MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Gyakran hallani azt, hogy azért van jóléti állam Norvégiában, mert van kőolaj. Ahhoz, hogy ezt megcáfoljuk, nézzük meg mit jelent a skandináv jóléti modell fogalma. ​ A gazdagság nem egyenlő a jóléttel. Ha például az egy főre jutó bruttó hazai értéket nézzük, akkor a világranglista elején Katar áll, a legtöbb bruttó hazai terméket az USA és Kína termeli. Minden olyan nemzetközi mutató, ami komplexen vizsgálja a társadalmat (gazdaság, politika, oktatás, egészségügy), ott a közel-keleti olajországok sokkal hátrébb kerülnek, és rendszeresen a skandináv országok teljesítenek a listák élén. ​

Ha a jóléti modell létrehozható lenne csupán azért, mert rendelkezésre áll a kőolaj és földgáz, akkor jóléti államnak kellene lennie Szaúd-Arábiának, Nigériának és Venezuelának is.

A skandináv jóléti modell fogalma azokat a módszereket és gyakorlatokat takarja, amelyekkel Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország megszervezte a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. Ezekben az országokban az állam jóval nagyobb szerepet vállal a jóléti ellátások finanszírozásában és megszervezésében, mint más európai országokban. Ehhez az adórendszernek is alkalmazkodnia kellett: magasak az adók és szinte mindenki adózik.

Az olajalap

A norvég olajalapot csak 1996-ban hozták létre, hogy az olaj- és gázszektorból befolyó bevételeket befektessék a jövő nemzedéke számára, amikor ezek az erőforrások már nem fognak rendelkezésre állni. Az alap több mint 9 ezer vállalatban rendelkezik befektetéssel, és több mint 11 ezer milliárd korona értékű.

A skandináv jóléti rendszert jóval az olaj felfedezése előtt, az 1930-as évektől elkezdték építeni. Ez tette lehetővé azt, hogy az olajszektorból származó bevételek ne a királyt vagy egy szűk privát csoportot gazdagítsanak, hanem államot, azon keresztül pedig az állampolgárokat. Az aktuális kormány költségvetése átlagosan az alap 3%-át használja fel. A koronavírus járvány idején 4%-nál többet használtak fel a többletkiadások miatt.

Mik a főbb különbségek a tisztán piaci alapon szerveződő társadalom és skandináv jóléti modell között?

Piaci alapú társadalom jellemzői ​

Erős a piaci verseny ​

Kedvezményes adózás, hogy bevonzza a külföldi működőtőkét. A béreket versenyképesen (nyomottan) tartják, hogy vonzó legyen a befektetések számára. Ez azért nem a legjobb stratégia, mert ha ilyen egyszerű lenne, akkor a Európában Bulgáriának kéne lennie a legjobban fejlődő országnak, és a skandináv gazdaságoknak össze kellett volna omlania.

Kialakul egy szűk, szupergazdag réteg ​

Ezzel az is együtt jár, hogy a középosztály elgyengül, létrejön egy társadalmi réteg, akiknél a jövő nagyon bizonytalan, és a megtakarítások alacsonyak (közmunkások, betanított munkások stb.). A magyar háztartások 70-80%-ának nincsen olyan mértékű megtakarítása, amivel egy hirtelen felmerülő, magas kiadást finanszírozni tudnának. ​

Csökken a képességek kibontakoztatásának lehetőségei ​

Az emberek nem azonos esélyekkel vesznek részt a társadalomban. Számítani fog az, hogy ki-milyen gazdag családba született, melyik régióba, egészségesnek született vagy nem, hova járt iskolába stb. Általában nagyon nehéz ezekből kitörni. ​

Állami kiadások visszafogása ​

Főként az oktatás és egészségügy területén, hiszen ezek közvetlenül nem termelnek profitot. Rövidtávon sikerhez vezethet, növelheti a kormány népszerűségét, de középtávon a termelékenység csökkenéséhez, és alacsonyabb foglalkoztatáshoz vezet. Magyarország sokkal kevesebbet költ a GDP %-ában oktatásra és egészségügyre Norvégiához képest.

​ Felnőttképzés helyett közmunkaprogram ​

Ezzel mesterségesen magasan lehet tartani a foglalkoztatást, ami nagyon jól tud mutatni a nemzeti statisztikában. Hátránya az, hogy nem alkalmazkodik a megváltozott piaci körülményekhez.**Hazai nagyvállalatok támogatása: **adókedvezmények és tendereken keresztül.Konzervatív kulturális értékek közvetítése: Hívószavak: honfitárs, nemzet, kereszténység. Közös ellenségkép keresése, mint például a bevándorlók, muszlimok, melegek. Ez nagyon hatékony módja annak, hogy a gazdaság helyett az emberek ezekről beszéljenek.

