MAGYAR-NORVÉG FÓRUM

Gyakran felmerülő sztereotípia a norvég oktatási rendszerrel kapcsolatban, hogy túl gyenge, nincs tehetséggondozás, kicsi a lexikális tudása a diákoknak, aminek a következtében buta felnőttek kerülnek ki a rendszerből. ​ Valóban igaz, hogy a norvég oktatási rendszer alapelve az egyenlőség, azaz minden diáknak jár az egyenlő szintű oktatás, a tanórákon viszont képességeiknek megfelelően foglalkoznak velük. Az oktatás célja a világ megismertetése, a tudás iránti igény formálása, a kritikus gondolkodásra való nevelés, az együttműködés fejlesztése és a technológia használatának megtanítása. A tanterv kialakításánál szempont, hogy a mindennapi életben is alkalmazható tudást szerezzenek, ezért sok projekt jellegű, vagy önállóan feldolgozásra váró feladat van. Lexikális tudásban, évszámokban és képletekben a magyar tanulók sokkal erősebbek, a hétköznapi kompetenciaalapú feladatokban azonban ezek kevésbé hangsúlyos tényezők.

Idén is megjelent az OECD éves jelentése a tagországok oktatási rendszeréről. Néhány érdekes részlet:

Szinte minden OECD-országban élő 25-64 éves nő átlagosan 76-67 %-kal kevesebbet keres férfi társainál, kivéve Norvégiában, ahol a különbség minimális. Magyarország azon 10 OECD-ország közé tartozik, ahol a GDP (bruttó hazai termék) legkevesebb százalékát költik az alap-, közép- és felsőfokú oktatásra, mely az OECD átlag alatt van 1%-kal. A tanárok éves fizetése (pótlékokkal és bónuszokkal) messze elmarad az OECD átlagtól. Ennél rosszabb helyzet csak Costa Ricán és Brazíliában van. Az OECD-országokban a nevelési órák átlagos éves száma az óvodákban 791-989 óra, Magyarországon 1318 óra.

A kompetenciák mérése

A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. ​ A háromévente megrendezésre kerülő PISA-vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. Magyarország mindhárom területen továbbra is elmarad az OECD-átlagtól, de szövegértésben és természettudományokban sikerült közelíteni hozzá. ​ A három gondolkodási művelet szerinti eredmények tekintetében Norvégia esetében azt látjuk, hogy a szövegértés átlaga 499 pont volt. Az információ-visszakereső feladatokban 503, az értelmezést mérő feladatokban 498, az értékelést és reflexiót kívánó feladatokban pedig 502 pontot értek el a norvég 15 évesek. Mindhárom művelettípusban az OECD-átlag felett teljesítettek, azonban relatíve egyikben sem bizonyultak erősebbnek a másik kettőnél. Magyarországot szövegértés-eredménye az éppen csak az OECD-átlag alatt teljesítő országok közé sorolja, habár szövegértés eredményünk emelkedett.

Összegzés

Tény, hogy nehezen összehasonlítható a magyar és norvég oktatási rendszer, mert más hangsúlyokat fogalmaz meg. Ugyancsak nagy kihívás a tudás és kompetencia mérése, de az OECD jelentés és a legutóbbi PISA felmérés alapján biztosan kijelenthető, hogy nem lesz butább egy tanuló csupán attól, hogy a norvég oktatási rendszerben vesz részt. A norvég oktatási rendszer nem kategorikusan rosszabb az általunk megtapasztalt magyar rendszernél, csupán különbözik attól.