Kép: Wikipedia
Két szakértő egybehangzó véleménye szerint Anders Behring Breivikről nehezen elképzelhető, hogy a közeljövőben úgy fog változni a viselkedése, hogy kevésbé legyen veszélyes. A 77 ember meggyilkolásáért felelős terrorista szeretne feltételesen szabadlábra kerülni, miután az első 21 éves börtönbüntetéséből majdnem 13 évet letöltött (a norvég jogrend annyira jó fej, hogy még tényleges életfogytiglan sincs benne). Az előző ilyen kérelme óta szinte semmit nem változott, legalábbis az igazságügyi elmeszakértők véleménye szerint. Ugyanis szerintük Breivik továbbra is nárcisztikus és antiszociális személyiségzavarban szenved (szerintem meg nem szenved, hanem kimondottan élvezi, hogy ilyen ember).
Pia Jorde Løvgren pszichiáter és Kåre Nonstad pszichológus specialista egy 100 oldalnál is hosszabb tanulmányt írt Breivikről. Løvgren véleménye szerint egyértelműen jelen van az ismételt erőszakos cselekmények elkövetésének kockázata, amennyiben szabadlábra helyezik, vagy alacsonyabb szintű őrizetbe helyezik át a 45 éves elítéltet. A személyiségzavar és a szélsőséges politikai nézetek együtt pedig eléggé veszélyesek. Nonstad megállapítása szerint Breivik politikailag szélsőségesen jobboldali, ebbe pedig úgy kapaszkodik, mint egy fuldokló az utolsó szalmaszálba. Emellett az énképének védelmében eltorzítja a valóságot, önmagát pedig egy társadalmi szempontból kiemelkedően fontos emberként mutatja be. Nonstad még arra is kitér, hogy Breivik annyira nem képes magát beleképzelni más emberek helyzetébe, hogy az már az autizmus határait súrolja. Az érintett erről azt nyilatkozta, hogy vannak olyan jellemvonásai, amelyekkel a többség nem rendelkezik, viszont szerinte nincsenek személyiségzavarai. Løvgren úgy vélekedik, hogy felületes dolog lenne csak a személyiségzavarokkal foglalkozni, ugyanis fontos tényező a világnézet is, amely 2011-hez képest Breiviknél nem változott. Ami azért is aggasztó, mert részt vesz egy deradikalizációs programban, ez idáig eredménytelenül. Løvgren álláspontja szerint a radikális gondolkodású emberekre jellemzően a 45 éves börtöntölteléknél is megfigyelhető az, hogy az identitását kizárólag a jobboldali szélsőségesség teszi ki.
Amikor ismertették a tárgyalás során a tanulmányt, Breivik elismeréssel illette a szakértőket, ugyanakkor kitartott azon álláspontja mellett, hogy őt beteg emberként kezelik, holott csak egy olyan közösség tagja, amely szeretné elkerülni, hogy a fehér ember kisebbségbe kerüljön. A szakértők szerint a jelenlegi fogvatartási körülmények mellett nehéz lesz jelentős változást elérni, ebben pedig Øystein Storrvik védőügyvéd is egyetért. Nonstad szerint fontos lenne bizonyos dolgokon változtatni, ám ezt nehéz megoldani, Løvgren pedig az NRK-nak azt fejtegette, hogy az ember nézeteinek megváltoztatásában fontos szerepet játszik az, hogy más nézetekkel rendelkező emberekkel szocializálódik, ez jelen esetben szükségszerű.
Az ügyész, Hulda Olsen Karlsdottir arra jutott, hogy Nonstad és Løvgren tanulmánya egybecseng a törvényszék 2012-es megállapításaival, melynek értelmében: 1.: Breivik mentálisan nem beteg. 2.: Súlyos személyiségzavarai vannak. 3.: A terrorizmushoz ezen zavarok és a fanatizmus kombinációja vezetett. Breivik az ügyész kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tárgyalásokat egyrészt az üzeneteinek célba juttatására használja, másrészt pedig arra, amire egy tárgyalás való. Vallomásában saját magát egy szélsőjobboldali csoport képviselőjeként mutatta be, továbbá önmagára nem „én”-ként hivatkozott, hanem „mi”-ként. A szakértők szerint nehezen hihető, amit Breivik a megbánásról mond, mert továbbra is szélsőséges, annak ellenére, hogy saját állítása szerint most már nem erőszakos. Ugyanis lehetséges egy visszaesés nála, amennyiben a társadalom nem mozdul el a neki tetsző irányba. Karlsdottir végső konklúziója az, hogy Breivik továbbra is veszélyes ember. Egyébként nem először próbálja meg elérni, hogy szabadlábra helyezzék, ám akkor (2022-ben) erre kategorikusan nemet mondott a bíróság.
Kovács Ádám
Forrás: NRK
Comments