A skandináv jóléti állam jellemzői

Adópolitika ​

Magas adókulcsok és progresszív jövedelemadó, azaz minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb az adóteher. A társadalom célja a fenntartható gazdaság, igazságosság és demokrácia. A társadalomba vetett bizalom miatt elfogadják az emberek azt, hogy adózni kell. ​

Középosztály fontossága ​

Képzett, anyagilag független középosztály, aki képes komplex témákban véleményt formálni, a demokrácia intézményeit működtetni, fenntartani és megvédeni. Ha a középosztály gyenge vagy kicsi, azzal az a baj, hogy csak egyszerű sémákban tudnak gondolkodni (pl. jó és rossz), így könnyen a populizmus áldozataivá válnak. ​

Erős szakszervezetek és kamarák ​

Valóban érdekképviseletet látnak el, sok tagja van, és képesek iparági bérmegállapodást kötni. Folyamatos érdekharmonizáció zajlik az állam, érdekképviseleti szervek, NGO-k és önkormányzatok között átlátható módon. ​

Bérpolitika ​

Folyamatosan a bérek emelésére törekszik, ezzel pedig magas hozzáadott értéke lesz a termékeknek és szolgáltatásoknak. Hamis elképzelés az, hogy ezzel elveszíti a gazdaság a versenyképességét. A magas bérek beépülnek a termékek és szolgáltatások áraiba, ezért lehet sokkoló a norvég árszínvonal egy kelet-európai turista számára. ​

Erős oktatási rendszer, egészségügy, foglalkoztatáspolitika ​

Felnőttképzés és átképzés a munkapiaci kihívásoknak megfelelően, és kiterjedt szociális politika. ​

Antikorrupció ​

Az emberek hisznek abban, hogy az államnak befizetett pénzek jó helyre kerülnek, újra szétosztják a társadalomban, és nem lopják el. Mernek felszólalni a korrupció ellen. ​

Magas állami és közösségi foglalkoztatás ​

Főként a nők körében és a segítő szakmákban. Kritikusok azzal szoktak érvelni, hogy az állami munkahelyeket a magángazdaság tartja el, ezért le kellene építeni. ​ Egy példa: egy magánügyvéd, akit állami tanító tanított írni-olvasni, ingyen tanult jogásznak, állami utakon jár be dolgozni, állami bíróságon dolgozik stb. Egy jól működő állam segíti és erősíti a magángazdaságot, nem versenyzik vele.

Norvég példák

Miért drága az élelmiszer? ​

A norvég gazdaság protekcionista, miközben nyitott is. Ez azt jelenti, hogy rá van szorulva az élelmiszerimportra, ugyanakkor előnyben részesíti a hazai termékeket. Az élelmiszertermelést nemzeti ügynek tekintik, noha csak a lakosság kb. 2%-át foglalkoztatja a szektor. Az élelmiszerszükséglet kb. felét, a fogyasztói tejszükséglet egészét tudják megtermelni az országban. A szinte teljesen gépesített, drága termelés miatt magasak a termelési költségek, magasak a norvég életszínvonalhoz igazított bérek, és mindezek következtében nagyon magasak az élelmiszerárak. ​

Miért drága az üzemanyag? ​

A norvég üzemanyagárak nagyobb része az államot illet. Az üzemanyagárra rárakódik a benzin- vagy gázolajadó, szén-dioxid adó és az áfa. Példa: ha egy liter benzin 16 kr-ba kerül, abból 4,95 kr a benzinadó, 1,78 kr a szén-dioxid adó, és 3,2 kr az áfa. Tehát a 16 kr eladási árból 9,93 kr az államot illeti, ami több, mint 60%-nak felel meg. ​

Miért ilyen magasak az adók? ​

A norvég adórendszer alapelve, hogy mindenki a lehetőségéhez mérten fizesse az adóját, mert ez jelenti az állam fő bevételét. Ezekből finanszírozzák a közszolgáltatásokat, mint például az egészségügyi ellátást, közoktatást, közlekedést és kommunikációt. Minden egyén, akinek Norvégiában bevétele van, köteles adót fizetni, ami által részesül a norvég szociális rendszerből is. ​

Miért nem ingyenes az egészségügy? ​

A kórházakban a fekvőbeteg-ellátásért nem kell önrészt fizetni, de a háziorvosi ellátás, szakorvosi ambuláns ellátás, fizioterápia, radiológiai és laboratóriumi tesztek, otthoni ápolás és intézményi krónikus ellátás, valamint a gyógyszerek esetében különböző mértékű önrész terheli a betegeket. Ennek van egy felső határa (2921 kr), ami felett ingyenes az orvosi ellátás az adott évben. Így nem fordulhat elő, hogy valakit indokolatlanul magas egészségügyi kiadás terhel, mert ez az összeghatár mindenkire vonatkozik. Egyes csoportok számára ingyenes az orvosi ellátás pl. gyermekek, terhes nők orvosi vizsgálatai stb. ​

Miért nem ingyenes az óvoda? ​

Norvégiában az óvoda nem kötelező, mégis a gyermekek több mint 90%-a részt vesz benne. Az óvoda maximális önköltségét az állam központilag határozza meg, ami ebben az évben 3315 kr havonta. Kedvezmények vehetőek igénybe testvéreknél, illetve ha a háztartás jövedelme alacsony vagy például a szülő egyedül neveli gyermekét. Ezzel az egységes díjjal elkerülhető az, hogy elit óvodák alakuljanak ki, ahova nagyon magas díjfizetés ellenében lehet csak bekerülni. Óvodai helytől és jelentkezéstől függően bárkinek lehetősége van bármilyen óvodába kerülni társadalmi helyzettől függetlenül. ​

Miért nem keres egy informatikus tízszer annyit, mint egy takarító? ​

A skandináv jóléti modell egyik fontos alappillére az egyenlőségre való törekvés, ami a jövedelmek közötti kis különbségekben is megfigyelhető. Amíg az Egyesült Államokban (Magyarországon is megfigyelhető) egy-egy munkakör között akár tízszeres eltérés is megfigyelhető, addig Norvégiában sokkal kisebb a jövedelmek közötti különbség. Ez sokakat zavarhat, de a magasabb átlagjövedelmek több adóbevételt generálnak, és nagyobb fizetőképes keresletet is, ami ugyancsak gazdaságélénkítő.