Új sorozat a királyi párról: Így kell ezt csinálni!

Kép: Amazon Prime

A sorozat készítője, Vibeke Idsøe, sikeresen meséli el újra Harald és Sonja történetét – úgy, hogy az mélyen megérinti a nézőket.

A négy epizódból álló, összesen négy órás sorozat Idsøe mestermunkája, de mennyire támaszkodik a valóságra? Éppen annyira, hogy fenntartsa a feszültséget.

A nyitójelenet stílusában erősen emlékeztet „A korona” című sorozatra: egy korona lassan forog, miközben archív felvételeken felvillannak a királyi család pillanatai.

Az első jelenet a fiatal Erzsébet királynő udvarában játszódik, ahol Olav királyt a brit Térdszalagrend tagjává avatják. A ceremónia annyira hagyományokkal átitatott, hogy szinte alig marad levegő a teremben. Még Fülöp herceg is elunja magát, és megjegyzi: „Legalább a tollas kalapokat elhagyhatnánk, nem?” Olav azonban hajthatatlan – a hagyományoknak tovább kell élniük.

Ezután visszatérünk Oslóba, a fényűző Vinderen városrészbe, ahol a felsőbb körök fiataljai vacsorára gyűlnek össze, és Sonja Haraldsen először találkozik Harald herceggel. Mielőtt azonban ez megtörténne, kiáll egy Weidemann-festmény mellett: „Nyitottnak kell lennünk az új és modern dolgokra.”

Harc a királyi palotával

A fő konfliktus világosan kirajzolódik: Olav király a hagyományok és a múlt megtestesítője, míg Sonja az új idők szimbóluma. Közöttük áll Harald, a félénk trónörökös, aki maga a konfliktusforrás és a díj is egyben – vajon enged apja akaratának, vagy követi a szerelmet és Sonját?

Olav király halála óta ezt a történetet egyre egyértelműbben mesélik el – maga Sonja is, miközben Harald némán, egyetértően bólint mellette.

Ez a történet alapja, mégis nehezebb elmesélni, mint gondolnánk: hiszen két emberről szól, akik kilenc éven át várakoznak, és a legnagyobb probléma éppen az, hogy semmi sem történik.

Vibeke Idsøe, aki a sorozat megalkotója, írója és rendezője is egyben, mesterien irányítja a történetet. Pontosan úgy, ahogyan Sonja királynő vezeti a palotát: határozottan és precízen. Az eredmény kiváló – mert Idsøe hű marad a történelmi forrásokhoz.

A sorozat elegánsan mesél, szoros a felépítése és gyönyörűek a képei, minden színész kiválóan alakítja a szerepét. Anders Baasmo megérdemelne egy Szent Olav-rendet az Olav király megformálásáért. Igazi élvezet figyelni, hogyan mutatja meg a király "nem"-jét, amely fokozatosan "igen"-né alakul, apró részleteken keresztül.

Gina Bernhoft Gørvell olyan Sonját alakít, aki egyesíti magában a kedves lány, a türelmes pár és a ravasz stratéga szerepét.

Sindre Strand Offerdal sikeresen mutatja be Harald karakterének fejlődését a sorozatban: amíg a várakozás Sonjára nehezedik, Harald fokozatosan a merev és zárkózott személyiségből egy magabiztosabb, nyitottabb férfivá válik.

Szorító döntés

Végül Harald felbátorodik, és szembeszáll apjával: ha nem házasodhat meg Sonjával, akkor inkább örökre egyedül marad.

Olav király választás elé kerül, miközben a kormány sem igazán nyújt segítséget. Az utolsó epizódban láthatjuk a miniszterelnök Bortent, aki szinte menekül Ulrikke Døvigen elől, aki a híresen konzervatív igazságügyi minisztert, Schweigaard Selmert halálosan komolyan alakítja: „Itt nem lesz polgári esküvő!”

A sorozat remek betekintést ad egy olyan közeli múltba, amely ma már távolinak tűnik. A királyi család azóta egyre közelebb került a néphez, de az első lépés mindig a legnehezebb.

Märtha hercegnő tragédiája

A sorozat az Amazon Prime számára készült, abban az időben, amikor a streaming-szolgáltatók még bőséges költségvetéssel dolgoztak, mégis rendkívül okosan és költséghatékonyan készült. A legtöbb jelenet a Haraldsen család otthonában játszódik, ahol Anneke von der Lippe érzékenyen és melegséggel formálja meg Dagny Haraldsent. Ezzel szemben a palotabeli jelenetek tudatosan hidegebb hangulatúak.

A sorozat mélyebb rétege a koronahercegnő, Märtha túl korai halálában gyökerező trauma. Ez olyan, mint egy mese, ahol az idő megáll a gyászban.

Lehetne több is?

Ha van egyetlen kritika, akkor az, hogy nem kapunk többet. A sorozat nem lép túl a történelmi forráson, amit feldolgoz. Ez egyszerre erőssége és gyengesége is: míg hiteles marad, egyúttal korlátozza is a lehetőségeit.

Orbán-Kereki Renáta

Forrás: Dagbladet