztikai Szövetség és a Síszövetség önkéntesei előtt tisztelegjenek.
A híres "kirándulós csokoládéból", amit kizárólag Norvégiában értékesítenek, évente körülbelül 40 millió darab kerül ki az oslói Freia gyárból.
Az évi 40 millió csokiból mintegy 15 milliót húsvét környékén adnak el. Ez azt jelenti, hogy egy norvég lakos évente átlagosan kilenc Kvikk Lunsj csokit eszik meg, és ebből négyet a húsvéti időszakban.
Tine Sundfør klinikai táplálkozási szakértő nem javasolja, hogy hetente négy Kvikk Lunsj csokit együnk, ám néha néha nyugodt lelkiismerettel elfogyaszthatunk egyet útközben. Időnként mindenkinek jár egy kis kényeztetés, és a jó közérzet legalább olyan fontos az egészség szempontjából, mint a mozgás és a kiegyensúlyozott étrend.
Forrás: Kiwi
Comments