Kép: Wix
A betegállományok megnövekedett számának mintegy felét a légúti fertőzések és a COVID-19 hosszú távú tünetei (long covid) teszik ki.
A betegségek miatti távollét folyamatosan emelkedik. Az NHO és több politikai párt a betegszabadság csökkentését javasolják, hogy mérsékeljék a távollétek számát. De mi az igazi oka annak, hogy egyre többen nem tudnak dolgozni?
Long covid és megfázások
A NAV új adatokat tett közzé, amelyek rávilágítanak a növekedés okaira: a 2020-as koronaév után ai betegség miatti távollét növekedésének majdnem felét légúti fertőzések és valószínűleg a COVID-19 hosszú távú következményei okozzák.
Ezt nevezik long covidnak. A kimerültség az egyik legfontosabb tünet, amit a Helsenorge is megerősített.
Ivar Lima, a NAV kutatója a FriFagbevegelse-nek azt mondta, meglepetéssel tapasztalja, hogy a szakemberek, akik részt vesznek a betegszabadság növekedéséről szóló vitában, nem említik, hogyan járult hozzá a COVID-19 a betegállományok emelkedéséhez.
A NAV Arbeid og velferd című szaklapja dokumentálja, hogy a légúti fertőzések és a long covid jelentősen hozzájárultak a betegség miatti távollétek növekedéséhez. Lima szerint a betegszabadság-politika vitájában fontos, hogy árnyalt képet adjunk a távollétekről és azok okairól.
2021 óta egyre több kimerültséggel kezelt beteg
Minden betegszabadságot orvosi diagnózissal kell indokolni, de a long covid egyelőre nem hivatalos diagnózis. Az Egészségügyi Hatóság azt ajánlja az orvosoknak, hogy long covid esetén a kimerültséget tüntessék fel, mint diagnózist.
A kimerültség miatti távollét 2016 és 2020 között stabil volt. Azonban a „kimerültség diagnózisának” használata 2021-ben hirtelen megugrott, és azóta is folyamatosan magas.
Lima hangsúlyozza, hogy lehetetlen megállapítani, hány esetben kapcsolódik a kimerültség a long covidhoz.– Valószínű, hogy sok esetben a long covid áll a háttérben. Azok a diagnózisok is, amelyek pszichés tünetekkel kapcsolatosak, szintén utalhatnak long covidos esetekre, de ezt nem lehet biztosan állítani – tette hozzá.
Hányan szenvednek long covidtól?
A kutatások szerint azoknak, akik COVID-19-et kaptak, körülbelül 3%-a fog hosszú távú tüneteket tapasztalni, amit a The Lancet című neves orvosi folyóirat is megerősít.
Ivar Lima rámutatott, hogy tudományos szempontból még mindig bizonytalan, hányan szenvednek long covidtól, és jelenleg folyik egy vita arról, hogyan kellene ezt diagnosztizálni.
Hogyan befolyásolja a long covid a távolléteket?
A hosszú távú betegszabadságok kisebb növekedése is nagy hatással lehet az összesített betegszabadság százalékára.
A NAV kutatói egy becslést készítettek arról, hogyan hatottak a long covid esetek a távollétekre:
Ha 2022-ben és 2023-ban az aktív dolgozók fél százaléka súlyos long covidot kapott, akkor körülbelül 14 000 aktív dolgozóról beszélhetünk.
Ha mindegyikük egy teljes évre betegszabadságra ment, az összesen csaknem 3,5 millió elvesztett munkanapot jelentene.
A NAV hivatalos statisztikája szerint 2023-ban összesen 32,5 millió munkanap ment veszendőbe betegszabadság miatt.
Így a long covid ebből az elméleti példából kiindulva az összes betegszabadság 10%-át tette volna ki 2023-ban.
Orbán-Kereki Renáta
Forrás: Fri Fagbevegelse
Comments