A romák 1971-ben rendezték meg első világkongresszusukat Londonban, ahol elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, és április 8-át a romák világnapjává nyilvánították.
A romák és a vándorcigányok elismert etnikai kisebbséget alkotnak a zsidókkal, kvénekkel és erdei finnekkel együtt 1999 óta, miután Norvégia ratifikálta az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét.
A Norvégiában élő romák a 19. századtól kezdve vándoroltak be Norvégiába, számukat 2-3 ezer főre becsülik. A második világháború alatt gyakorlatilag a teljes roma kisebbséget deportálták, és nem engedélyezték az új bevándorlók érkezését. Az újra betelepülés csak az 1950-es évektől indult meg. Ekkor kezdetét vette egy erőltetett integrálási folyamat (norvégosítás), aminek a jellege csak az 1970-es évektől változott, amikor a kényszert felváltotta egy közös párbeszéd.
2015-ben Erna Solberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke volt az első, aki nyilvánosan bocsánatot kért az ország nevében, hogy a világháború alatt diszkriminálták a romákat, és megakadályozták, hogy bevándorolhassanak, ami miatt romák tucatjai haltak meg náci haláltáborokban.
Norvégia úgy gondolja, hogy mindegyik etnikai kisebbség, köztük a roma is, hozzájárul a norvég kulturális örökség formálásához és gazdagításához.
Tavel bachtalo to maro djes!
Forrás: Utdanningsforbundet, Regjeringen, Euronews
Comments