A hulladékválogatással kapcsolatos figyelmetlenség sokba kerülhet az oslóiak számára, akár 12000 NOK büntetést is kaphat az, aki rossz zsákba teszi a szemetét. Élelmiszerhulladék a zöld zsákba, műanyag a lilába, a maradék hulladék normál műanyag zacskóba. Ennyire egyszerű lenne, de mégsem az. A legutóbbi, tavaly végzett hulladékelemzés szerint az eredmény kiábrándító, a legtöbb szemetet rossz zsákba dobják ki. A kukában landoló élelmiszereknek csak a fele került zöld zsákokba, a műanyaghulladéknak pedig csak 30%-át dobták a megfelelő zsákokba. Ez azt jelenti, hogy sok, potenciálisan újrahasznosítható élelmiszerhulladék és műanyag csomagolás került a vegyeshulladékba.
A jövő héten a városi képviselő-testület elé terjesztik az új hulladékkezelési szabályzatra vonatkozó javaslatokat. Ennek részeként egy 12 230 NOK-ig terjedő, úgynevezett szabálysértési díjat javasolnak bevezetni a hulladékválogatással kapcsolatos szabályok megsértésekor. A városi képviselő-testület szerint „olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a szabályzat előírásait nem tartják be, és írásbeli vádemelést követően sem sikerül orvosolni a helyzetet”.
A Norvég Hulladékgazdálkodási Ügynökség nem tervezi ezeknek a bírságoknak a kiszabását a közeljövőben, de beveszik a szabályzatba, mint lehetőséget. Ezen felül több intézkedést javasoltak a hulladék hatékony szortírozására. Az egyik ilyen, hogy a különböző színű zacskók helyett külön tartályt vezetnek be az élelmiszerhulladék számára. A másik pedig egy korszerű létesítmény, amely a maradék szemétből is ki tudja válogatni a műanyaghulladékot. Ezek, és a bírság kiszabásának lehetősége is, hosszútávú intézkedések. Inkább motiválni szeretnének, mint büntetni.
A hulladékra vonatkozó szabályozást 2012 óta – amikor bevezették a szelektív hulladékgyűjtést Osloban - nem vizsgálták felül. A hivatal már akkor lehetőséget akart kapni a „szemétbűnözők” megbüntetésére, de nem kaptak hozzá a politikusoktól támogatást, mert úgy vélték, hogy ez kollektív büntetéshez vezetne, hiszen lehetetlen követni, hogy ki hibázik egy lakóközösségen belül, vagy más helyeken, ahol közös hulladéktárolókat használnak. A lakásszövetkezetek testületeinek, amelyeknek általában nincs saját gondnoka, főállású alkalmazottja, nincs is reális lehetőségük a hulladékválogatás kikényszerítésére azon túl, hogy a lakókat a szabályok betartására ösztönzik. Az Obos ma is ezt az álláspotot képviseli. Súlyosabb esetekben – ha valaki a környezetet veszélyeztetve helyezi el a szemetét - már eddig is volt lehetőség bírság kiszabására.
Forrás: NRK
Comments