A Norvég Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a bevándorlók kb 40%-a dolgozik a végzettségénél alacsonyabb követelményeket támasztó munkakörben. A készségek munkaerőpiaci felhasználásának hiánya társadalmi probléma, és sokkal nagyobb mértékben érinti a bevándorlókat, mint a lakosság többi részét. A túlképzett bevándorlók aránya 2015-ben 42% volt, és ez a szám alig változott az elmúlt hat évben. A teljes lakosság körében ez az arány 14% körül mozgott ugyanebben az időszakban.
Leginkább az üzletekben, szállodákban, éttermekben és a közlekedésben vannak olyan munkakörök, amelyekhez nem kell felsőfokú végzettség. Itt találjuk a legmagasabb arányban a túlképzett bevándorlókat (70%, 2021-es adat). A statisztikai hivatal adatai szerint ezek azok a munkakörök, ahol a legalacsonyabbak a bérek.
A tíz évnél rövidebb ideje Norvégiában élő bevándorlók közül a 2015–2021 közötti időszakban átlagosan 54% volt túlképzett. Ez az arány 30% volt azoknál, akik már több, mint tíz éve élnek az országban. A tíz évnél hosszabb tartózkodási idővel rendelkező, az uniós térségből érkező bevándorlóknak már csak 19%-a túlképzett a munkaköréhez képest (2015-ös adat). És míg a többi területen az arány stagnál vagy csökkent, addig egy 2021-es statisztika szerint az utóbbiak aránya 19%-ról 30%-ra nőtt. Mi ennek az oka? Miért nehezebb a bevándorlóknak a képzettségüknek megfelelő álláshoz jutni? A forskning.no 2021-ben írt tanulmánya szerint a probléma forrása nem a bevándorlóknál, hanem a munkaadóknál keresendő. Úgy találták, hogy a vállalatok nem bíznak a magasan képzett bevándorlók képességeiben. Megkérdőjelezik a ajánlóleveleiket és a nyelvtudásukat, és kevésbé hatékonynak tartják őket. Mindeközben több iparágban is hiányzik a képzett munkaerő nemcsak Norvégiában, de egész Európában, ezért a cégeknek nyitniuk kell a magasan képzett bevándorlók felé.
Forrás: FORSKNING
Comments