Kép: Unsplash
A lakosság számának növekedése és az éghajlatváltozás hatásai, elsősorban az egyre nagyobb csapadékmennyiség miatt egyre több szennyvíz kerül a norvégiai csatornarendszerekbe. A szennyvíztisztítás azonban sok helyen nem megfelelő minőségű.
A Norsk Vann nevű érdekszervezet szerint Norvégiának mintegy 300 milliárd koronát kellene költenie a víz- és szennyvíz-infrastruktúra fejlesztésére 2040-ig, hogy az megfeleljen a szigorodó EU-s szennyvízkezelési szabályoknak. Jelenleg az önkormányzatok döntési hatáskörébe tartozik az, hogy a hyttékből és házakból származó szennyvíz hogyan kerül a csatornarendszerbe. Ezen a területen súlyos hiányosságok vannak a Környezetvédelmi Igazgatóság szerint. A kisebb településeken élők különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel ott kevesebb lakosnak kell osztoznia a beruházási költségeken, így akár háromszorosára is nőhet a víz- és csatornadíj.
Hamar példát mutat a szennyvíztisztításban: kevesebb vegyszert használnak, tápanyagokat vonnak ki, valamint biogázt és műtrágyát is előállítanak a visszamaradt iszapból. Ezzel a módszerrel nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem a környezetet is védik. Hasonló szennyvíztisztító telep épül Kongsbergben is, várhatóan 2029-ben.
Pál Bettina
Forrás: NRK
Kommentare